2021. február 1., hétfő

Árkay Aladárra emlékezünk

153 éve, ezen a napon született Árkay Aladár műépítész, iparművész és festő. Győrben is több alkotás fűződik a nevéhez.

Temesváron született, művészcsaládból származott. Apja, Árkay Sándor műlakatos iparművész volt, aki dualizmus korában újra felvirágzó hazai kovácsművészet egyik vezető képviselője lett. Számtalan épület kovácsoltvas díszei fűződnek nevéhez: a fővárosban többek között a New York-palotáé, a Nyugati pályaudvaré, a Dísz téri honvéd főparancsnokságé vagy a régi Erzsébet hídé. Nagyapja, Ehrengruber Jakab csizmadiamester volt, gyermekei azonban magyarosították nevüket Árkayra.

Már a középiskolában Balló Ede rajztanár-festő felismerte Árkay Aladár rajztehetségét. Az iskola e elvégzése után nehéz döntés elé került, mivel az építészet és a festészet egyaránt vonzotta. 1886-ban beiratkozott a budapesti Műegyetemre, egy évvel később pedig az akkori Mintarajziskolába is, ahol Greguss János, Székely Bertalan és Lotz Károly voltak a tanárai. 

Ezután Bécsben Ferdinand Fellner és Hermann Helmer osztrák színházépítők cégénél mint művezető irányította a salzburgi színház és a pesti Nagymező utcai Somossy-orfeum építését. Hazatérve Hauszmann Alajos oldalán a budai várpalota építésében vett részt. Mint fiatal építész, korábban, 1889-ben Budapesten már pályázott egy városi szökőkút-tervvel, és meg is nyerte az első díjat.  

Az 1890-es években apósa, Kallina Mór (1844-1913) építész irodájának tagja. Számos pályázaton indultak közösen.

Rövid ideig magániskolában is festegetett, ezt folytatta – az építészeti tanulmányok mellett – 1892-ben Párizsban.  

1895 és 1896 között ugyancsak első díjat nyert a Budai Vigadó tervpályázatán. Közben festőként is bemutatkozott, 1894-ben egy férfiarcképével, később utcaképekkel, hangulatos balatoni motívumokkal szerepelt a Műcsarnokban. A Szépművészeti Múzeumban a Nyugati pályaudvar című olajfestménye maradt az utókorra.

1929-ben készült el a Győr-gyárvárosi Jézus Szíve Római Katolikus Templom, melyért 1930-ban megkapta a Kisfaludy Társaság Greguss-díját.

Árkay Aladár pályájának jelentős állomását képezte a gyárvárosi templom. A külső megjelenése egyszerű eszközöket alkalmazva tükrözi a belsőt, festői színhatásokra épülve, ugyanakkor a funkció-követelményeknek is tökéletesen megfelel.

 
 
A fotók korábban készültek a "Gyárváros régen és ma" sétánkon. 
Fotók: Csobay Dániel fotográfus


A belsőépítészeti kiképzés, a berendezés is nagyrészt Árkay Aladár és fia, Bertalan tervei alapján készült. Az építész – az ablakokon keresztül beáradó természetes fény alkalmazásán túl – a világítást praktikusan úgy oldotta meg, hogy egyszerű, a pillérek belső oldalára simuló világítótesteket szereltetett fel, kiküszöbölve ezzel a kisebb méretű templom belső térhatását zavaró csillárrendszert.

                                                         Árkay Bertalan 

A templom díszes üvegablakai menye, Árkay Bertalan első felesége Árkayné Sztehlo Lili festő, iparművész üvegfestő alkotásai. 

 
 Árkayné Sztehlo Lili 
 
1929-ben részt vett a győri színház tervpályázatán, munkáját megvásárolták.

Árkay Aladár 64 éves korában hunyt el, 1932. február 2-án.  A városmajori modern templom tervezését fia, Árkay Bertalan (1901-1971) építész fejezte be. Halálának 2022-ben lesz a 90. évfordulója.

 

Alig várjuk, hogy a GyereGyőrbe Tematikus városnézések és Élménprogramok "Gyárváros régen és ma" című sétánkon újra meglátogathassuk ezt a templomot is és megmutathassuk értékeit kedves Vendégeinknek! 

 

Szerkesztette: Csobay Dániel 

Forrás: gyoriszalon.hu; Wikipédia 

Képek: epiteszforum.hu; kozterkep.hu, Csobay Dániel fotográfus

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése