2021. március 24., szerda

110 éves lenne az ipartörténeti emlék

Három évvel ezelőtt, 2018. március 23-án pénteken délelőtt 11 órakor romba dőlt Győrben egy, akkor 107 éves ipartörténeti emlék, az Olajgyár kéménye, Győr-Szigetben. A műemlék idén lenne 110 éves. 

 

A robbantást az a tatai cég végezte, amelyik 2016-ban az olajgyári kisebbik kéménynél is ellátta a várostörténeti pillanatot jelentő feladatot.

A győri Olajgyár kéményei egykor - Forrás: indafoto.hu


Ez a NOVEXPLO Robbantástechnikai Kft., melynek fő tevékenységi területe az ipari robbantástechnika, mely tevékenység kiterjed az építmények bontására, bányászati
robbantások végzésére, valamint robbantóanyagok forgalmazására. Kiterjed a robbanóanyagok gyártására és forgalmazására, valamint a robbantástechnikai kivitelezésre.

A növényolajgyár története, a növényolajok jelentősége:
A germán népeket a rómaiak tanították meg a repce- és a lenolaj készítésére, ezután az olajnyerés népies foglalkozássá vált. A világításnak a 19 században a faggyúgyertya használata volt a legelterjedtebb módja. Ám ez büdös és kormoz, ezért az 1830-as évekre a fogyasztók áttértek a repce-olaj használatára. Így a legkeresettebb ipari termékek közé került. A lenolajnak a mázoló festékek gyártásában, mint oldószer van nagy jelentősége.
Ezek a változások kedvezően hatottak a mezőgazdaságra, megnövekedett az olajos magvak
termelése. Győr kereskedelmi központ volt e kezdetektől. Az 1271-es kiváltságlevélben árumegállítói jogot kapott, és az idők folyamán megtartotta ’szortírozó’ szerepét. Eleinte vízen uszályokon, majd vasúton érkeztek a termények, amik Győrből mentek tovább Ausztria és Csehország irányába.
Ezekből az alapanyagokból fokozatosan bővülő termékkínálattal jelent meg a Győri Növényolaj-gyár. Termékeik: nyers és finomított repce- illetve lenolajok, napraforgó, pálmaolajok, zsírsavak, keményített olaj és zsír, erőtakarmányok: olajpogácsák, olajos magliszt; Vénusz étolaj, Luculus ételzsír.


Kohn Adolf (1820-1905)

Morva kereskedő család gyermeke, a bécsi műegyetemen tanult. 1848-ban telepedett le Győr-szigetben. Sógorával Austerlitz Henrikkel 1851-ben megalapította Magyarország első gőzerővel működtetett olajgyárát, a Győr-szigeti Olajgyárat.
A gyár felszerelései: két mozsársajtó, és 15 gőzgép.
A következő ötven évben az uralkodóvá váló kapitalista viszonyoknak, a vállalat gyors ütemben fejlődött. 1854-ben kizárólagos tulajdonába kerül és Kohn Adolf és Társa Olajgyára néven működik tovább. 1886-ig vezette a gyárat, ez idő alatt a gyár jó hírnévre tett szert a piacokon, Győrben és a községben is. 1874- ben Bécsbe költözik és 1887-től fia vezeti a gyárat. Részt vesz a Sziget Győrhöz csatolásáért folyó küzdelemben is, természetesen saját érdekei figyelembevételével (gyárak vízvételi jogának kérdése).

Forrás: gyorikonyvtar.blogspot.hu

A vásártéri Kohn Adolf-féle olajgyárat újra az Austerlitz-Meller család vezeti. Forrás: Győri Közlöny, 1893. április 27.; gyorikonyvtar.blogspot.hu


Kohn Ignácz (1864-1935)

Már a szülők olajgyári lakásában született, középiskoláit Bécsben, a gépészmérnök képzést
Zürichben, a műegyetemen végezte. 1900-ban megnyitja a gyár budapesti irodáját, 1910-ben átalakítja a részvénytársasággá.
Beruházásokat eszközöl, melyekkel a gyár gyárteleppé válik, termékköre kibővül, profitja növekedik. Igyekszik piacokat és termelőbázist szerezni. Győri üzeme a technikai fejlesztések
végbemenetelével (12 extraktőr; kondenzációs és ellennyomásos gőzturbinák, Disel-motor, 4 kazán, olajkeményítőtelep, oxigén és hidrogéngyár, iparvágányok, és rendező-pályaudvar, 1922-től villamos energiafelhasználás) az egykori Monarchia legnagyobb olajgyárává nőtte ki magát.
1930-ra 3000 waggon olajterméket állított elő évente. 1930-ban a nemzetközi verseny veszteseként kénytelen a részvénytársaságot eladni az Unilever Rt. A második világháborús készülődésben az angol tulajdonú gyárat a német import szolgálatába akarják állítani, ezért 1937-ben előkészítik a termelés beindítását.

A beruházó által megbízott biztonsági cég mellett a közterület-felügyelet és a rendőrség biztosította a területet.

Az Ecet utca érintett lakóinak és a szomszédos olimpiai faluban élőknek fél 10-től délig el kellett hagyniuk az otthonukat, a robbantás szervezői meggyőződtek arról, hogy mindenki kiköltözött-e. Autók sem parkolhattak a kémény közelében, már csütörtök este 10-től ideiglenes helyet kellett keresni az érintetteknek.

Péntek délig tartott a parkolási tilalom a kémény melletti utcákban, aznap reggel fél 9-kor a rendőrség elszállítja a rossz helyen parkoló kocsikat.

A forgalomban és a buszok útvonalában is volt változás péntek délelőtt.

„Nemcsak egy ipartörténeti építmény fog hiányozni péntektől, hanem a jó szándék is, hogy vannak dolgok, amiket nem érdemes forintosítani. Mert az emlékeket nem négyzetméterben árulják…” – írta Werner Krisztina újságíró, szerkesztőségvezető, a Kisalföld csütörtöki számában.

Forrás: sze.hu; novexplo.hu; Kisalföld Napilap (részlet)

Szerkesztette: Csobay Dániel

További fotók: Csobay Dániel fotográfus

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése