2021. április 24., szombat

A Sárkányölő ünnepe

Mai sétánk aktualitását az április 24-i György nap adja. Emlékezzünk meg Szent György legendájáról és gondoljuk át történetének mai üzenetét! 

Szent György legendája elsősorban Bizáncban, s ennek nyomán a görögkeleti egyházban terjedt el. Kultuszát a keresztes lovagok hozták magukkal Nyugat-Európába, s tették népszerűvé. Ő lett a lovagi ideál megtestesítője.

A középkorban nagyon népszerű volt. Magyarországi kultuszát igazolja, hogy már a szent korona alsó részén is az ő képe látható. Az első csanádi székesegyházat Gellért püspök az ő tiszteletére szentelte, és a veszprémi Szent György-kápolna is a magyar György-kultuszt hirdette a középkorban. I. István bolgárok elleni hadjáratából Szent György ereklyéivel tért haza, és a szent a középkorban virágzó nagy magyarországi népszerűségét tanúsítja az is, hogy számos nemzetségi monostor és templom választotta patrónusául.

A 16-17. században a szent kultusza Magyarországon a törökök elleni küzdelemmel kapcsolódott össze, a barokk kor elején pedig az egyik legnépszerűbb védőszent volt az országban.

 

A magyarországi Szent György Lovagrend alapítását 1326.április 24-én, Szent György napján hozta nyilvánosságra a Visegrádi Palotában Károly Róbert magyar király. Ez a lovagrend a magyar történelmi örökség része, mely a világon a legrégebbi világi, királyi alapítású lovagrend. A rend ötven tagjának kötelessége volt a lovagi erények: foglyok kiváltása, szegények, elesettek istápolása, támogatása, a bajtársias érzület ápolása, a királyhűség, a haza védelme, az Egyház és a kereszténység védelme.  

A lovagi közösséget Zsigmond új szabályzattal, Sárkányrend néven fejlesztette tovább 1408-ban.

A középkori főnemesség Szent György-kultuszáról tanúskodik, hogy a Báthori család is a Sárkányölőt választotta patrónusának. Nyírbátor 450 méter hosszú Várostörténeti sétánya e
sárkánykultusz gyökereit és a Báthoriak történetét impozáns életnagyságú szobor illusztrációkkal mutatja be.


Noha Szent György tisztelete a 18. század végére elhalványodott, a néphitben és népszokásokban betöltött szerepe még ma is jelentős. A néphagyomány az igazi tavasz kezdetét ettől a naptól számítja. Magyarországon az állatokat ezen a napon hajtották ki először a legelőre. Ez a nap az év egyik legjelentősebb gonoszjáró napja, a rontás elkerülésére számos mágikus erővel bíró hagyományt őrzünk.

 

Városunkban a bencés templom közelmúltban megújult Vértanúk kápolnájának falfreskói a legendás lovag életéről, oltárképe a fehér lovon vágtató és a sárkányra óriási kardjával lesújtó hős legismertebb legendájáról mesélnek.

Most azonban Győr sétálóutcáján sétálunk. A Baross út és a Kazinczy utca találkozásánál találjuk Rieger Tibor Kossuth-díjas szobrászművész Sárkányölő Szent György szobrát, a múlt heti feladvány megfejtését. A lovagok, katonák, fegyverkovácsok, vándorlegények védőszentjének szobrát, mely a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár adománya városunknak, 1988. április 21-én avatták fel.

 

Meglepő a látvány. Az eddig elképzelt vitéz lovag helyett egy papi ruhában álló, törékeny férfialak áll egy sárkánygyík előtt kis tőrt szorongatva. Nem gondolhatjuk, hogy az alkotó, az egykori bencés diák ne ismerné a legendát. Ő azonban a kereszténységet képviselő papként jeleníti meg Györgyöt, aki a hit erejével és nyúlánk alakjával az ég felé magasodik, a sárkány pedig megszelídülve, vízköpőként simul lábához. Legyőzéséhez a kezében tartott keresztet idéző tőr is elegendőnek tűnik.

A szobor a pandémia idején új értelmezést is kaphat. A sárkányviadal motívuma kifejezi azt a keresztény meggyőződést, hogy a földgömböt uraló démon felett győzedelmeskedhet a hit, és a gonoszt minden alakjában legyőzi. Ne veszítsük el mi sem hitünket, hogy a mai kor embere is meg tudja vívni harcát! Szent György a 21. század emberét is a csüggedést nem ismerő küzdelemre sarkallja.

 

Néhány további gyöngyszem Szent Györgyhöz kapcsolódva:

György, Diocletianus római császár hadseregének magas rangú, keresztény tisztje volt. A hadseregben rá akarták kényszeríteni, hogy tagadja meg hitét, de ő inkább szembeszállt a császár akaratával. A császár ezért válogatott kínzásoknak tette ki, majd 300 körül lefejezték.

                                                  Forrás: pixabay.com

Legendája azonban elterjedt és népszerűvé tette. György lett a lovagi ideál megtestesítője. A róla szóló történet szerint egy pogány várost, Silenát mentette meg a város lakóit és a király lányát fenyegető rettenetes, tűzokádó sárkánytól, mely a város melletti tóban élt. A polgárok naponta két juhot áldoztak fel neki, de mikor a juhok megfogyatkoztak, naponta egy ember következett, és sorra került a király lánya is. Szent György Krisztusban bízva megvívott a sárkánnyal, megszabadította a királylányt és a város lakóit a szörnytől, mire a város keresztény hitre tért. Diocletianus császár azonban kínzásoknak tette ki a hős lovagot, majd 300 körül lefejezték.

Ám György nemcsak a lovagok, hanem Anglia legkedveltebb szentje volt. Ő volt Oroszlánszívű Richárd védőszentje is, és III. Henrik idejében az 1222-ben az angol királyság oltalmazójává nyilvánították. A szigetországnak több mint 160 templomát szentelték Györgynek, s ünnepét kötelezővé tették. III. Edward pedig 1348-ban megalapította a Szent György- vagy Térdszalag-rendet is. A szent lovag tisztelete V. Henrik idejében érte el a csúcspontját, amikor a canterbury-i érsek rendelkezése szerint Szent György ünnepe ugyanazt a liturgiai rangot kapta, mint a karácsony. Az anglikán egyház is megőrizte György iránti szeretetét. XIV. Benedek pápa Szent Györgyöt újból Anglia védőszentjének nyilvánította.

A windsori kastély a világ legrégebbi, napjainkban is lakott uralkodói rezidenciája. 1066-ban kezdték el építeni, és az azóta eltelt közel ezer év alatt nagyon sok uralkodó élt itt.

A kastély területén található az egyik legérdekesebb és legfontosabb épület, a Szent György-kápolna.

                                                       Forrás: pixabay.com

Az épületet az 1348-ban alapított Térdszalagrend kápolnájaként kezdték el építeni 1475-ben. A királyi család számos fontos, híres eseményének is tanúi voltak az épület falai, és a királyi család számos tagjának a temetkezési helye. Itt nyugszik II. Erzsébet királynő édesapja, VI. György király is. Itt búcsúztatták és helyezték el a királyi sírboltban 2021. április 17-én a 99 évesen elhunyt Fülöp herceg koporsóját.  

                                        Forrás: olvass-erdekessegeket.blog.hu

A magyarországi Szent György Lovagrend -működésének több évtizednyi szüneteltetése után- 1990-ben Visegrádon éledt újjá. Rendi alkotmányát a régi szellemben, de a 20. század követelményeinek megfelelően alkották. A lovaggá ütés ünnepélyes keretek között történik. A rend beszentelt rekvizitumait (zászló, címer, díszkard, korona stb.) a budapesti Szent István-bazilika Szent Jobb-kápolnájában őrzik.

                                                   Forrás: Wikipédia

 

A GyereGyőrbe Tematikus városnézések és Élményprogramok sétáinak gyakori állomása a győri sétálóutcán, a Baross úton látható különleges Sárkányölő Szent György szobor.

 

Szerkesztette: Csobay Dániel 

Fotók: Csobay Dániel fotográfus

 






 





 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése