A Litera-Túra egy időutazással egybekötött séta, ahol Győr Belvárosának XVIII. és XIX. századi irodalmi emlékeinek felkutatása a cél. A Magyar Kultúra Hetének eseményei adják az alkalmat, hogy ezen a héten, amikor számos esemény a kulturális programok szerelmeseinek igényeit elégíti ki, egy újabb szín kerüljön a palettára. Ha úgy tetszik az "Angyalsétát" követően egy újabb gyöngyszemet fűzzünk arra a képzeletbeli nyakláncra, amin Győr tematikus sétaprogramjait, mint egy-egy gyöngyszemet gyűjthetünk össze.
Győr a Dunántúl egyik leggyorsabban fejlődő települése volt a XVIII. században, az ország 11. legnagyobb városa. Szellemi kisugárzása azonban túlnőtt a tájegység határán. A pezsgő szellemi légkör, a lendületes építkezések a művészetek felvirágoztatását is elősegítette ezt. A várfalak között egy gazdag város élete zajlott. Győr barokk pompáját mutatta ebben az időben. Ehhez a külső pompához szellemi pezsgés is társult a felvilágosodás hatására. A Nemzeti Rajziskola tanárai a magyar nyelv és műveltség gyarapításának lelkes hívei voltak, ott ahol a kereskedő és iparos polgárság jórészt németül beszélt - így kezdődhet a Litera-Túra Győr Belvárosában.
Érdekes információ lehet ez akkor, amikor az emberek olyan ingergazdag környezetben élnek, hogy az épületek homlokzatán csillogó vagy kissé megkopott emléktáblák nem vonják már magukra a figyelmet?
Rejthet vajon a város annyi érdekes történetet, sztorit, összefüggést az irodalmi élet vonatkozásában, hogy az erről szóló mesék irodalmi sétára sarkallják az érdeklődőket? - ennek járunk utána a séta során.
Vajon elég jól ismerjük-e ezt a korszakot a város történetében? A XVIII. század ugyanis úgy köszöntött a városra, hogy noha a török már évtizedekkel korábban továbbvonult, a gazdasági erősödés, szellemi emelkedés lehetőségére még kevés alkalom nyílott.
Tudjuk-e, hogy egy meglehetősen szegényes irodalmi korban, a felvilágosodás előtt is élt - ha elszigetelten is - a magyar irodalom, s hogy egy letűnő kor alakja, a magyar barokk költészet képviselője is alkotott olyat, ami a XX. században tette világszerte ismertté? A sétán Amadé László emléktáblájánál fellebben a fátyol erről a meglepő történetről.
A város elismert gimnáziumainak névadói - Révai Miklós, Kazinczy Ferenc - élete hogyan fonódott össze Győrrel? Milyen kapcsolatot ápoltak a kor irodalmi életének jelentős képviselőivel - Kisfaludy Sándorral és Kisfaludy Károllyal -, akiknek számos győri kötődése jól ismert? Életrajzuk azonban számos érdekes történetet rejteget...
Hogyan vált a "Hazánk" a szabadságharcot megelőző másfél év legjelentősebb irodalmi orgánumává? Hogyan járult hozzá Petőfi, hogy Győr városa a magyar irodalmi élet centrumává váljon egy rövid időre?
Mivel "jutalmazták" Czuczor Gergelyt "Riadó" című verséért? - még sok-sok érdekességre választ kaphatnak a séta résztvevői.
A Litera-Túrán különleges gyűjteményeket is bemutatunk...
Érdekes lehet, hogy milyen összefüggés fedezhető fel a Madách-gyűjtemény a Magyar Kultúra Napja, a Himnusz "születésnapja" között?
A Streibig nyomda Győr első és 1850-ig egyetlen könyvnyomtató műhelye volt. A város tudós tanárai mellett fontos szerep jutott az akkor már országosan ismert győri nyomdásznak, akinek nyomdája vonzotta a városba az írókat. A nyomda közel 800 kiadványát gyűjtötték már össze. Nagyszerű élmény lesz megnézni ezt a csodálatos anyagot és megismerkedni a gyűjtemény érdekességeivel!
Januári újdonságunk egy körülbelül két órás séta a kultúra, az irodalom jegyében, ami garantáltan nem lesz unalmas!
További információ, jelentkezés:
www.gyeregyorbe.hu
idegenvezetes.gyor@gmail.com
