Március 15-én mutatta be a Győri Nemzeti Színház társulata, Móricz Zsigmond: Úri muri-ját.
A regényt 86 évvel ezelőtt, 1928-ban írta meg Móricz. A magyar irodalom egyik leghíresebb, emblematikus történeteként tarják számon. A történet szerint az alkoholban, tehetetlenségben tobzódó férfiak azt várják a nőktől, hogy megmentsék őket... -De gőgös módon kizárják őket, képtelenek meghallgatni a nőket, inkább az önpusztítást választják. - nyilatkozta az egyik győri hettilapnak a Kossuth-díjas rendező, Bezerédi Zoltán.
Az Úri muri- val Móricz nem temeti a dzsentri korszakot hazánkban, sokkal inkább arra figyelmeztet, hogy a magyar társadalom elpusztul, ha nem talál vissza a helyes útra.
Egy hőst akar az emberek elé állítani Szakhmáry Zoltán képében, aki majd haladó gondolkodásával példaképül szolgálhat a dzsentrik számára.
A regényt 86 évvel ezelőtt, 1928-ban írta meg Móricz. A magyar irodalom egyik leghíresebb, emblematikus történeteként tarják számon. A történet szerint az alkoholban, tehetetlenségben tobzódó férfiak azt várják a nőktől, hogy megmentsék őket... -De gőgös módon kizárják őket, képtelenek meghallgatni a nőket, inkább az önpusztítást választják. - nyilatkozta az egyik győri hettilapnak a Kossuth-díjas rendező, Bezerédi Zoltán.
Az mű színpadra alkalmazása is Bezerédi Zoltánnak köszönhető, melyet már más színház is műsorára tűzött.
Az
előadás hangulatát a korhoz illő autentikus népzenére alapozták.
Egészen különleges közép-magyarországi dalokat válogattak a darab
alkotói. Különleges kocsmazene hangzik el a színdarabban.
Az előadás szereposztása is izgalmas, hiszen a fél társulat szerepet kapott Móricz Zsigmond művében.
Írta: Csobay Dániel
Írta: Csobay Dániel
 | ||||
| Fotó: Orosz Sándor |
Szina Kinga -Csankó Zoltán
Az Úri muri- val Móricz nem temeti a dzsentri korszakot hazánkban, sokkal inkább arra figyelmeztet, hogy a magyar társadalom elpusztul, ha nem talál vissza a helyes útra.
Egy hőst akar az emberek elé állítani Szakhmáry Zoltán képében, aki majd haladó gondolkodásával példaképül szolgálhat a dzsentrik számára.
A millennium kori Alföldön megáll az
élet. Az emberek semmittevéssel vagy épp dorbézolással, mulatozással töltik el
napjaikat. Ezzel szemben Szathmáry
fejődésre törekszik és igyekszik meghonosítani a belterjes gazdálkodást saját
földjén.
 |
| Fotó: Orosz Sándor |
A mű úgy meséli el 4 nap
történéseit, hogy közben nincs konkrét cselekmény:
Megtudjuk, hogy a főhős kettős életet él, akárcsak Jókai „aranyembere”.
A városban felesége van, aki próbálja visszafogni férje modernizációs törekvéseit és figyelmét mag felé fordítani.
Míg a birtokán kialakított tündérkertjén titkos szeretője várja, a fiatal parasztlány, Rozi.
Megtudjuk, hogy a főhős kettős életet él, akárcsak Jókai „aranyembere”.
A városban felesége van, aki próbálja visszafogni férje modernizációs törekvéseit és figyelmét mag felé fordítani.
Míg a birtokán kialakított tündérkertjén titkos szeretője várja, a fiatal parasztlány, Rozi.
Zoltán kastélya erős kontrasztot
alkot Csörgö Csuri nyomorlakjával, ahol mindössze 3 kis vályogház álldogál.
Azonban Szathmáry egyre nagyobb
problémákkal küzd. Fojtogatja a pénzügyi válság és a magánéletében felszínre
törő gondok mindinkább az öngyilkosság felé sodorják.
Az utolsó éjszakára a hős is feladja
a harcot. Kezdetét veszi egy végtelenségbe nyúló dorbézolás, mely során a
szereplők életének tragédiái tárulnak elénk. Mindenki egyszerre mulat Zoltán
tanyáján és szenved saját kudarcaitól.
Móricz jellegzetes alakja, a vívódó
hős, itt nem talál más megoldást, mint elmenekülni sorsa elől.
Végül már nem hallatszik a dínomdánom, csak egy dalocska: „Ég a kunyhó, ropog a nád”.
Végül már nem hallatszik a dínomdánom, csak egy dalocska: „Ég a kunyhó, ropog a nád”.
Írta: Kamocsai Rita - Czuczor Gergely Gimnázium
 | |||
| Fotó: Molnár György |
Bezerédi Zoltán rendezés közben
 |
| Fotó: Orosz Sándor |
 | |||
| Fotó: Internet - Bezerédi Zoltán, Kossuth-díjas rendező |
Szereplők:
| Szakhmáry Zoltán | CSANKÓ ZOLTÁN |
| Rhédey Eszter, a felesége | SZINA KINGA |
| Csörgheő Csuli | SÁRKÖZI JÓZSEF |
| Ágnes, a felesége | MOLNÁR JUDIT |
| Szabó Rozália | MENCZEL ANDREA |
| Zsellyei Balogh Ábel, ezredes | MASZLAY ISTVÁN |
| Lekenczey Muki | UNGVÁRI ISTVÁN |
| Borbíró Gyula | TÖRÖK ANDRÁS |
| Igazmondó Pista | POSONYI TAKÁCS LÁSZLÓ |
| Levkovits, zsidó | RUPNIK KÁROLY |
| Dobokai | PÖRNECZI ATTILA |
| Kudora | MOHÁCSI ATTILA |
| Malmosy | VENCZEL-KOVÁCS ZOLTÁN |
| Fancsali szomszéd | SZILÁGYI ISTVÁN |
| Borbély Zsiga, patikus | JÁGER ANDRÁS |
| Józsi, pincér | FEHÉR ÁKOS |
| Mérnök | SZIKRA JÓZSEF |
| András | PINGICZER CSABA |
| Márton | KLINGA PÉTER |
| Cigányasszony | JANISCH ÉVA |
| KISZNER-BODÓ OLGA | |
| SÍK FRIDA | |
| Kubikus vezér | ÁTS GYULA |
| Wágner Adolf | LACZÓ ISTVÁN |
| Szakhmáry Évike | NÉMETH FLÓRA TISZTTARTÓ TÜNDE |
| Szakhmáry Jánoska | KOVÁCS ÁRMIN PONGRÁCZ BARNABÁS |
A premier előtt Keleti Éva Balázs Béla-díjas fotográfus kiállítását nyitotta meg Forgács Péter, a Győri Nemzeti Színház igazgatója, a színház csillár-szintjén 18.30 perckor. A megnyitón maga a fotográfus, Keleti Éva is szólt néhány gondolatot az érdeklődőkhöz. A premiert a Kossuth-díjas Bezerédi Zoltán színész, rendező is megtisztelte jelenlétével.
Írta: Csobay Dániel
 |
| Fotó: Csobay Dániel |
