2021. március 20., szombat

Hol járunk és hol nem járunk V. István nyomában

A múlt heti feladvány a város egyik legnagyobb parkjába, a Batthyány térre vezette azokat, akik követik a Hétvégi Séták Győrben játékát.

Az 1800-as évek első felében még Czech János (1798-1854) polgármester fácánkertje volt itt. Az 1831-ben megválasztott polgármester felismerte, hogy a városmag középkori településszerkezete akadályozza a Belváros területi fejlődését. Emiatt 1832-ben megindította a középkori várfalak és várbástyák lebontását. Az építkezések során előkerült római kori sírköveket, építészeti, képzőművészeti kőemlékeket összegyűjtette és a Fácános-kertben helyeztette el. Az idők folyamán a teret különböző célokra használták fel. Északkeleti sarkában sokáig lovarda működött, lovaglótérként is használták, kertek is voltak rajta szederfákkal, azután pedig piac, sőt állatvásártér is volt itt.

1906. december 13-án választották meg Győr polgármesterének Wennes Jenőt (1866-1915).  Az ő javaslatát elfogadva, Batthyány Lajos (1807—1849) születésének 100. évfordulója alkalmával változtatta meg a terület elnevezését a város vezetése.

Az egykori Szedres kert 1907 óta viseli az első független magyar miniszterelnök nevét. A város polgárai Batthyány iránti tiszteletükből nemcsak névadóvá választották a grófot, hanem a park keleti részén, fehér kőoszlop tetején egy kovácsoltvas örökmécsest is felállítottak a vértanú miniszterelnök emlékére.

1907. május 30-ára készült el Győr új pihenő parkja a városi faiskolából származó 6138 fa és cserje elültetésével. Számos különleges növényfaj színesítette az egykori délkeleti bástya helyét, ami az 1820-ban megkezdett bástyabontások során tűnt el. 

 
 
 
 
 Korábbi fotók a GyereGyőrbe Tematikus városnézések és Élményprogramok
              sétájáról. Fotók: Csobay Dániel fotográfus                         


1996 óta áll a park középpontjában a Millecentenáriumi emlékmű, Lebó Ferenc szobrászművész alkotása. A négy méter magas szabálytalan mészkőtömb homlokzatán a Győrnek „királyi város” címet ajándékozó V. István királyt, és a város kiváltságait megerősítő, „szabad királyi város” kiváltságlevelet átadó Mária Teréziát láthatjuk, rejtvényünk megfejtését. 


 
 

 
Érdemes az emlékmű hátsó falát is szemügyre venni, ahol Győr történelmének legjelentősebb eseményeit ismerhetjük meg, valamint az alkotó nagyméretű éremmásolatait láthatjuk. 
 

 
A park árnyas fái -óriási platánok, japánakác, juhar, ezüstfa, vadgesztenye, feketefenyő, oszlopos tölgy, hárs, júdásfa, csörgőfa, tuják, diófa- és virágágyasai között sétálva a park nyugati oldalának látnivalóihoz, legismertebb ifjúsági íróink mellszobraihoz érkezhetünk. Gárdonyi Géza, Móra Ferenc és Fekete István emlékét őrizzük itt.

 

 

 

Minden korosztály számára kikapcsolódást nyújt a park, itt adták át 2008-ban Győr első, óvodáskorúaknak épített KRESZ-parkját, található itt játszótér és sportpálya is. Az emlékművek pedig a turisták számára is érdekes látnivalók.

Érdekes azonban, hogy Czech János és V. István emlékét egy olyan helyen őrizzük, ami a látogatók szeme elől elzárt, csupán időnként, különleges alkalommal válik láthatóvá. Az egykori polgármester szülőházának emlékét a Király utca 7. számú ház kapualjában, zárt kapu mögött elhelyezett emléktábla őrzi. A ház kertjébe sem juthatnak be a kíváncsi látogatók, még akkor sem, ha az idei városévforduló alkalmával szeretnék meglátogatni a „száműzetésbe vonult” királyt.

Győr várossá válásának 700. évfordulója alkalmából 1971-ben készült el V. István király domborműve. Kiss Sándor alkotása eredetileg a Városháza előcsarnokában kapott helyet, majd 1992. június 11-én áthelyezték az egykori középkori várfal tövébe, a Király utca 7. szám alatti ház kertjébe, ahol jelenleg egy szépen megnőtt tuja mögött rejtőzködik. Türelmes „várakozása” után, a 750. évforduló alkalmából talán érdemes lenne ismét elköltöztetni, és jól látható helyet találni a várostörténeti emléket őrző alkotás számára.


 

Plusz egy gyöngyszem

Az V. István király domborművét készítő művész emlékére

Az V. István király vörösmárvány dombormű alkotója, az erdélyi származású Kiss Sándor 1925. május 24-én született. 1945-ben került növendéknek a budapesti Képzőművészeti Főiskolára. 1949-ben a szobrászati alapvizsgán kitűnő osztályzattal ismerték el munkáját. Mesterei között Pátzay Pál és Ferenczy Béni Kossuth-díjas művészek nevével találkozhatunk. Munkásságában magában hordozta az erdélyi hagyományokat, melyeket főleg faszobrai viselnek magukon. Szobrai a klasszikus nyugalmat hordozzák, de finom eleganciával, balladai tömörséggel megfogalmazva. Életrajzírói királyszobrászként tartják számon, mivel számos magyar királyt megformált.

Éremművészet terén is jelentős alkotó volt. Munkácsy – díjban részesült 1969-ben és 1974-ben, Érdemes Művész kitüntetést kapott 1980-ban.

Munkásságából érdemes kiemelni, hogy Rómában, a Vatikán területén is találkozhatunk alkotásaival, a Szent Péter Bazilika Magyarok Nagyasszonya Kápolnában. A 20 magyar szentet, ill. életükből vett jelenetet ábrázoló reliefsoron ő mintázta meg Magyarországi Szent Erzsébet, Boldog Gizella, Árpád-házi Szent Margit alakját.

Nem vallási témájú, nem klasszikus királyábrázolás ugyan, de Kiss Sándor szobrászművész egy másik alkotása is megtalálható Győrben. Az 1965-ben átadott „Fiú tállal” szobor 2020-ban megújult, ismét működőképes csobogóként díszíti a Bem tér sarkát. A felújításnak köszönhetően a magas, nyúlánk fiú felemelt jobb kezében tartott táljából a medencébe csorog ismét a vízsugár.

A Budapesten töltött hosszú évek után a művész visszakívánkozott a gyermekkori élményeit soha el nem múlóan meghatározó természeti tájba, ahonnan inspirációt merített, így feleségével -a szintén szobrászművész Lesenyei Mártával-, a Vas megyei Zsennyén élt és dolgozott. A település egykori Bezerédy kastélya és a 16 hektáros ősfás parkja művésztelep.

Zsennyén több művész is lakik, így a 2015-ben felújított kastély és az azt benépesítő alkotók jól illeszkednek a falu szellemiségéhez. Batta András zenetörténész például, a Zeneakadémia korábbi rektora, második otthonának nevezte a Zsennyei Alkotóházat, ahol minden művészeti ág képviselője megfordult az elmúlt ötven év során.

1986 nyarán itt írta meg Presser Gábor és Sztevanovity Dusán A padlás című musicalt.

1991-ben Kiss Sándor kezdeményezője volt a szombathelyi Rotary Asztaltársaság létrehozásának és 1993-ban az újjáalakult szombathelyi Rotary Club alapító elnöke lett. 1999-ben halt meg. Halála után, 2001-ben a Rotary Club Szombathely a klubalapító elnök - Kiss Sándor szobrászművész - emlékének adózva, díjat hozott létre. A Kiss Sándor emlékplakettet és a pénzdíjat egy Vas megyében élő, vagy a megyéhez kötődő, a művészetek bármely ágában kiemelkedő tevékenységet nyújtó 35 év alatti, fiatal személynek ítéli oda az öttagú kuratórium. Ünnepélyes átadása a Rotary bálon történik. 

Már 7 éve Vendégeink egyik kedvenc sétája a GyereGyőrbe Tematikus városnézések és Élményprogramok kínálatában az irodalmi séta, a "Litera-Túra". Ezen a programon számos életrajzi történetet, győri vonatkozást és érdekességet árulunk el a séta egyik helyszínén, a Batthyány parkban is. 

V. István emlékét pedig a "Nagy idők, nagy emberek" történeteiben és a "Győri História" című sétában is felidézzük. 

Alig várjuk, hogy 2021-ben is körbejárhassuk ezeket a helyeket!

www.gyeregyorbe.hu

 

Szerkesztette: Csobay Dániel 

Fotók: Csobay Dániel fotográfus 


 

 

 

 

 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése