2014. március 16., vasárnap

Egy igazi banzáj története a millennium korából - Úri muri premier a Nemzeti Ünnepen


Március 15-én mutatta be a Győri Nemzeti Színház társulata, Móricz Zsigmond: Úri muri-ját.

A regényt 86 évvel ezelőtt, 1928-ban írta meg Móricz. A magyar irodalom egyik leghíresebb, emblematikus történeteként tarják számon. A történet szerint az alkoholban, tehetetlenségben tobzódó férfiak azt várják a nőktől, hogy megmentsék őket... -De gőgös módon kizárják őket, képtelenek meghallgatni a nőket, inkább az önpusztítást választják. - nyilatkozta az egyik győri hettilapnak a Kossuth-díjas rendező, Bezerédi Zoltán.
Az mű színpadra alkalmazása is Bezerédi Zoltánnak köszönhető, melyet már más színház is műsorára tűzött.
Az előadás hangulatát a korhoz illő autentikus népzenére alapozták. Egészen különleges közép-magyarországi dalokat válogattak a darab alkotói. Különleges kocsmazene hangzik el a színdarabban.
Az előadás szereposztása is izgalmas, hiszen a fél társulat szerepet kapott Móricz Zsigmond művében.

Írta: Csobay Dániel


Fotó: Orosz Sándor



Szina Kinga -Csankó Zoltán

Az Úri muri- val  Móricz nem temeti  a dzsentri  korszakot hazánkban,  sokkal inkább arra figyelmeztet, hogy a magyar társadalom elpusztul, ha nem talál vissza a helyes útra.
Egy hőst akar az emberek elé állítani Szakhmáry Zoltán képében, aki majd haladó gondolkodásával példaképül szolgálhat a dzsentrik számára.
A millennium kori Alföldön megáll az élet. Az emberek semmittevéssel vagy épp dorbézolással, mulatozással töltik el napjaikat.  Ezzel szemben Szathmáry fejődésre törekszik és igyekszik meghonosítani a belterjes gazdálkodást saját földjén.
Fotó: Orosz  Sándor
A mű úgy meséli el 4 nap történéseit, hogy közben nincs konkrét cselekmény:
Megtudjuk, hogy a főhős kettős életet él, akárcsak Jókai „aranyembere”.
A városban felesége van, aki próbálja visszafogni férje modernizációs törekvéseit és figyelmét mag felé fordítani. 
Míg a birtokán kialakított tündérkertjén titkos szeretője várja, a fiatal parasztlány, Rozi.
Zoltán kastélya erős kontrasztot alkot Csörgö Csuri nyomorlakjával, ahol mindössze 3 kis vályogház álldogál. 
Azonban Szathmáry egyre nagyobb problémákkal küzd. Fojtogatja a pénzügyi válság és a magánéletében felszínre törő gondok mindinkább az öngyilkosság felé sodorják. 
Az utolsó éjszakára a hős is feladja a harcot. Kezdetét veszi egy végtelenségbe nyúló dorbézolás, mely során a szereplők életének tragédiái tárulnak elénk. Mindenki egyszerre mulat Zoltán tanyáján és szenved saját kudarcaitól.
Móricz jellegzetes alakja, a vívódó hős, itt nem talál más megoldást, mint elmenekülni sorsa elől.
Végül már nem hallatszik a dínomdánom, csak egy dalocska: „Ég a kunyhó, ropog a nád”.

Írta: Kamocsai Rita - Czuczor Gergely Gimnázium

Fotó: Molnár György

Bezerédi Zoltán rendezés közben

Fotó: Orosz Sándor






Fotó: Internet - Bezerédi Zoltán, Kossuth-díjas rendező


Szereplők:

        Szakhmáry Zoltán CSANKÓ ZOLTÁN
Rhédey Eszter, a felesége SZINA KINGA
Csörgheő Csuli SÁRKÖZI JÓZSEF
Ágnes, a felesége MOLNÁR JUDIT
Szabó Rozália MENCZEL ANDREA
Zsellyei Balogh Ábel, ezredes MASZLAY ISTVÁN
Lekenczey Muki UNGVÁRI ISTVÁN
Borbíró Gyula TÖRÖK ANDRÁS
Igazmondó Pista POSONYI TAKÁCS LÁSZLÓ
Levkovits, zsidó RUPNIK KÁROLY
Dobokai PÖRNECZI ATTILA
Kudora MOHÁCSI ATTILA
Malmosy VENCZEL-KOVÁCS ZOLTÁN
Fancsali szomszéd SZILÁGYI ISTVÁN
Borbély Zsiga, patikus JÁGER ANDRÁS
Józsi, pincér FEHÉR ÁKOS
Mérnök SZIKRA JÓZSEF
András PINGICZER CSABA
Márton KLINGA PÉTER
Cigányasszony JANISCH ÉVA
KISZNER-BODÓ OLGA
SÍK FRIDA
Kubikus vezér ÁTS GYULA
 Wágner Adolf LACZÓ ISTVÁN
Szakhmáry Évike NÉMETH FLÓRA
TISZTTARTÓ TÜNDE
Szakhmáry Jánoska KOVÁCS ÁRMIN
PONGRÁCZ BARNABÁS

A premier előtt Keleti Éva Balázs Béla-díjas fotográfus kiállítását nyitotta meg Forgács Péter, a Győri Nemzeti Színház igazgatója, a színház csillár-szintjén 18.30 perckor. A megnyitón maga a fotográfus, Keleti Éva is szólt néhány gondolatot az érdeklődőkhöz. A premiert a Kossuth-díjas Bezerédi Zoltán színész, rendező is megtisztelte jelenlétével.

Írta: Csobay Dániel


Fotó: Csobay Dániel