2020. április 23., csütörtök

Az önkéntes karanténból Györgyfi József

Györgyfi József, a Győri Nemzeti Színház magánénekese, örökös tagja is nyilatkozott az önkéntes karanténból.

Kezdetekben, a kecskeméti Katona József Színház bonvivánjaként jelentős szerepeket énekelt. 1969–'72-ben a Honvéd Művészegyüttes kórusában énekelt. 1974-'77-ig a debreceni Csokonai Színház tagjaként játszott és énekelt először operában, Lakmé szerepét. 1977-ben szerződött a győri Kisfaludy Színházhoz.



Hogyan éli meg a jelenleg kialakult időszakot?

1939-ben születtem egy jászsági kisfaluban, Pusztamonostoron. 1945-ben, 6 évesen átéltem a  II. világháború borzalmait, azóta csak attól félek. A koronavírust emberek találták ki, ahogy a háborút is. Remélem megbűnhődnek érte. 

Mivel telnek most a napjai? 
 
Kertészkedem, tűzifát gyűjtök. Naponta 15-20 percet tornászom, ajánlom mindenkinek.

Milyen emlékek kötik a Győri Nemzeti Színháznál eltöltött évekhez?

A színházi életem bezárult, 82. évemben már csak emlékezni szoktam. Sok szép szerepben volt részem, nincs hiányérzetem. Opera, operett, musical, prózai darabokban játszottam. Sajnálom a mai fiatalokat, mert bezártak a színházak. Remélem már nem sokáig. A legnagyobb videó- és zenei csatornán, a YouTube-on, ha beírod a nevemet, sok szép dolgot hallhatsz. Néhánynak én írtam a szövegét.
A párom, életem társa elhunyt, már egy éve nincs közöttünk. Nyugodjon békében! 30 évig vezette a színház büféjét. Nem gazdagodtunk meg, csak filléres gondjaink nem voltak.

Ó, szegény Zsuzsika néni! Nem is tudtam, hogy már nincs közöttünk. Fogadja őszinte részvétemet! Még kisebb gyerek voltam, amikor már jártunk a színházba, és mindig olyan kedvesen várt minket ő is a büfénél! Szeretettel emlékezem rá!  


Köszönöm szépen a beszélgetést! Jó egészséget kívánok Önnek! 
Én is köszönöm! Minden jót kívánok nektek is! 


Szerkesztette: Csobay Dániel
Fotó: Győri Nemzeti Színház - Fehér Alexandra



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése