Győrbe látogatott ma és holnap, kedd délutánig megtekinthetik az érdeklődők a máriapócsi kegyképet az újvárosi Rác templomban. A kegykép érkezésénél jelen volt Dr. Pápai Lajos győri megyéspüspök,
Szemerei János evangélikus püspök és köszöntőt mondott Dr. Somogyi Tivadar alpolgármester.
A pócsi kegyképet 1676-ban Csigri László máriapócsi bíró készíttette
fogadalomból és hálából, a török rabságából történt szabadulásának
emlékére. A képet Papp Dániel helybéli görögkatolikus lelkész öccse,
Papp István festette 6 magyar forintért.
Ezt a bíró nem tudta kifizetni, így az ikont egy tehetősebb polgár,
Hurta Lőrinc vásárolta meg és ajándékozta a templomnak. Valószínűleg ő
íratta a kép aljára orosz nyelven a következő szöveget: Én, Isten szolgája állíttattam fel a képet vétkeim bocsánatára..
1696. november 4-én , miközben a kis fatemplomban
Papp Dániel lelkész a Szent Liturgiát végezte, Eöry Mihály pócsi
földműves arra lett figyelmes, hogy az ikonosztázon elhelyezett
Istenszülő-ikon mindkét szeméből bőségesen folynak a könnyek. A
rendkívüli esemény csodálattal töltötte el a jelenlevőket. A könnyezés
két hétig szünet nélkül tartott, majd kisebb megszakításokkal egészen
december 8-ig. A korabeli feljegyzések szerint a könnyezés utolsó napján
olyan hideg volt, hogy a kehelyben a bor és a víz megfagyott, de Mária
könnyei ekkor is bőségesen hullottak.
1696. december 8-án jelent meg Pócson kíséretével a Tisza vidékre
vezényelt császári seregek főparancsnoka, gróf Corbelli tábornok.
Megvizsgálta a táblakép épségét, s a lefolyó könnyeket egy kendővel maga
szárította fel. A vizsgálatot másokkal is elvégeztette 300 ember
jelenlétében, akik között lutheránusok és kálvinisták is voltak. Az
egyházi vizsgálatot Fenessy György egri püspök rendelte el. Az 1696.
december 26-án megkezdett tanúkihallgatások jegyzőkönyvei 36 katolikus
és protestáns tanú egyértelmű vallomását tartalmazzák a könnyezés
hitelességéről. Corbelli tábornok sajátkezű nyilatkozatot küldött az
egri püspöknek, a császárnak pedig jelentésében számolt be a könnyezés
csodájáról. A kihallgatások jegyzőkönyveinek eredeti példányai a bécsi
Szent István-dóm levéltárában voltak, ma a Budapesti Egyetemi Könyvtár
Hevenesi-gyűjteményében őrzik őket.
Fenessy György egri püspök engedélyezte a tanúvallomások
jegyzőkönyveinek közzétételét, kijelentve, hogy Pócs görögkatolikus
temploma Mária csodás könnyezésének színhelye volt.
Az esemény híre az akkori viszonyok között is gyorsan terjedt, s
hamarosan eljutott Bécsbe. I. Lipót osztrák császár és magyar király a
történtek alapján - és felesége, Eleonóra császárné kívánságára -
elrendelte, hogy a könnyező képet szállítsák a császári városba.
A képet a könnyezés után állandó katonai őrizet alatt tartották a
pócsi fatemplomban. A helyiek mindenképpen meg akarták akadályozni a kép
elvitelét, de a császári döntés végrehajtói ellen semmit nem tudtak
tenni. A kegyképet 1697. március 1-jén 150 lovas katona sortüze mellett
levették az ikonosztázionról. Július 4-én érkezett meg a kegykép Bécsbe,
körmenetekkel vitték egyik virágdíszbe öltözött templomból a másikba.
Közben Európa keresztény népeinek hadserege Savoyai Jenő herceg
vezetésével török elleni ütközetre készült. A kegyképnek a Szent István
vértanúról elnevezett dómba történő végleges elhelyezése napján, 1697.
szeptember 11-én Jenő herceg Zentánál döntő vereséget mért a törökökre.
Lipót császár 1701-ben Pócsnak adott bullájában maga is tanúsítja, hogy
1697-ben Európa keresztény népeit a pócsi Mária csodatevő erejébe vetett
hit késztette imára, és a bécsiek ennek tulajdonították a győzelmet.
Az eredeti pócsi könnyező kegykép a bécsi Stephansdom
déli oldalhajójának XVI. századi márványbaldachinja alatt, művészi
oltáron kapott méltó elhelyezést, ahol azóta is nagy tisztelettel őrzik.
A gyertyák és mécsesek százai égnek állandóan a kép előtt.
II. Rákóczi Ferenc 1703-ban 100 pontba foglalta
össze a nemzetünket ért fájó jogtalanságokat . A kéziratot az egri
káptalani levéltár őrzi. Ennek 90. pontjában sérelmezi a pócsi kegykép
Bécsbe szállítását és vissza nem hozatalát.
A pócsi fatemplomban a Mária-ikon helye évekig állt üresen.
Már a kép Bécsbe szállításakor, útközben is számos másolat készült a
csodás képről, nem is tudni hány darab, mert nemcsak templomok, hanem
magánszemélyek is hozzájuthattak. Hazánkban - többek között - Egerben,
Budapesten, Esztergomban (a Bakócz-kápolnában) őriznek egy-egy
másolatot. Ausztriában egyébként hét templom birtokol egy-egy képet.
Németországban és Svájcban is van néhány másolat. Egy ilyen másolat
került az eredeti kép helyére Máriapócson is. A mostani kép eredetéről
kétféle változat is szól:
Az egyik szerint még a kép Bécsbe való átszállításakor készítettek
egy másolatot a Kassa melletti Bárcán, a jezsuiták kolostorában.
Festőjét nem ismerjük.
A másik változat szerint a pócsi görögkatolikus paróchus a császárhoz
intézett beadványában a kép visszaadását kérelmezte. Az uralkodó ezt
rossz néven véve, az egri püspökhöz intézett leiratában ígéri, hogy az
eredeti képről másolatot készíttet, s azt a pócsi görögkatolikus
templomnak ajándékozza. A kegykép másolata Telekessy István egri püspök
intézkedésére készült el, s ez került a pócsi templomba.
Sem az eredeti kép, sem a róla készült másolatok a továbbiakban nem könnyeztek, kivéve azt, amelyiket Pócsra visszavittek. 1715. augusztus 1-jén
Papp Mihály fiatal paróchus a reggeli istentiszteletet végezte, amikor
Molnár János kántor észrevette a kép könnyezését. A csodás jelenség
hírét futár vitte Kállóba, Bizánczy György helynökhöz. Az augusztus
1-jén, 2-án és 5-én több órán át tartó könnyezést sok százan látták. A
könnyezést követő napokban Erdődy Gábor Antal egri püspök hivatalosan
kivizsgáltatta az eseményt. A szemtanúk vallomásának jegyzőkönyve
kétséget kizáróan bizonyítja a könnyezés valódiságát.
A máriapócsi kegyhely újabb nevezetes eseménye, a kegykép harmadik könnyezése 1905. december 3-án
kezdődött. P. Gávris Kelemen szerzetes atya - a kegykép őre -
zarándokokat vezetett a templomba. Amikor a kép foglalatát kinyitotta
észrevette, hogy a Szűzanya arca a szokottnál sötétebb, jobb szeméből
könnycsatorna húzódik le az arcon, ami egy könnycseppben végződik. A
könnyezés december 19-ig folyamatosan tartott, majd december utolsó két
napján is, összesen 18 napig. A könnyezés tényét egyházi és világi
vegyesbizottság ellenőrizte, s megállapította a könnyezés valódiságát. A
könnyeket felfogó selyemkendőt kicsiny foglalatban a templom falára
függesztették, ma is ott található a kegykép alatt.
Forrás: http://www.mariapocskegyhely.hu/?q=node/1
 |
| Fotó: Csobay Dániel |
 |
| Fotó: Csobay Dániel |
 |
| Fotó: Csobay Dániel |
 |
| Fotó: Csobay Dániel |
 |
| Fotó: Csobay Dániel |
