2020. május 31., vasárnap

Szépségkirálynők a korona ellen


A nagy visszatérés! A SZONJA DUDIK bemutatja "Corona 2020" kollekcióját. A tulajdonossal, Dudik Szonja divattervezővel, modell, szépségkirálynővel beszélgettem.

Modellek: Dobronyi Kitti, Belényesi Alexandra, Dudik Szonja (a tervező), Styaszni Dorina, Galgóczi Vivien


Honnan indult a divattervezői pályád?

Pályámat a Gödöllői Madách Imre Szakiskolában kezdtem, ahol Női szabó szakon végeztem kiváló eredménnyel 2012-ben. Ezt követően a Budapesti Divatiskolában tanultam Divat-stílus tervező szakon, ahol hasonló eredményekkel végeztem 2016-ban. Majd a Lucia Divatakadémián fejlesztettem tovább a tudásomat és a szakmai rálátásomat a divatipar minden ágára.         
A szépségiparban szerzett tapasztalataim, egy más szögből mutatta meg ennek a szakmának a művészetét. Rádöbbentett arra, hogy mennyire fontos a tökéletes ruha megválasztása az adott eseményre. Megtanultam azt, hogy egy ruhát nem elég felvenni, egy ruhát szeretni, tisztelni kell és mindenek felett tudni kell viselni. Megannyi nőt láttam, köztük magamat is beleértve, akik egy különleges ruhadarab viselésekor, akár már a felvétel pillanatában teljesen más alakot öltenek. Hiszen a ruha a fogason is szép, de ahhoz, hogy tökéletes látvány táruljon elénk a ruhának és a viselőjének harmóniában kell állniuk és egy tökéletes párt, illetve tökéletes egészet kell, hogy alkosson.

Dudik Szonja divattervező

Mi a SZONJA DUDIK divatmárka titka?

Ruháim elkészítésekor mindig az a célom, hogy azok viselője királynőnek érezze magát bennük. Megmutassa a báját, nőies vonalait, és fantasztikus kisugárzást, önbizalmat adjon neki. Elfelejtse a szürke hétköznapokat és tündököljön, ragyogjon, élvezze az adott pillanatot. Ruháim teljesen egyediek, mindegyikből kizárólag egy darab készül így kizárt, hogy szembejöjjön egy ugyanolyan ruhadarab bármilyen eseményen. Számomra a ruhák sokkal többet jelentenek, mint egy embernek általában.
Az összes SZONJA DUDIK ruhában benne van a szívem, a lelkem egy része, szeretem, tisztelem és sokszor nehezen válok meg tőlük, hiszen egy jól megválasztott ruha sokkal többet ad minthogy, csupán a testünket öltözteti.

Belényesi Alexandra -  Miss White Angel

Milyen hatással van ez az időszak a divattervezőkre, divatszalonokra?
 
A fastfashion világát éljük, de sokakat rádöbbentett ez az időszak arra, hogy ez nem a járható út, ebben az időszakban igyekszik mindenki az elmaradt dolgait pótolni amire általában nincs időnk. Így van ez a divatszakmában is, előkerülnek a régi tervek, elképzelések illetve készülni kell „a nagy visszatérésre” is. Nekünk ez a nagy visszatérés, az új kezdet!

Szépségkirálynőként milyen érzések fogalmazódnak meg Benned a maszk viselése kapcsán, hiszen a kifutókon az arc és a smink is nagy szerepet játszik!?

Sajnos a maszk viselése, a mindennapi életünk részévé vált. Így a mi esetünkben is nagyon sok mosoly rejtve marad. 
Személy szerint ugyan nem szeretem a maszkot, és csak akkor viselem, ha belépek valahova, mert ott kötelező, különben kitessékelnek.
Sok designer készít egyedi maszkokat, ami csillogó vagy csipkés. Ez szép dolog, de a legtöbb többet árt, mint használ. Sajnos sok olyat láttam, ami nem megfelelő alapanyagból készült, műszálas, csipkés polianyagok, melyeknek a nedszűrő és a légáteresztő képessége csekély. A 100% pamutból készült  maszkokat érdemes megvásárolni, még ha nem is olyan szépek, mint a design- maszkok.

Galgóczi Vivien - Miss Teen Grand Sea world

Mit foglal magába a legújabb Corona” kollekciód?

A SZONJA DUDIK divatmárka nem éppen rendhagyó „divatbemutatóval” hozza nyilvánosságra legújabb mini kollekcióját, mely teljesen aktuálisan kapta a Corona nevet.
A kollekció 5 estélyi ruhát tartalmaz mely elég kis terjedelmű, de a mondani valója annál nagyobb! A ruhák az élet 5 elemét szimbolizálják: a négy őselem a föld, víz, levegő, tűz és az éter avagy a kvintesszencia.
Az estélyi ruhák egyedi tervezésénél az volt a célom, hogy az emberek figyelmét felhívja arra, hogy mennyire csodálatos világban élünk és hogy micsoda kincsek vesznek minket körül, amik mellett nap mint nap elmegyünk. A világjárvány sok ember szemét felnyitotta, de bízzunk benne hogy nyitva is marad, amint minden vissza tér a normál kerékvágásba! „Csodálatos világban élünk! De erre nem csak a krízis helyzetekben kell gondolnunk, legyünk hálásak mindennap ezekért a csodákért!”      
A ruhák élénk színe a boldogságot, a szabadságot és magát az életet igyekszik visszatükrözni, a csillogás és a Swarovski kristályok pedig még látványosabbá, egyedibbé varázsolják őket.

Milyen koncepció szerint készült a videótok? 
A videó egy extrém ötletnek indult, minden helyzetből kik kell hoznunk a maximumot! Hiszen mikor lesz alkalmunk arra, hogy üres fővárosokat lássunk, hogy egy ember se legyen a leglátogatottabb nevezetességek helyszínén? Budapest egy csodás város, tele látnivalókkal. A covid19 lehetőséget biztosított nekünk arra, hogy a legszebb helyeket a maga ürességében mutassuk meg. 
A világ egy kicsit lelassulni kényszerült, más dolgok váltak fontossá, mint általában, ezt igyekszik bemutatni a videó is ami egy görbe tükröt mutat a világnak.


A videó itt tekinthető meg:
https://www.youtube.com/watch?v=wBXXX5mf1hE&fbclid=IwAR0p2Stdt3bnGMUylGlwfeoei-g-p8IOze1abqN1BVCUZnv0mIcizt9fQuI

A kollekció bemutatásában résztvevő győri Dobronyi Kitti, a 2019-es Miss Alpok Adria megyei döntőjének győztese is nyilatkozott:

„Szonjával személyesen a szépségversenyek világában ismerkedtem meg, de tervezői munkásságát már nagyon régóta követem. Nagy öröm és megtiszteltetés volt számomra, hogy a 2019-es Miss Alpok Adria megyei döntőjén az ő gyönyörű ruháját viselhettem.
Azóta nagyon jó kapcsolat és szoros együttműködés alakult ki közöttünk. 
A koronavírus idején volt az egyik legkülönlegesebb közös munkánk, hiszen a koncepciót is ehhez a helyzethez kellett igazítani. 
Számomra csodás az a kreativitás, amivel Szonja a forgatás idejére egyénileg tervezte meg és készítette el a ruhákat, és mint mindig, most is megtalálta a hozzám leginkább közelálló stílust. 
A forgatás helyszíne Budapest volt, ami győri lányként számomra mindig a hatalmas és nyüzsgő várost jelentette, azonban most egy teljesen új, csendes és kiüresedett arcát ismerhettem meg a mindig élettel teli fővárosunknak."



Dobronyi Kitti, Győr- Miss Alpok Adria
 
Dudik Szonja - Miss Grand Sea World, a tervező hölgy


Styaszni Dorina - Kannavirág királynő



Szerkesztette: Csobay Dániel
Fotók: Morvai Tamás Róbert
Videó: Blend41 Film
Smink: Schaub Vivien

2020. május 16., szombat

Bábművész önkéntes karanténban


Kocsis Rozi, a győri Vaskakas Bábszínház, Vaskakas Művészeti Központ igazgatója, Blattner Géza-díjas bábművész, dramaturg, rendező nyilatkozott.



Rozi, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen magyar nyelv és irodalom, valamint ének-zene szakon szerzett diplomát, majd elvégezte a Színház- és Filmművészeti Egyetem színházelmélet szakát. 2003-ban színész II., 2011-ben színész I. minősítést szerzett.
Bábszínészi pályafutását a pécsi Bóbita Bábszínházban kezdte, 1992 óta tagja, 1997 óta igazgatója a Vaskakas Bábszínháznak.
Számos magyarországi bábszínházban dolgozott dramaturgként és rendezőként Veszprémtől Debrecenig, Szombathelytől Miskolcig. 2006-ban Blattner Géza-díjat vehetett át, 2011-ben Győr Művészetéért Díjjal ismerték el a munkáját.

Hogyan éled meg ezeket a napokat bábművészként, színházigazgatóként?

Ahogy nyilván mindenki az elmúlt hetekben, én is átmentem a félelem minden fázisán, miután be kellett zárni a színházat, félbe kellett hagyni a próbákat, s ki kellett húzni a naptárból a 
13. Győrkőcfesztivált. Először a tagadás munkált bennem, hogy ez nem lehet igaz, hogy mindjárt felébredek, s kiderül, ez valami rossz álom... Aztán dühös lettem.
Hogy képzeli ez a "kis koronás szörnyeteg", hogy felborítja az életünket, hogy megfoszt mindentől, ami fontos, hogy nem ölelhetem meg anyukámat, nem találkozhatok a barátaimmal, hogy nem játszhatunk a gyerekeknek?! 


Szerencsére a depresszióig nem jutottam el, mert egy olyan energikus, kreatív, pozitív energiát sugárzó közösséghez tartozom, mint a Vaskakas társulata, melynek tagjai már a karantén másnapján tele voltak tervekkel, ötletekkel, hogy miként tudunk eljutni a közönséghez, a gyerekekhez a zárt színházi ajtók ellenére, kijátszva a vírust. Az online bábos megjelenéseink - a szülők és a gyerekek visszajelzései szerint - apró örömöket, vidám perceket, izgalmas pillanatokat, mesés vasárnap délelőttöket jelentettek a nézőinknek, nekünk pedig erőt adott a szükség van ránk tudata. Bár feltétlenül hiszek a színház jelenidejűségében, az "itt és most" átélt közös élmény erejében, s tudom, hogy ezzel a varázslattal semmiféle lenyűgöző technika nem tér fel, mégis ebben a színházat nézőitől elszakított helyzetben ez volt az egyetlen lehetőség a közösségi összetartozás megélésére. Az első sokk után még élveztem is az új kihívást, az új kreatív energiákat kívánó munkát.
Ezzel teltek a napok. Ötleteléssel, itthoni felvételekkel, animációs minietűdök kitalálásával,bábkészítő filmecskékkel, vaskasasos játékokkal... No meg tervezgetéssel, hogy ha ennek vége lesz, akkor mi mindent fogunk csinálni! Arra gondoltam, például szervezni kellene egy Nagy Ölelés Napját a Dunakapu téren, mikor már maszk és félelem nélkül összekapaszkodhatunk, miközben szól a muzsika...  

Kocsis Rozi, az üres Vaskakas Művészeti Központ épületében

A színházon kívüli életembe is változásokat hozott ez a helyzet, de nem csak negatívokat. Ugyan azt én is, mint mindenki, elég rosszul élem meg, hogy 80 éves édesanyámat csak az ablakon kukucskálva láthatom, de a testvéreimmel és az ő gyerekeikkel sokkal több időt tudunk együtt tölteni, mint eddig valaha. Biciklitúrázunk, szalonnát sütünk, bodzavirágot gyűjtünk, családi filmet forgatunk, vitatkozunk, összeveszünk, aztán nagyot röhögünk a karantén-hisztinek csúfolt jeleneteken. Nem lehet unalmas a karanténlét, ha két néptáncos-koreográfus, egy színésznő és egy zenész is tagja a szűkebb családnak! No meg én, a bábos, és három rakoncátlan gyerek. Összezárva, az erdő szélén, két egymással szemközti házban. Ahogy az egyik barátom mondta: "Kész csinn-bumm cirkusz!"
A barátaimra is több figyelem jut. Az Angliában élő Kata, a pécsi hegylakó Janka, a világbolyongásait épp szüneteltető Rita most nem sietnek, nem "ráznak le" zavartan, hogy "bocs, mennem kell." Komótos, éjszakába nyúló beszélgetéseink régi tartozások, csodás élmények.
És az itteniek, a győriek! Az egyik épp a múlt hétvégén szabadtéri filmvetítést szervezett egy zsákutcácska házának a tűzfalára. Kusturica cigányai vidították a házakból kihordott kanapékon, fotelokon egymástól szigorúan két méterre kertmozizó társaságot. Isteni volt! A film is, a pecsenyezsíros kenyér is, a bor is, a pálinka is... 

Miben változtatnál a saját életedben és a bábszínház életében az elmúlt hónapok tanulságaként, ha vége lesz az önkéntes karanténnak? 
 
Már nagyon várom a végét! Azt a bizonyos Nagy Ölelés Napját! De azért titkon azt remélem, hogy ha elindul a várva várt „pörgés”, lesz idő a bodzaszörpre, az utcai mozizásra, vitákra, kibékülésre…

Úgy legyen Rozi! Kitartást és szeretettel várjuk vissza a Vaskakas Bábszínház és Vaskakas Művészeti Központ programjait is!  

Köszönöm, Danikám, hogy megkerestél! 

Szerkesztette: Csobay Dániel
Fotó: szinhaz.org

2020. május 15., péntek

Újra nyithatnak a hotelek, újra tarthatnak lakodalmakat


Kovácsné Paár Gabriellát, a Rábakész Kft. üzemeltetése alatt működő Hotel Konferencia szállodavezetőjét kértem meg, ossza meg gondolatait. 



A Hotel Konferencia személyzete jó szobakihasználtsággal és sok befoglalt rendezvénnyel várta a tavaszt. Egyik napról a másikra azonban romba dőlt minden. 
2020. március 22-én be kellett zárnunk az előtte nyüzsgő szállodát. Pár nap leforgása alatt elfogytak a lefoglalt szobák, törlődtek a rendezvények a naptárunkból.
"A lakodalmakat tervező ifjú párok rémülten hívtak vissza bennünket, mi lesz most, hogyan tovább. Próbáltunk mindenkinek egy "B tervet" keresni, hogy ne törölni kelljen,"csak" módosítani a Nagy Nap időpontját." - mesélte Kovácsné Paár Gabriella, a Hotel Konferencia vezetője
A szobák egy részét végleg törölték, néhányat áttettek őszi időszakra. 
Kollégáink nagy része kitartott mellettünk és bizakodva vártuk az újraindulást. 
Szállodavezetőként borzasztó érzés volt lekapcsolni a villanyokat, és sötétségben otthagyni azt a házat, amiért hosszú évek óta együtt dolgozunk a csapattal.
Voltak gyengébb időszakok régebben is, de soha nem gondoltam volna, hogy ilyen megtörténhet.  
Egyenlőre nem látjuk tisztán a jövőt, csak egy kis fényt az alagút végén. Szobák után már egy-két érdeklődés érkezett.
"Ha nem is teljes gőzzel, de a biztonsági intézkedéseket maximálisan betartva a szálloda elindult. Bízom benne, hogy nem kell nagyon sokat várnunk arra, hogy ismét megteljen élettel a hotel. Bizakodva várjuk a pünkösdi hosszú hétvégét." - tette hozzá a szállodavezető

Ha szeretnél egy nyugodt környezetben, a tömegtől távolabb, Győr ősi magjában, szakrális központjában, a Bazilika szomszédságában a Káptalandombon meginni egy finom kávét, egy pohár bort, vagy akár egy jó limonádét, ne habozz! Válaszd a Hotel Konferencia teraszát. Csütörtökön, pénteken és szombaton 16.00-20.00 óráig szeretettel várnak mindenkit!

Forrás: hotelkonferencia.hu


Szerkesztette: Csobay Dániel
Főkép: Nyerges Csaba
Kép: hotelkonferencia.hu





2020. május 14., csütörtök

Beszélgetés Pesty-Nagy Katival, Benedek Elek ma is alkotó rokonával


Pesty-Nagy Kati rendezővel beszélgettem. 




Milyen rokoni szál fűz Benedek Elekhez? 

Bár Budapesten nőttem fel, de már egészen pici koromban szinte forradalmárként éltem meg a székely öntudatomat, alsós tanulóként az iskolatáskámon hordtam büszkén az Erdély feliratot, s ha haza utaztunk például Marosvásárhelyig, ott nemzeti színű szalaggal díszített gitárral a kezemben akartam elénekelni a Székely Himnuszt a főtéren. Minden áron. Ez még jócskán a rendszerváltás előtt volt, nem lehetett velem könnyű dolguk a szüleimnek.
Szerették volna, ha tisztában vagyok a gyökereimmel és annak súlyával, de nem feltételezhették, hogy 10 évesen háborúba indulok majd egyedül a Székelyföldért. 
Később a szabadságharcos oldalam mellett előtérbe került a lírikusabb, a kutatóbb, a szemlélődő is, ez már több irodalmat, és kevesebb háborút hordozott magában.
Nem véletlen a kettősség. Székely nagypapám, Nagybaczoni Nagy Ferenc, anyai ágon Benedek Huszár nagybátyja Benedek Elek volt, apai ágon pedig Nagybaczoni Nagy, unokatestvére Nagybaczoni Nagy Vilmos vezérezredesnek, aki a végzetes esztendők alatt honvédelmi minisztere is volt hazánknak.
Ilyen felmenőkkel nehéz felvenni a versenyt,. Hiába éreztem magamban az íráshoz tehetséget, Elek Apó miatt csak 35 éves korom után mertem egyáltalán megengedni magamnak, hogy ebben is kipróbáljam magam. Úgy éreztem, nincs jogom őket lejáratni, ha esetleg nem tudok felnőni az ő szakmai színvonalukhoz.
Apukám karmesterként roppant sokat tett a hazai zenés színjátszásért. Nálam az irodalom és zene iránti elmélyült odaadás hozta el az operarendező diplomát, amivel ma javarészt musicaleket írok és rendezek. Puccini vagy Bartók és Csehov még nagyon hiányzik, de talán majd velük is lesz módom lényegi módon foglalkozni. A haza-vágyódás meghatározó egész gyerekkoromra nézve, ebből az érzésből nőttem fel azzá, aki vagyok. Ha hazamegyek Kisbaconba, és ott a Református Templomba megszervezek, megrendezek egy Ünnepi Nagykoncertet, akkor gyermekkori álmaimat váltom valóra. 

 
Idén ősszel, Elek Apó házának teraszán, Szabó Réka, Elek Apó dédunokája mondta nekem életem legszebb bókját, miszerint: "Elek Apó óta nem volt, akinek ilyen fontosak lettek volna gyökerei, mint Neked, Katikám." Te úgy jössz haza, ahogy Elek Apó jött. Ezekért a mondatokért érdemes volt élnem és megszületnem. 
Családi történeteink és meséink annyira szerteágazóak, s olyannyira sok maradt fönt, hogy röviden leírni, elmesélni talán nem is érdemes. Ha valaki ellátogat Kisbaconba, ott a Benedek Elek Emlékházban olyan személyes és odaadó idegenvezetésben részesülhet, hogy azt nem érdemes nekem pár anekdotával helyettesíteni. 
Naponta élem, s körülvesz őseim hagyatéka, Benedek Elek csodálatosan egyedi ikerszéke díszíti a nappalimat, fölötte példaképeim által a családnak dedikált képe, Ady Endre, nagypapám és Benedek Elek vigyáznak rám. Hozzájuk szeretnék méltó lenni és maradni, Ők köteleznek a meg nem alkuvásra, s az igazság állandó keresésére. Büszke vagyok a székelységemre, büszke vagyok arra, hogy tudok mihez igazodni, és öreg koromra mindenképp szeretnék Erdővidéken is egy picike házat, aminek a teraszáról nézhetem majd az otthoni eget. Én minden nap haza vágyom.


Pesty-Nagy Kati és Benedek Botond Kisbaconban Elek Apó születésnapján

Benedek Elek mely művét szereted a legjobban?

Benedek Elek szerintem a nagyobb ívű regényeiben idézi vissza saját magát a legjobban. Ezek az igazi kedvenceim. Az egyik ilyen a "Huszár Anna" című írása, ami dédmamámról szól. Ezen kívül a fiának írt intelmeit, tanácsait is szeretem.

Mikor döntötted el, hogy a rendezéssel szeretnél foglalkozni?

Tudatosan nem feltétlenül ismertem fel, hogy a rendezői pályára kellene lépnem, hanem néhai Kerényi Imre, aki a Madách Színház egykori igazgatójaként, 18 éves koromban oda szerződtetett engem a színházhoz, mint stúdióst. Máig nem értem, hogyan mertem egyáltalán próbákon jelezni, hogy én valamire látok egy praktikusabb, vagy netalántán jobb megoldást, de bizony ez előfordult néhányszor. Megdöbbentő módon Imre ezekre a javaslataimra rábólintott. 
Ez természetesen a rendezői nagyságát is mutatja, ha valamit hasznosnak érzett, nem vetette el, csak azért, mert épp egy stúdiós mondja. Ezeket a különös helyzeteket követően már nagyon hamar asszisztensnek nevezett ki, és így módomban állt az akkori Madách Színház és Madách Kamara majdnem mindegyik rendezője mellett dolgozni. Ez óriási iskola volt. Nem felejtem el, a Vörös Malom szilveszteri bemutatója után, éjfél után odajött hozzám Kerényi Imre, és annyit mondott: "Maga rendező lesz, ez már biztos." Én meg nem kételkedtem a szavában. 
Később jutott eszembe, hogy már 12 évesen is Csehovot akartam rendezni, a Színjátékiskolában, ahová jártam. Így összeállt a kép. 
Pár év asszisztensi munka után indított pont Szinetár Miklós opera-rendező szakot, s miután pici koromtól meghatározó része volt a zene az életemnek, így evidensnek tűnt, hogy oda felvételizzek. Felvettek, elsőre, pedig nőnemű vagyok, s alig múltam akkor 22 éves.

Szerinted milyen a jó rendező?

A jó rendezőnek mindenekelőtt meghatározó és végigívelő gondolatai , nem csupán ötletei vannak egy darab kapcsán. Ez óriási különbség, és mégis kevesen veszik észre. Ezen túl a jó rendező egyrészt szakmailag roppant felkészült kell, hogy legyen, másrészt igazi ügynek kell , hogy tekintse az előadást, amit épp rendez. Ez eddig mind, természetesen csak az alapvetés . Magam részéről én roppant fontosnak tartottam, mikor eljutottam odáig, hogy felismertem a saját rendezői nyelvemet, amikor megértettem, hogy engem a szimbolista világ mozgat meg igazán, ezen belül keresem a legmélyebb zuhanásokat, s a legfelemelőbb repüléseket. A rendezés egy szakma, amit ma divatos elfelejteni, így mostanában túl sokan tolakodnak sajnos rendezői székek közelébe, ami szerintem nagyon sokat árt a szakmának. Azt tényleg nem tudom, hogy miért lett divat, hogy minden színész elhiszi magáról, hogy tud rendezni, pedig ez a két szakma merőben ellentétes egymással. 
A rendező minden szerep igazságát meg kell, hogy élje, egészben, egyetemesben kell gondolkodnia, míg egy színésznek a saját pozíciójára kell fókuszálnia, a nagy egészhez képest. 
A rendező emberként is egészen más alapvetésű , ha valódi, hiszen tudja szeretni, támogatni, körülölelni a csapatát, miközben természetesen, ha kell, akkor kritikus és szenvedélyes, míg egy egészséges színész gondolkodásának a központjában, bizonyos értelemben önmaga áll, illetve mindenképp azt szokta meg, hogy vele "kell" foglalkozni, másoknak. Tehát túl sok az ellentmondás, és ez sajnos sok próbaidőszakon meg is látszik manapság. Természetesen vannak zsenik, Akik mindkét pályára tökéletesen alkalmasak, de Ők nem is aprózzák el a tudásukat. Tehát messze nem ellenük szólok, kizárólag az zavar, ha valaki valódi tudás és felkészültség nélkül ül rá egy csapatra, vagy társulatra. Hiszem , és remélem, hogy visszatér Magyarországra az a színházi világ egyszer, ahol komoly Mesterek lehetnek színházigazgatók - úgy, hogy fogalmam sincs róla, hogy milyen pártcsaládhoz tartoznak -, s a Mesterek vezette színházakban újra valódi rendezők rendezik előadásaikat.... jó lenne, ha végre megint itt tartanánk....

Téged mire tanít az önkéntes karantén időszaka, hogyan telnek a napjaid?

Az önkéntes karantén, mint helyzet számomra nem teljesen idegen, hiszen, ha nagyobb ívű írói feladatom adódik, akkor mindig szükségem van egyfajta elszigetelődésre. Ez a mostani szituáció persze nem ugyanaz, itt az időhatárokról nem én döntök, s tanítani sem tudok eljárni Győrbe. 
3 éve oktatok színjátszást Győrben, kifejezetten családias légkörben, s ha jobban belegondolok, a növendékeim hiányoznak legjobban ebben a különös kényszerhelyzetben. A szülők közül többeket már a barátaimnak merek nevezni, velük természetesen tartjuk a kapcsolatot az online térben is. A héten kezdtük egyeztetni, hogy milyen feltételekkel tudjuk esetleg megtartani a már hagyományosnak számító Gyirmóti Színjátszó Táborunkat, természetesen akkor majd, s abban az esetben, ha ezt minden rendelkezés újra lehetővé teszi majd. 
Most két állandó feladat köré csoportosulnak a hétköznapjaim, egyrészt a Király Színház főrendezőjeként meg kell szakmai alapon is terveznünk az újraindulást. Ezen a héten kezdtük el az online elemző és szövegösszemondó próbákat. 
Három bemutatónk lesz azonnal, amint kinyithatunk újra, ebből a jelenlegi tervek szerint kettőt én, egyet pedig Koltai Róbert és Gaál Ildikó rendez majd. 
Nagyon színes évadunk lesz, és miután sokat utazik a társulatunk, hamarosan a Győrbe tervezett, és a Világjárvány miatt sajnos áprilisban elmaradt előadásainkat is elhozzuk majd feltétlenül. 
A másik feladatom, hogy az NKA támogatásának köszönhetően zenés színpadra írhatom Mikszáth Kálmán: Különös házasság című elképesztően erős és méltán örök érvényű regényét. Ezzel az anyaggal foglalkozni is gyermekkori vágyam volt, maróan hatott rám már kamaszkoromban is az igazságtalanság ilyen mértékű megjelenése, most is ezt a facsaró lelkiállapotot szeretném minél inkább a színpadon előtérbe helyezni. A lelkiismeret, a bűnnel való elszámolás, és a bűnnel való szembenézés alapvető témái rendezéseimnek. 
A Székely Nemzeti Tanács nemzeti régiókért kezdeményezett aláírásgyűjtő kampányában a Világjárvány okozta korlátozások elrendeléséig tudtam napi szinten részt venni, volt férjem, Pesty László elsők között kért meg, hogy segítsem a kampány művészeti oldalát. Terveztünk szuperkoncertet, és számtalan nagy nézettségre számot tartó csemegét, de a pandémia minden ilyen tervünket elsöpörte sajnos, és a mozgósítást áthelyezte az online térbe. Miután én egy autoimmun betegséggel élek, így március közepétől már a hajrában személyesen nem vehettem részt, hiszen a vírus kapcsán a veszélyeztetett csoportba tartozom, de telefonon, chaten, segítettem meglátásaimmal, ötleteimmel a csapatot. 
Laci mindig hangsúlyozta, hogy még mindig benne vagyok abban a négy emberben, akinek a kritikájára, véleményére ad, s hallgat. Remélem ez néha tényleg így is van. Összejött az 
1 millió online aláírás. Nekem, ez a székely gyökereimmel, természetesen óriási büszkeség.