2018. április 22., vasárnap

Silver Economy Kiállítás és Vásár Komáromban

Április 20-21. között rendezték meg az Ezüst Gazdaság Kiállítás és Vásárt a Monostori Erődben.




Az esemény, a Rába- Duna- Vág Európai Területi Társulás és partnere, A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, a Komáromi Regionális Fejlesztési Ügynökség és a Szenc Bazini Regionális Fejlesztési Ügynökség szervezésében jött létre.
A program, az Interreg V-A Szlovákia- Magyarország Együttműködési Programban, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával valósult meg, a Silver Economy (SKHU/1601/4.1./164) nevű határon átnyúló pályázat keretén belül.
A szervezők összegyűjtötték Magyarország és Szlovákia legjobbjait. 125 kiállító, a teljesség igénye nélkül, képviseltette magát az egészségügy, a képzőművészet, a wellness, a házépítési szektor és a lakberendezés, az oktatás, a kézművesség és biztosítási szféra, az idegenforgalom- győri Tematikus városnéző séták és Élményprogramok, az alternatív gyógyászat- az Antropozófus Gyógyászatért Magyarországi Érdekképviseleti Egyesület, az élelmiszeripar – vagyis minden, amire csak szükségünk lehet.
A két nap során tartalmas előadások is várták az érdeklődőket.               

A rendezvény célja, hogy felhívja a figyelmet a megváltozott vásárlói magatartásra, a nemzetközi kapcsolatok kiépítésének lehetőségére, s egyáltalán arra: a korosodás nem veszély, hanem esély.
A megnyitón Popovics György, a Komárom-Esztergom megyei közgyűlés elnöke elmondta: "A társadalom elöregedése nem csak Szlovákiában és Magyarországon jelent problémát, de Európa-szerte, amire megoldást kell találni. Nem a nyugdíjkorhatár kitolásában, hanem az aktív öregedés koncepciójának megvalósításával."
A két sztárvendég Charlie és Bereczki Zoltán voltak, Charlie pénteken 16.30-kor, Bereczki Zoltán pedig szombaton 14 órakor lépett színpadra.














A szakmai előadások sorában Csobayné Pintér Éva idegenvezető is tartott prezentációt, bemutatkozó előadást "Tematikus városnéző séták és Élményprogramok Győrben" címmel, melyet szlovákul is feltüntettek a programajánlókban. 



Fotók: Csobay Dániel fotográfus
 Írta: Csobay Dániel



2018. április 11., szerda

Olimpiai Sportpark bejárás Győrben, kamarai tagoknak

A Győr-Moson Sopron megyei Kereskedelmi és Iparkamara kereskedelmi tagozatának turisztikai szakmai osztálya szakmai programot szervezett kamarai tagoknak, kedden. Az győri Olimpiai Sport Parkot járták be.



A 2017-es Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválra készült el a több sportágnak otthont adó korszerű létesítmény. Villanyvilágítással ellátott 5 szabadtéri és négy fedett kemény borítású pályája van.
Versenyeknek, edzőtáboroknak egyaránt alkalmas helyszín.
Az egykori Dózsa-pálya helyén 6,9 milliárd forintos beruházással létrehozott sportközpont része az atlétikai stadion, az épületben pedig két csarnok - az EYOF idején a tornászversenyek és a cselgáncs otthona volt-. Hatalmas légterű irodák, összekötő folyosók, társalgók.
A teniszközpont korszerű öltözőkkel, edzői, orvosi szobákkal, tárgyalókkal van felszerelve, 80 férőhelyes szállodai kapacitással rendelkezik. Folyosói hatalmas üvegablakain keresztül nagyszerűen nézhető a négy fedett pályán zajló küzdelem.
Hazai és magas szintű nemzetközi versenyek rendezésére egyaránt alkalmas - a helyszín kitűnően vizsgázott a 48 ország játékosait felsorakoztató mini-olimpia idején.
A rendezvényen Hartmann József a Győr-Moson Sopron megyei Kereskedelmi és Iparkamara kereskedelmi tagozatának turisztikai szakmai osztály társelnöke fogadta az érkezőket.


Schósz Gábor, a Győr Projekt Kft. műszaki igazgatója kalauzolta végig a kamarai tagokat a 86.500 négyzetméternyi területen.



 A regisztrált kamarai vendégek olyan speciális technikai megoldásokat láthattak és olyan termekbe, épületrészekbe is beléphetek, amelyek egyébként elzárt területek a látogatók elől.










A résztvevők választ kaphattak többek között azokra a kérdésekre, hogy hogy miért ott kap helyet a Győri Nemzeti Színház a felújítás ideje alatt; megtudhattak részleteket az Ifjúsági Olimpia rendezéséről, tapasztalatairól.
Szó esett arról is, hogy Győr városának milyen lehetőségei vannak a sportturizmus területén és milyen helyet foglal el ebben a koncepcióban az intézmény.
Győr városa Kulturális főváros címre pályázik, A létesítmény műszaki igazgatója azt is a hallgatósággal, hogy milyen szerepet kaphat abban az Olimpiai Sportpark.


Írta: Csobay Dániel
Fotók: Csobay Dániel fotográfus

2018. március 23., péntek

107 év dőlt romba

Pénteken délelőtt 11 órakor eltűnt, romba dőlt Győrben egy 107 éves ipartörténeti emlék, az Olajgyár kéménye, Győr-Szigetben. 

A robbantást az a tatai cég végezte, amelyik 2016-ban az olajgyári kisebbik kéménynél is ellátta a várostörténeti pillanatot jelentő feladatot.


Ez a NOVEXPLO Robbantástechnikai Kft., melynek fő tevékenységi területe az ipari robbantástechnika, mely tevékenység kiterjed az építmények bontására, bányászati
robbantások végzésére, valamint robbantóanyagok forgalmazására. Kiterjed a robbanóanyagok gyártására és forgalmazására, valamint a robbantástechnikai kivitelezésre.

A növényolajgyár története, a növényolajok jelentősége:
A germán népeket a rómaiak tanították meg a repce- és a lenolaj készítésére, ezután az olajnyerés népies foglalkozássá vált. A világításnak a 19 században a faggyúgyertya használata volt a legelterjedtebb módja. Ám ez büdös és kormoz, ezért az 1830-as évekre a fogyasztók áttértek a repce-olaj használatára. Így a legkeresettebb ipari termékek közé került. A lenolajnak a mázoló festékek gyártásában, mint oldószer van nagy jelentősége.
Ezek a változások kedvezően hatottak a mezőgazdaságra, megnövekedett az olajos magvak
termelése. Győr kereskedelmi központ volt e kezdetektől. Az 1271-es kiváltságlevélben árumegállítói jogot kapott, és az idők folyamán megtartotta ’szortírozó’ szerepét. Eleinte vízen uszályokon, majd vasúton érkeztek a termények, amik Győrből mentek tovább Ausztria és Csehország irányába.
Ezekből az alapanyagokból fokozatosan bővülő termékkínálattal jelent meg a Győri Növényolaj-gyár. Termékeik: nyers és finomított repce- illetve lenolajok, napraforgó, pálmaolajok, zsírsavak, keményített olaj és zsír, erőtakarmányok: olajpogácsák, olajos magliszt; Vénusz étolaj, Luculus ételzsír.

Kohn Adolf (1820-1905)
Morva kereskedő család gyermeke, a bécsi műegyetemen tanult. 1848-ban telepedett le Győr-szigetben. Sógorával Austerlitz Henrikkel 1851-ben megalapította Magyarország első gőzerővel működtetett olajgyárát, a Győr-szigeti Olajgyárat.
A gyár felszerelései: két mozsársajtó, és 15 gőzgép.
A következő ötven évben az uralkodóvá váló kapitalista viszonyoknak, a vállalat gyors ütemben fejlődött. 1854-ben kizárólagos tulajdonába kerül és Kohn Adolf és Társa Olajgyára néven működik tovább. 1886-ig vezette a gyárat, ez idő alatt a gyár jó hírnévre tett szert a piacokon, Győrben és a községben is. 1874- ben Bécsbe költözik és 1887-től fia vezeti a gyárat. Részt vesz a Sziget Győrhöz csatolásáért folyó küzdelemben is, természetesen saját érdekei figyelembevételével (gyárak vízvételi jogának kérdése). 

Kohn Ignácz (1864-1935)
Már a szülők olajgyári lakásában született, középiskoláit Bécsben, a gépészmérnök képzést
Zürichben, a műegyetemen végezte. 1900-ban megnyitja a gyár budapesti irodáját, 1910-ben átalakítja a részvénytársasággá.
Beruházásokat eszközöl, melyekkel a gyár gyárteleppé válik, termékköre kibővül, profitja növekedik. Igyekszik piacokat és termelőbázist szerezni. Győri üzeme a technikai fejlesztések
végbemenetelével (12 extraktőr; kondenzációs és ellennyomásos gőzturbinák, Disel-motor, 4 kazán, olajkeményítőtelep, oxigén és hidrogéngyár, iparvágányok, és rendező-pályaudvar, 1922-től villamos energiafelhasználás) az egykori Monarchia legnagyobb olajgyárává nőtte ki magát.
1930-ra 3000 waggon olajterméket állított elő évente. 1930-ban a nemzetközi verseny veszteseként kénytelen a részvénytársaságot eladni az Unilever Rt. A második világháborús készülődésben az angol tulajdonú gyárat a német import szolgálatába akarják állítani, ezért 1937-ben előkészítik a termelés beindítását.
A vásártéri Kohn Adolf-féle olajgyárat újra az Austerlitz-Meller család vezeti. Forrás: Győri Közlöny, 1893. április 27.; gyorikonyvtar.blogspot.hu
 
  A beruházó által megbízott biztonsági cég mellett a közterület-felügyelet és a rendőrség biztosította a területet.
Az Ecet utca érintett lakóinak és a szomszédos olimpiai faluban élőknek fél 10-től délig el kellett hagyniuk az otthonukat, a robbantás szervezői meggyőződtek arról, hogy mindenki kiköltözött-e. Autók sem parkolhattak a kémény közelében, már csütörtök este 10-től ideiglenes helyet kellett keresni az érintetteknek.
Péntek délig tartott a parkolási tilalom a kémény melletti utcákban, aznap reggel fél 9-kor a rendőrség elszállítja a rossz helyen parkoló kocsikat.
A forgalomban és a buszok útvonalában is volt változás péntek délelőtt.
„Nemcsak egy ipartörténeti építmény fog hiányozni péntektől, hanem a jó szándék is, hogy vannak dolgok, amiket nem érdemes forintosítani. Mert az emlékeket nem négyzetméterben árulják…”

– írta Werner Krisztina újságíró, szerkesztőségvezető, a Kisalföld csütörtöki számában.














Fotók: Csobay Dániel fotográfus 







2018. március 20., kedd

Telefonjával lefotózta közönségét - Megnyílt Keleti Éva Kossuth-díjas fotográfus kiállítása Győrben

"Áramlás" címmel nyílt meg hétfőn Győrben, Keleti Éva Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar fotográfus, a magyar fotográfia nagyasszonya, Érdemes és Kiváló Művész fotókiállítása.




A kiállítás a Győri Tavaszi Fesztivál keretein belül került megnyitásra, Rózsavölgyi László Győr Megyei Jogú Város Oktatási, Kulturális, Sport és Turisztikai Bizottságának elnöke méltatta.


 Léleksimogató zenével közreműködtek a Richter János Zeneművészeti Szakgimnázium diákjai: Keszei Johanna és Amdegha Lilla fuvolán és Baross Ádám zongorán.




Keleti Éva már a hatvanas években iskolát teremtett a színházi fényképezésben. Képei a hazai színháztörténet közelmúltjának kiemelkedő előadásait, nagyszerű művészegyéniségek különleges pillanatait örökítette meg.
"A művészi alkotás akkor válik eleven élménnyé, ha megindítja a csodálatos áramlást, amelyik az alkotó és a közönség között mindkét irányban képes hatni. Keleti Éva fotográfiái nemcsak erre képesek, hanem a múlt és jelen között, sőt a különféle művészeti ágak között is kapcsolatot teremtenek, így a mindenkori közönség átélheti azt a bizonyos „flow” élményt. Képeit nézve belekerülünk egykori csodálatos mandarinok, balerinák világába vagy a legendás színészházaspár, Ruttkai Éva és Latinovits Zoltán életének legbelsőbb áramába.
Keleti Éva művészete elmélyülést, kalandot és igazi élmény-áramlást indít el a kiállítóterem falai között."
A Kossuth-díjas fotográfus többek között hangsúlyozta azt is, hogy munkáiban fontosnak tartja a valóságot megmutatni, ápolni.



Hajba Ferenc újságíróval beszélgetett. Elárulta, hogy készült Tímár Józsefről a híres "Az ügynök halála" előadásból a fotója, mely jelenetből szobor készült a budapesti Nemzeti Színház mellé.









A pódiumbeszélgetés végén a 86 éves, Kossuth-díjas fotográfus, telefonjával örökítette meg győri közönségét. ( Ezt a pillanatot a fő képen láthatjátok.)

A tárlat a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtár rendezvénytermében ingyenesen tekinthető meg, 2018. március 20. - április 6. között hétfő- péntek: 13:00-16:00-ig.
Írta: Csobay Dániel
Fotók: Csobay Dániel fotográfus