Egy fotóművész szemével - Szabó Béla

Szabó Béla EFIAP fotóművészt kérdeztem, őt hogyan érinti meg a jelenlegi veszélyhelyzet. Az Öttevényben élő, Győrben egyébként aktív fotóművész nyilatkozott.  

"Örültem Csobay Dani kollégám és tanítványom kedves elektronikus levelének, amelyben megkért írjam meg gondolataimat a mostani helyzetről, „Maradj otthon”, miként érint, mint fotóművészt és polgárt.

Be kell vallanom, hogy rosszul! Éppen ott tartottam, hogy két felnőttoktatási intézménynél 7 csoportban kb. 150 hallgatónak oktattam a fotográfia csodálatos világát, amely az egyik pillanatról a másikra „megszűnt”, mivel jelenleg szünetel a képzés. Egyik csoport ráadásul egy héttel a karantén bejelentése után vizsgázott volna." - kezdte sorait Szabó Béla

„Küzdök” a digitális tananyagok előállításával. Nagyszerű dolog, hogy így folytathatók az oktatások, de azt gondolom ez csak pótlék. Hiányzik a hallgatók jelenléte, a személyek kapcsolat, a visszajelzés. Legyünk őszinték, az oktatás nem egyirányú folyamat, kell lenni visszacsatolásnak is. De így talán, ha az élet visszatér a normális, hétköznapi menetébe, esetleg könnyebb lesz felvenni újból a ritmust.

Mint fotográfust is nagyon kellemetlenül érint, lett volna egy jelentős megbízásom, amelynek során be kellett volna járnom a Kárpát-medence magyar néprajzi tájegységeit, de ez, egyenlőre halasztódik, csúszik." - vallja a fotóművész

Hál’ Istennek még vannak kifutó munkáim, amelyek egy darabig kitartanak. Folynak a képfeldolgozások, archiválások.

Most van időm fotópályázatokra is küldeni képeket, így egy kicsit kiszabadulok a napi szakmai rutinból. Április 7-én nyílt meg virtuálisan az Art World Hungary győri székhelyű művészeti egyesület Mű-hely c. tárlata, amelynek helyszíne a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara székháza lett volna. Itt már évek óta rendezünk kiállításokat, a hozzá kapcsolódó Art World Hungary Művészeti Akadémia programjaival, „Művészetről mindenkinek” címmel. A megnyitó szövegek elolvashatóak, a tárlat megtekinthető az interneten. Érdemes még egy kicsit nézelődni itt www.vimeo.com/szabobela oldalon, vannak fotózással foglalkozó kisfilmek, amelyek az általam szervezett workshopokon készültek.

Be kell vallanom igyekszem betartani a „Maradj otthon” felhívást. Így nagyon ritkán járom a várost. Mikor halaszthatatlan dolgom van, megdöbbent milyen üres. Szinte már félelmetes. Úgy érzem Győrben magamat, mint az előző évben a boszniai Srebrenicaban, ahol a délszláv háború egyik legnagyobb népirtása zajlott le. A város lakosságának fele eltűnt. Üresek az utcák, embert alig látni, éttermek, kávézók üresek. Győr most izgalmas fotográfiai lehetőséget kínálhat azoknak, akiket ez a téma vonz. Számomra pillanatnyilag nem jelent ez művészi kihívást.

A Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér honlapján találtam azonban egy izgalmas felhívást, amely a mostani helyzetben kínál egy nagyon érdekes fotópályázati lehetőséget. A Kilátás a balkonomról – ablak a városrészre címmel, győri polgárok részére szól.

Talán kevesen tudják, hogy én Győr mellett, Öttevényen élek, mivel munkásságom szervesen kapcsol Győrhöz. Itt az élet folyik szokásos békés medrében. A faluban korábban sem nagyon mozogtak az emberek, mivel munkába eljárnak nagyrészt más településekre. Reggel volt mozgás, iskolába menet, napközben, ha jó idő volt, az óvodások sétáltak a faluban. Délután a péknél jöttek össze az emberek, meg a kocsmákban. Hétvégén a templomot töltötték meg. Most ez megszűnt. A misét is az interneten közvetíti Zsolt atya, akár csak a körzetéhez tartozó másik négy faluban. Sokkal kisebb lett az autóforgalom a főúton, mint korábban. Kocsmák és egyéb vendéglátó helyek zárva. Azonban a házhozszállítás a pizzériákból változatlanul működik. Az orvosnál is sokkal kevesebb a beteg, a patika előtt viszont másfél méteres távolságban békésen várakoznak az emberek. Amúgy a falu éli életét, az idősek bezárkóztak, a kertbe mennek ki, mivel az élet nem állhat meg. Ültetni, metszeni kell, különben nem lesz mit betakarítani ősszel. Én is igyekeztem bepótolni az évek elmaradásait. Új kerítést építettem, megmetszettem a fáimat az udvarban és a ház előtt és tovább építettem a „madár birodalmamat”. Az udvar hátsó részén sok bokorral, fával lévő rész van. Itt hoztam létre a madaraknak egy területet, ahol télen etetek, a tavasztól-télig tartó időszakban pedig itatót és fürdőhelyet üzemeltetek. Gondolva a nyugdíjas évekre, hogy legyen hol fényképeznem esetleg őket.

Közben pedig dühöngök, az euró elszabadult a forinthoz képest. Így az őszre tervezett workshopjaim (Montenegró, Szerbia, Gdansk) költségei emelkednek. Ugyan így emelkednek a fotográfusok által használt eszközök árai, a nyomtatáshoz használ kellékanyagokéval együtt. Ezt pedig belátható időn belül nem fogjuk tudni érvényesíteni a munkáink végösszegében. Örülünk majd, ha lesznek megrendeléseink a járvány elmúlta után.

Amúgy köszönöm jól vagyok! Örülünk az unokának, mikor vigyázni kell rá. Óvoda nincsen. Egészség van és reméljük lesz is a továbbiakban. 

Fotó: Szabó Béla

Fotó: Csobay Dániel fotográfus