2015. szeptember 3., csütörtök

6 magyar érem a kanadai Sárkányhajó Világbajnokságon



Augusztus végén rendezték meg az IDBF által szervezett, kanadai Sárkányhajó Világbajnokságot. Fias Eszter világbajnok sárkányhajóssal beszélgettem élményeiről, melyeket társaival szereztek.


Milyen érzésekkel töltött el a kanadai verseny, melynek megnyitóünnepségét a Niagara vízesésnél tartották?
Először is nagyszerű érzés volt újra bekerülni a válogatottba! A győri Rába Sárkányhajó Clubból összesen 8-an vettünk részt a kanadai Világbajnokságon, jó kis csapatmunka volt! Társaim voltak még Sziklenka László edző, kormányos és evezősön kívül: Sziklenka  Andi, Reider Relinda, Horváth Alex, Kovács Patrik, Svajda Vajk és Sziklenka Krisztián. A megnyitó ünnepség a Niagara-vízesésnél csodálatos volt, nem tudtunk betelni a látvánnyal! Egyrészt ott volt ez a természeti csoda, másrészt nagyon színvonalas programmal szórakoztattak minket:  Kanada történelme táncban elmesélve, kezdve az őslakos indiánoktól , koncert, tűzijáték stb….. A különböző országok versenyzői  nagyon vidáman összemosolyognak, ölelkeznek, közös fotókat készítenek, persze itt még barátok, de a pályán ellenfelek lesznek! Így is volt! Amúgy amit láthattunk Kanadából, az gyönyörű, megnéztük Torontót is. A Niagara-vízeséssel szinte egy utcában volt a szállásunk! Maga a verseny Welland-ben volt, az Ontario-tónál, egy nagyon klassz vízicentrumban. Az emberek pedig nagyon kedvesek! Az ott élő kanadai magyarok pedig többször is vendégül láttak minket, amire hálás szívvel gondolunk vissza! Ott ők nagyon összetartanak, s nagy szeretettel ápolják hagyományainkat!

Háttérben a Niagara vízesés
  
Sikerült felállni a dobogóra? Milyen eredménnyel szerepelt a magyar válogatott?

6 érmet sikerült szerezni, 3 ezüst és 3 bronz érem került a nyakunkba. Premier Open és Premier Mixed kategóriákban indultunk, különböző távokon ( 2000m, 500m, 200m). Némelyik eredmény igazán nagy fegyvertény volt, például a fiúknál ( Premier Open, azaz férfiak) 500 m-en  ezüst érmesek lettünk! A nagyon erős hong-kongi csapat is csak 4.-nek futott be. Ebben a számban én „csak” dobosként működhettem közre, de így is nagyon izgalmas volt.

Melyik országok mérték össze teljesítményüket?
Először is voltak az óriások, USA, Kanada, Ausztrália, aztán a nagyon erős ázsiaiak: Japán, Fülöp-szigetek, Kína, Kínai Hong-Kong, Tajvan (Taipei), Makaó, Thaiföld, Indonézia,aztán a csehek, ukránok, Svájc, Olaszország, Németország, a svédek, az angolok….Porto Rico, Trinidad és Tobago, és persze mi.  Hirtelen ők jutnak eszembe…. Mondanom sem kell, hogy Ázsiában ez ősi sport, a vérükben van! 

Ahogy mondod, rengeteg nemzettel találkozhattatok akkor. Sikerült szóba elegyedni másokkal?
Igen, más nemzetekkel is beszélgettünk. 
Mi lesz a következő megmérettetés?
Szeptember 13-án megyünk Bécsbe, az Osztrák Bajnokságon veszünk részt.

Milyen egyéb élményeitek voltak, amit egy ilyen nagy úton szerezni lehet?
Nagy hatással volt ránk New York City, mindent megnéztünk, ami a verseny mellett, rendelkezésünkre álló szabadidőnkbe belefért. Különösen jó volt, hogy így, együtt a csapattársaimmal, barátaimmal lehettem részese ennek a nagy élménynek.
Egyedül azt sajnálom, hogy a magyar válogatott nem lehetett ott Kanadában nagyobb létszámmal és több kategóriában! A sárkányhajózás nem olimpiai sportág, ennek megfelelően a támogatás nem túl sok. Pedig milyen kemény sport! És nagyon látványos is. Nem beszélve arról, hogy bármilyen életkorban űzhető. A világbajnokságon van több szenior kategória is, jó volt látni, ahogy 70 évesek eveztek keményen egymással versengve! Jó közösségben vagyunk, védjük az egészségünket és különböző érmeket akasztgatnak a nyakunkba…. Kell ennél több?! Mindenkinek csak ajánlani tudom!




 Fotók forrása: Fias Eszter