2020. május 5., kedd

Egy szerelem története: Tetiana Baranovska és Engelbrecht Patrik, a Győri Balett táncosai

Tetiana Baranovska balettművész, magántáncos és Engelbrecht Patrik balettművész, magántáncos, a Győri Balett táncművészeinek életútja és megismerkedése is különleges. 


Tetiana, 2002-2010 között a Nemzeti Balett Iskolában tanult, Kijevben, majd a Khersoni Állami Tudományegyetemen táncművész szakon szerzett diplomát. 2009-ben az Ukrán Nemzeti Operaházban lépett fel szólistaként. 2010-ben a Japán Balettal dolgozott együtt. 2011-2013 között a Kiev Modern Ballet társulatánál dolgozott. 2013-ban a horvátországi HNK Split Ballettel, és a Kiev City Ballettel lépett fel. 2014-től a Győri Balett társulatának tagja.
Díjai: Ukrajna legjobb 50 táncosa - 2011.; Kardirex-díj 2017.; Audi Minőségi Táncművészetért-díj 2018. 

Patrik, a Magyar Táncművészeti Főiskolán szerzett táncművész diplomát 2013-ban. Azóta pedig a Győri Balett társulatának tagja. Korábban nemzetközi tánckurzusokon is részt vett. 2010-ben a 36. Nemzetközi Nyári Tánckurzuson Wolfseggben, majd 2012-ben az Antwerpeni Királyi Balettiskola nyári kurzusán. 2015- ben a bécsi Impulstanz-on, 2016-ban pedig Zürichben, az ART of Ballet nyári kurzuson képezte tovább magát.
2017-ben megszerezte második diplomáját, a Magyar Táncművészeti Egyetem táncpedagógus szakán.                                                                                                          2019-ben TAPS-díjat, 2020-ban pedig nemrégiben Fülöp Viktor Táncművészeti Ösztöndíjat kapott.


Hogyan élitek meg a jelenleg kialakult helyzetet?

E.P.: Mivel egy alkotói közösség része vagyunk, a táncos hétköznapjainkban figyelmünk jellemzően művészi feladatainkra, a közös célok megvalósítására koncentrálódik, és így a világból kevesebbet látunk. Viszont, a mostani helyzetben, amikor mindannyian arra kényszerültünk, hogy ezt a fonalat elvágjuk, azt vettük észre, hogy figyelmük sokfelé irányul.
Szemmel tartjuk a világ történéseit, hogy mások miképp küzdenek meg ezzel a szokatlan helyzettel. Hiszen most világszerte egymás sorstársai vagyunk. 
Amellett, hogy mindez szomorú, valahol felemelő érzés is.
Az otthonunk itt van Győrben, a karantén kezdete óta a bérelt lakásunkban tartózkodunk. Egy hetet a Balatonnál is eltöltöttünk apukám mellett, aki a kora miatt veszélyeztetettnek számít, és segítségre volt szüksége.  Miközben segítettük őt, ki tudtuk használni a kert adta lehetőségeket is. Egy kis bogrács, grillezés és sok mozgás,  nem csak a négy fal között! 
Kutyusunk is meglehetősen élvezte a nagy zöld terület szabadságát. Azt pedig már március közepe óta élvezi, hogy nem csak ő marad otthon.      
 
Milyen hatással van Rátok a balettpróbák kiesése és az ezzel járó otthoni gyakorlás?               

E.P.: Bevalljuk, amikor "békeidőben" nagyon ritkán elmarad egy próba, előfordul, hogy kicsit megörülünk neki. Mint, amikor diákként szólnak az osztályteremben, hogy a tanár késik, aztán végül nem is jön. 
A mostani helyzet viszont már túl van az izgalmas határokon, nagyon hiányzik a tánc és hogy újra adhassunk általa egy kis falatot magunkból a közönségnek.
Itthon megpróbáljuk pótolni a mozgást a hétköznapokban is jól bevált kiegészítő módszerekkel, mint például a pilates vagy a jóga. De kipróbáltuk már a floor-barre "talaj-rúd" technikát is.
Biztos pontként ott van a Győri Balett online balett gyakorlata, amit reggelente, kollégáinkkal együtt végezhetünk. 
Sokat segít az is, ha kreatívak tudunk maradni; egy ilyen különösen szokatlan helyzetben, sokszor a hasonlóan szokatlan ötletek jelenthetik a megoldást. 
Például, mindkettőnknek jó visszajelzés, hogy megfelelő formában vagyunk mindaddig, amíg sikerül Tetyit felemelnem a fejem fölé. 

Tetiana! Ukrajnából származol és tudható Rólad, hogy a horvátországi Splithez is van kötődésed. A "karantén- élmények" után, Téged kérnélek meg, mesélj milyenek most az otthoni, ukrajnai állapotok, mit mesél a családod!?   

T. B.: Horvátországban, a HNK Split együttesnél egy rövid ideig táncoltam 2013-ban. Kedves emlékekkel gyarapodtam, de azóta csak egy nyaralás alkalmával jártam ott. 
Szülőhelyem egy közép- ukrajnai kisváros, Mala Viszka, de később Kijev vált otthonommá. Nem csak azért, mert professzionális szinten ott ismerkedhettem meg a táncművészettel, hanem azért is, mert a karrierem onnan indult útnak. A szívemnek örökre kedves hely marad.


De már 6 éve Magyarországon élek, és Győr a második otthonommá vált. Sőt, mondhatom, hogy inkább már az első. 
Mivel a szüleim és testvéreim Ukrajnában élnek, folyamatosan figyelem, ott hogyan zajlanak az események. Úgy látom, most különösen igaz, hogy mindegy ki merre van a világban, mindannyian egy cipőben járunk...
Szerencsére családom minden tagja egészséges, és  nagyon jó érzés, hogy anyukámmal, bátyámmal most is nagyokat nevetünk a videóbeszélgetéseink alatt.  

Fotó: Bánkuti András

Igen, ezek most valóban jó hatással lehetnek a lelkünkre. 
Tetiana! Mikor és hogyan kerültél Magyarországra, Győrbe? Mikor hallottál először a Győri Balettről és mi volt az első győri élményed?

T. B.: 2014 tavasza óta vagyok a Győri Balett társulatának tagja, de azt megelőzően, 2013 decemberében jártam már itt, amikor az egyik kijevi együttessel Magyarországon turnéztunk. 
Akkoriban kellett döntenem, hogy Splitben folytatom a karrieremet vagy máshol. Az interneten láttam videókat a Győri Balett előadásairól, és a város hangulata is megfogott. Ezért szerettem volna megpróbálni, hátha látnak bennem fantáziát az együttesben. Szerencsére így történt! 
Az első győri élményem sorsszerűen a Győri Nemzeti Színház épületéhez kapcsolódik, hiszen az előbb már említett turnén, éppen itt táncoltuk a Hattyúk tavát. 
Tisztán előttem van, ahogy először léptem a színpadra, de még a művészbüfére is emlékszem. Akkor még nem is gondoltam, hogy nem sokkal később a Győri Balett társulatához fogok szerződni.

Hogyan kezdődött a kettőtök története? 

E.P.: A Győri Balettnek meghatározó szerepe volt megismerkedésünkben is.                        Mindketten a 2013/2014-es évadban kerültünk a társulathoz, bő fél év különbséggel. Így, itt találkoztunk először.
Ezután több olyan szerepet kaphattunk, amik közelebb hoztak minket, ezáltal is jobban megismerhettük egymást.  2017 óta pedig egy párt alkotunk.


Tavaly nyáron pedig össze is házasodtatok, melyhez ezúton is szívből gratulálok!

E.P.: Nagyon köszönjük! Túlzás nélkül állíthatom, hogy életünk egyik legszebb élménye a tavaly nyáron megtartott esküvőnk. Azt az utat választottuk, hogy teljesen magunk tervezzük - és szervezzük meg a részleteket.
Számomra különösen értékes, hogy a dekorációt Tetyi saját kezűleg készítette. Sok-sok munka volt, mire az apró részletek összeálltak egy egésszé. Néha már úgy éreztük, mintha másodállásban esküvőszervezők lennénk, de nagyon megérte, és örömmel emlékszünk vissza, mert így az esküvőnk minden pillanata úgy sikerülhetett, ahogyan megálmodtuk.
Varázslatos nap volt, amit a velünk ünneplő családtagjainkkal és barátainkkal élhettünk át, szeretetteljes légkörben. 
Különösen örülünk annak is, hogy nem halasztottuk az esküvőnket az idei évre, mert most valószínűleg további halasztásra kényszerülnénk.

Fotó: Shepherd Photography


Tetiana! Mit jelent számodra külföldiként díjat kapni Magyarországon?  

T.B.: Mindig nagyon meglepődtem, valahogy egyik alkalommal sem számítottam rá, amikor díjat kaptam. A hatalmas örömet okozó szakmai elismerés mellett, külföldiként ez azt is jelzi számomra, hogy a táncművészet valóban nemzetközi műfaj. Amíg a különböző nyelvet értő emberek, akár egymáshoz sem szólnak, addig a mozdulatok, a test és a tánc kifejezései felkeltik a figyelmet és egyetemesen érthetőek. Szívmelengető érzés, ha tudhatom, hogy a művészetem célba ér...  

Fotó: O. Jakócs Péter

Patrik! A napokban Fülöp Viktor Táncművészeti Ösztöndíjat kaptál, melyhez ezúton is szeretettel gratulálok! Mit jelent számodra ez az elismerés? 

E.P.: Köszönöm szépen! Ezt az ösztöndíjat, minden évben 10 fő kaphatja meg, modern-kortárs, néptánc, balett, koreográfus és tánctudomány kategóriákban. Felemelő érzés, hogy a balett kategória nyertese én lehetek.
Ez az ösztöndíj remek lehetőséget teremt a mozgásvilágom színesítéséhez, új stílusokkal ismerkedhetek meg, és az eddigi tudásom elmélyítését segíti.
Hiszek a folyamatos fejlődésben és így végtelenül hálás vagyok, hogy a kuratórium bizalmat szavazott nekem. Idén, a járvány miatt, biztosan sokkal kevesebb kurzus és verseny kerül majd megrendezésre, amik közül választhatok, de optimistán állok a helyzethez.
Fülöp Viktor táncművész ikonunk művészetét már növendékként is csodáltam. Különösen megtisztelő és egyszerre nagy felelősséget is jelent, hogy méltónak találtak a neve által fémjelzett ösztöndíjra.


Köszönöm az interjút Nektek! 
E.P.: Mindketten köszönjük a kérdéseidet Dani, sok erőt, kitartást, és mindenek előtt jó egészséget kívánunk neked, családodnak és olvasóidnak!



Szerkesztette: Csobay Dániel
Fotók: Bánkuti András,  Shepherd Photography O. Jakócs Péter,  Engelbrecht Patrik




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése