2020. május 11., hétfő

Kényszerszünet - Mohácsi Attila mesélt


Mohácsi Attila színész, énekes, előadóművész, a Győri Nemzeti Színház művésze is válaszolt megkeresésemre. 


"Bevallom Dani örülök, hogy kaptam egy kis időt mióta felkerestél és feltetted a kérdést: „Hogyan telnek a napjaid az önkéntes karanténban? Milyen érzések, gondolatok vannak Benned most ebben az időszakban?”
Kettős az érzés. Kellett egy kis idő –kinek mennyi-, nekem ez a két hónap, hogy igazán megálljak és átértékeljem mit is ad vagy vesz el ez a karantén időszak. Sokan vagyunk, sokfélék, különböző élethelyzetekben és én is jól látom, hogy bizony nem egyformán éljük meg. Két hónap telt el munka nélkül, és a mi szakmánkban hátra van még négy! 
6 hónap munka és fizetés nélkül – ilyet még nem tapasztaltunk, komoly háztartásbeli átszervezéseket, megszorításokat, beosztást, túlélést igényel. A látható komoly anyagi veszteségek ellenére mégis úgy vélem, sokkal fontosabb kérdés az, hogy mit is profitálunk ebből a kényszerszünetből, ráébredjünk arra, min kell változtatnunk, színészként milyen jogainkért kell harcolnunk a jövőben.

Kicsit  leálltam, lelassultam, elhalkultam. Visszaemlékszem az első  március 9-i hétre amikor jöttek a műsorokat lemondó telefonok, a nemrég megjelent "érzÉSek és sugallatok" hangoskönyv CD-m lemezbemutató koncertjei sorra elmaradtak, majd március 12-én teljesen leállt a színház is. Tudomásul vettem, de akkor még nem fogtam fel. Pörögtem egész héten, annyi telefon és papírmunka volt. Egy hét múlva láttam, hogy a naptáram összes bejegyzése augusztusig át lett húzva. Nos, ez akkor megütött! 


Kisgyerek korom óta kötődöm a földhöz, a természethez – ezért is élek kertes házban. Akinek van pontosan tudja ez mivel jár, mennyi munkát, törődést kíván, hogy rend legyen körülötted. Minden gondjával együtt mégis óriási kincs és ennek eszmei értéke most igazán felértékelődött. Kaptam időt rendbe tenni elmaradt, sok esetben évek óta javításra, felújításra váró dolgokat a házon és a kertben. Engem a kertészkedés, a barkácsolás kikapcsol, feltölt. Az is óriási ajándék, hogy épp tavasz van. Csodás volt látni napról napra az éledő természetet-ez évek óta elmaradt csak elrohanunk mellette és múlnak az évek. Ilyenkor kedvet kap az ember zöldségek, gyümölcsök ültetésére is mivel van idő gondozni őket. 


Ezek az elfoglaltságok egyedüliek, magányosak van idő közben bőven elmélkedni is.
Szigorúan otthon vagyok, heti egy alkalommal vásárolok magunk és édesanyám részére, akire nagyon büszke vagyok mert 77 évesen fegyelmezetten és türelmesen viseli lakótelepi kis lakásában a bezártságot és ezt az egyedüllétet. 
Két kutyám Alíz és Niccolo nagyon boldog, hogy a nap 24 órájában együtt a falka. Sokat túrázunk úttalan utakon, sokkal többet kapnak most belőlem és én is tőlük! 



Az edzés, a tanulás is helyet kap a heti órarendben online énekórám és olaszórám is van minden héten. Nem unatkozom. Esténként elmaradt sorozatokat, filmeket nézünk, ilyenkor jönnek aztán a gondolatok, ötletek, beindul az alkotó vágy és tervezgetem mit is csinálhatnék, hogyan készüljünk a színházzal az újrakezdésre. Az Óbudai Szociális Szolgáltató Intézmény keretein belül, már több éve, rendszeresen, hétfőnként, szépkorúak művészetoktatásával foglalkozom. Nagyon szeretem, de sajnos ez is félbeszakadt. A kialakult helyzetre tekintettel  hétfőnként egy videó üzenettel jelentkezem, hogy legalább így találkozhassak velük. Minden héten egy vers, dal, vagy színházi sztori. Nekem a  Facebook is csendesebb lett, most ez az egyetlen aktivitásom van hétről hétre. 
A vírus megjelenése előtt nagyon nagy volt a hajtás, bevallom jókor jött egy kis leállás de most már hiányzik a színház, a kollégák, a TÁRSULAT, a közönség! 
Vigyázzunk egymásra, tartsunk össze, hogy mielőbb újra találkozhassunk!


Szerkesztette: Csobay Dániel
Fotók: Mohácsi Attila

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése