Féltve őrzött ereklye Győrben

Győrben őrzik a Magyarországon harmadik legértékesebb szent ereklyét.  A magyar ötvösművészet műremeke, Szent László Hermája a győri Bazilikában. A ménfőcsanaki Bezerédj- kastélyban megrendezett helytörténeti előadássorozaton ezúttal a szent ereklyéről tartott előadást Kiss Tamás, a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár vezetője „ Szent László arcai” címmel .

Érdekes előadásnak lehettek részesei azok, akik meghallgatták a Szent László koponyáján végzett egyedülálló vizsgálatok fázisait, eredményeit. Különleges volt a vizsgálatok megörökítő filmanyag megtekintése.

Az 1607 óta a Győri Bazilikában őrzött koponyaereklyén a magyarországi nemzeti ereklyék történetében különleges, átfogó vizsgálatokat végzett egy kutatócsoport. 2012-ben antropológusok, orvosok és műszaki szakemberek dolgoztak az egyedülálló vizsgálaton, amely érdekes eredményeket hozott.

A szakemberek megállapították, a koponyát eredetileg földbe temették, majd hosszú évszázadokon keresztül speciális körülmények között, kőszarkofágban és fém ereklyetartóban tárolták. A koponya egy 50-60 éves kora között elhunyt férfié. Három fogat találtak, amelyek kopottak, de épek voltak. Mint megtudhattuk, egyet a DNS vizsgálat céljaiból felhasználtak.

Fotó: Cs. É.

Eddig még nem történt DNS-tipizálás az Árpád-házi királyok temetkezési helyéről származó csontmaradványokból. 

A vizsgálat során kriminológiai módszereket alkalmazva 3D digitalizáló módszerrel készült felvételekkel azt is kutatták, hogy Szent László arca milyen lehetett, az ismert ábrázolások mennyire lehetnek valósak. A győri kórház modern készülékével CT felvétel is készült a koponyáról. Megállapították, hogy Szent László koponyáján jóindulatú csontdaganat volt. A CT-felvétel során rögzített adatokból matematikai módszerrel egy 3D modell készült, majd ennek a modellnek a felhasználásával  plasztikus arcrekonstrukció készült.

Fotó: Cs. É.

Fotó: Internet

Fotó: Internet

A Szent László kiállítás a győri Zichy Ferenc Látogatóközpont székesegyházi  kiállítótermében tekinthető meg, ahol Szent László arcrekonstrukciója is látható.

http://www.kaptalandomb.hu/index.php/hu/ 

Amatőr művészek a Kozi Drink-ben

Tegnap este 20 órától amatőr művészek mutatkoztak be a Városház téri Kozi Drink Bárban. Az est létrejöttében nagy  szerepet játszik Ungvári István színművész, Kozák Gábor egyesületének művészeti vezetője. Az est ,, Amatőr Művészek Estje" néven jött létre.

Kozák Gábor, a Kozi Drink Bár vezetője azt mondja: ,, Az Amatőr Művészek Est megvalósulásának egyik oka, hogy lehetőségem van amatőr művészekkel találkozni Ungvári István színművész barátom, az egyesületem művészeti vezetője által. Képet kaptam arról a munkáról, amit profi fellépőink képviselnek.

Úgy gondolom a mai felgyorsult világban elvesznek azok a tehetségek, akiket nem támogat olyan szervezet, ahol meg tudnák mutatni az értékeiket, pedig már az is dicsérendő, hogy nem csak a számítógép vagy okos telefon mellett töltik az idejüket. 

Tudom, hogy vannak olyan fiatalok, akikben sok tehetség lakozik és őket szeretném biztatni arra, hogy mutassák meg a tudásukat. Nem szabad elfelejteni, hogy senki sem a csúcson kezdi pályafutását.

A másik cél pedig a közösségformálás és az utcáról becsábító lehetőség.

A szülők is betekintést nyerhetnek az Amatőr Estek alkalmával életünkbe és visszajelzéseik abszolút pozitívak mindarról, amit a Kozi Drink Bár képvisel."

Felléptek:

- Füzi Rozi mesemondó
- Kácser Tamás (Toma) gitár
- Várhegyi Vica ének
- Évcy Mc Cat ének
- Morton rap, ének


A program plakátja ez volt: 
 

A LITERA-TÚRA margójára

A télies időjárás ellenére a két meghirdetett LITERA-TÚRA létszáma rövid idő alatt betelt! Nagy öröm ez és reményteljes jelzés arra, hogy az emberek nyitottak, befogadóak amikor lakóhelyük értékeinek bemutatása a téma. Jó azt tudni, hogy milyen értékekkel büszkélkedhetünk, hiszen a helyieken túl a városba érkező látogatók számára is értékes vonzerő lehet az a kulturális kincs, ami a tematikus városnéző sétán most a fókuszba került.

Fotó: Csobay Dániel

A Magyar Kultúra Hetének rendezvénysorozatához kapcsolódóan egy olyan különleges irodalmi városnéző sétát indítottunk, aminek fő témája Győr XVIII. és XIX. századi irodalmi értékeinek felfedezése.

A séta nem igazán az iskolai irodalomórák hangulatát idézi. Ez egy belvárosi séta, ahol mesélnek az emléktáblák és a köztéri szobrok. (Azért persze az idegenvezető is!) Az irodalmi élet szereplőinek izgalmas életrajzi történeteire derül fény, összefüggések, kapcsolatok világosodnak meg a séta résztvevői előtt.

Természetesen különleges látogatások is színesítik a programot. A vendégek részesei lehetnek egy rendkívüli előadásnak a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtárban és Közösségi Térben, ahol Dr. Horváth József igazgatóhelyettes büszkén mutatja be az intézmény féltett kincseit, könyvritkaságait. Megismerkedhetünk a könyvnyomtatás, könyvkötés és az ősnyomtatványok érdekes világával.

Fotó: Csobay Dániel

A séta további részében egy olyan egyedülálló Madách-gyűjteményt keresünk fel a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum kiállítási anyagai közül, ahol a gyűjtemény egyik gondozója, Csécs Teréz ismerteti meg a vendégeket a kiállított ritkaságok színes történeteivel, a kiállított darabok igazi értékével.

Fotók: Csobay Dániel

A séta résztvevői minden korosztályt képviselnek. Szeretettel ajánljuk a középiskolai osztályok figyelmébe, számukra múzeumpedagógia programmal kibővítve igazi irodalmi kalanddá válhat a LITERA-TÚRA! A séta következő időpontja a tavaszi hónapokban lesz várható.

Kapcsolat: www.gyeregyorbe.hu

idegenvezetes.gyor@gmail.com

Eszti szervezete jól reagált, újra edzésekre jár

Családtagjai, ismerősök, barátok szorítottak Eszti gyógyulásáért. Bokaműtét miatt egy korábbi vágya nem tudott teljesülni. Később megismerkedett egy újabb sporttal, a sárkányhajózással, melybe rengeteg időt, energiát belefektetve óriási eredményeket értek el csapatával.

Tavaly nyáron négy nappal a Sárkányhajó Világbajnokság előtt megtudta, hogy súlyos betegsége van. A bajnokságon még részt vett és utána nehéz időszak jött az életébe.

Most, mindenki örömére Fias Eszti szervezete jól reagált. Vele beszélgettem a sárkányhajózásról és gyógyulásáról.

Milyen szerepe van a sportéletben a sárkányhajózásnak?

A sárkányhajózás egy nagyon kemény vízi sport. Sajnos nem olimpiai sportág, emiatt nem kap olyan anyagi támogatást. Én 4 és fél éve vagyok a Rába Sárkányhajó Club sportolója, a klubunk a Magyar Sárkányhajó Szövetséghez tartozik.

20-an ülünk egy hajóban, így közösen osztozunk a sikerben vagy éppen a kudarcban. Nagyon jó közösség alakult ki Sziklenka László edző irányítása alatt. Ajánlom mindenkinek ezt a sportot, aki szeret vízen és friss levegőn lenni. 

Hetente hány óra edzésre van szükségetek, hogy edzésben legyetek, ne essetek ki a ritmusból? Hol zajlanak az edzések?

Heti 6 csapatedzés van, és ezen kívül lehet még kiegészíteni konditermes edzéssel vagy kocogással, biciklizéssel, úszással. A téli edzések a Bercsényi iskolában történnek, ott van tanmedence. Az év egyéb időszakában, amikor jó idő van, az edzések természetesen a vízen zajlanak, a belvárosi El Paso csónakház a bázisunk. 

Hogyan kerültél kapcsolatba a sárkányhajózással, mint sporttal, korábban még balettoztál is…

Valóban, 8 évig balettiskolába jártam, a vágyam az volt, hogy táncpedagógus legyek. Sajnos a bokámat kétszer műteni kellett, így nem maradhattam ezen a pályán. Karatézni kezdtem, de a bokám állapota nem engedte a versenyzést. Én pedig szerettem volna megmérettetni magam. Szüleim egyik barátja, Mátai Zsuzsi néni ajánlotta a sárkányhajózást, ezért örökké hálás leszek neki! Így kerültem a vízre. 

Részt vettél már, versenyeztél és kitűnő eredményeket értél el csapatoddal Világ-, és Európa Bajnokságon is. Hogyan zajlanak ezek a bajnokságok? Milyen élményeid vannak? Milyen érzés volt a dobogó legtetején állni?

Számomra nagy megtiszteltetés volt bekerülni Magyarország sárkányhajó-válogatottjába, így már több nemzetközi versenyen is részt vehettem.  Az amsterdami EB-n 3 ezüst- és 1 bronz érmet, Angliában, a nottinghami EB-n 3 arany- és 1 bronz érmet akasztottak a nyakunkba, a tavalyi szegedi VB-n pedig 3 ezüstérmet sikerült megszerezni.

A nemzetközi versenyeket megelőzően válogató versenyek vannak, ahol csapat- és egyéni szinten is meg kell mérkőzni. Ha kialakulnak a leendő csapatok, az összeszokás miatt együtt edzőtáborozunk. Meg kell szokni azt a helyzetet, hogy akikkel előzőleg ellenfelek voltunk, ezután egy csapatban fogunk küzdeni egy célért, hogy Magyarországnak érmet, illetve dicsőséget szerezzünk.

A versenyeken különböző kategóriákban lehet rajthoz állni: u18, u23, premier, senior, grand senior, és ezen belül női, open –nyitott- és mix - nők, férfiak együtt- . A versenyek menete leginkább a kajak-kenu versenyekhez hasonlít. 

Rengeteg szép élményem van a nemzetközi versenyekkel kapcsolatban, sok szép helyen jártunk, érdekes embereket ismerhettünk meg, egy hongkongi sráccal azóta is tartom a kapcsolatot. A dobogón állni mindig nagyszerű érzés, akár hazai bajnokságon, akár nemzetközi versenyen nyerünk érmet. Ilyenkor nem csak magunk miatt örülünk a győzelemnek, hanem az edzőnk, a csapattársaink, a klubunk miatt is. Eszünkbe jut a sok edzés, elvégzett munka, hogy érdemes volt végig csinálni.

Nagyon drukkoltunk Érted, szorítottunk gyógyulásodért! Sikerült teljesen felgyógyulnod? Honnan meríted a sok erőt, energiát?

A nyári VB előtt 4 nappal tudtam meg, hogy beteg vagyok, kiderült, hogy hodgkin lymphomám van, ami tulajdonképpen egy nyirokrendszeri daganat.  A VB-n még részt vehettem, de aztán egy nagyon nehéz időszak következett az életemben, erős kemoterápiát kaptam 5 hónapon keresztül. Kihullott a hajam, a szemöldököm, lefogytam, de nem hagytam el magam, hiszem mellettem állt a családom, barátaim, a sporttársaim. Hihetetlenül sok szeretetet, odafigyelést kaptam végig. De most megkönnyebbülhettem kicsit, mert jól reagált a szervezetem a kezelésre. Még lehet, hogy kapok sugárkezelést, de ha szerencsém lesz, kihagyhatom. Most folytathatom a tanulmányaimat is, visszatérek a rendes kerékvágásba. Elkezdtem újra edzésre járni, szeretnék az idei szeptemberi ravennai klub VB-n a csapat tagja lenni.  

A sárkányhajózás magyarországi elterjedése 1995-ben kezdődött a német PG Mannheim kajak-kenu klubbal való kapcsolat révén. Ebben a csapatban helyet kapott néhány magyar győri és paksi kajakos, kenus. Az első hazai klubok egyike volt a győri Rába Sárkányhajó Club, 1997. februárjában alakult.

Írta: Csobay Dániel

Tárlatvezetők Világnapján

A győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum állandó kiállításai között szereplő helytörténeti kiállítást tekinthették meg a Tárlatvezetők Napja alkalmából az Apátúr- Házban, akik a Magyar Kultúra Hete programjai közül válogattak.

A tárlatvezető Varga Attiláné Horváth Veronika, a múzeum közművelődési munkatársa volt.

Fotó: Csobay Dániel

Fotó: Csobay Dániel

A múzeumnak Győr egyik legszebb barokk palotája ad otthont már 1949 óta. Az Apátúr-ház ebédlője ma a múzeum gyönyörű műmárvánnyal borított díszterme. Az ország legkorábbi alapítású vidéki múzeuma.

A helytörténeti kiállításon több történelmi korból ránk maradt emlékekre és kincsekre bukkanhatunk, amely többek között bemutatja a Petz- gyűjteményt, Dr. Felpéczi Petz Lajos nagy tekintélyű orvosnak és családjának ránk maradt emlékeit.

A régészeti gyűjtemény a múzeum legrégibb gyűjteménye, mely Rómer Flóris múzeumalapító nevéhez köthető. Kelta síremléket, kerámiákat találhatunk, római, hunkori leleteket, török kori emlékeket. 

Fotó: Csobay Dániel

Külön érdekessége a kiállításnak a múzeumban őrzött, a török időkből ránk maradt Vaskakas és annak legendája vagy egy régi kocsmabelső és cipészműhely.

A tárlaton a polgári élet emlékei között megcsodálhatunk egy zsiráfzongorát, amely hangszerritkaságnak számít.

Külön érdekesség a tárlaton olyan régi újságokra rábukkanni, mint például a Hazánk, a Magyar Hírmondó vagy a Keleti Front.

Azt javaslom mindenkinek, aki teheti, látogassa meg a kiállítást. Olyan értékes tárgyakat láthatnak, melyeket  érdemes megnézni.

17 év után újra színpadon a Rigoletto Győrben

Giuseppe Verdi 1852-ben írta meg háromfelvonásos operáját, a Rigolettot. Verdi ekkor 38 éves volt. A történet Itáliában játszódik az 1500-as években.                          A Győri Nemzeti Színházban 1982 és 1997 után tegnap mutatták be óriási sikerrel.

Forgács Péter a Győri Nemzeti Színház igazgatója duplán ünnepelhet a napokban. Idén a Magyar Kultúra Napján művészeti díjban részesült a város kulturális életében nyújtott magas színvonalú művészeti tevékenységének elismeréséül. Ezúttal szívből gratulálok neki. 

Másik érdekes dolog az életében, hogy Verdi: Rigoletto című operájának rendezésével, élete első operarendezését csinálta meg a Győri Nemzeti Színház társulatával. Olyan vendég operaénekeseket hívott, mint: László Boldizsár- a Cotton Club Singers egykori énekese-, Alessandro Codeluppi, Gurbán János, Laborfalvy Soós Béla, Kovács Éva vagy Sipos Marianna. 

A győri művészek sorából többek között Bede Fazekas Csaba, Lázin Beatrix, Schwimmer János és Vincze Gábor Péter lépnek színpadra.

,, Szeretem az operát, mint műfajt, de annyira mégsem áll közel hozzám..." - Gyorsan hozzátette: ,, Most úgy érzem, hogy még egyszer biztosan fogok operát rendezni. Vagy akár többször is. Kapcsolat volt, erotika volt, vagyis minden előkerült, ami kell ennek a darabnak a sikeréhez. Elégedett vagyok!" - mesélte Forgács Péter az egyik internetes portálnak. 

Bede Fazekas Csaba 1982-ben játszotta a főszerepet, Rigolettot. Éppen 32 éve. Korábban kérdeztem jelenlegi szerepéről.

Verdi: Rigoletto c. operáját próbálják, melyben Monterone grófot alakítja. Hogy bírja fizikailag a próbákat?

Hála isten fizikailag is jó erőnlétben vagyok, nem érzem megterhelőnek a munkát. Annak idején több rendezésben is játszottam ebben a darabban, akkor a címszerepet. Szeretem csinálni.

Fotó: Erdélyi Ákos

A premieren Medveczky Ádám Kossuth- díjas karmester vezényelt.

Fotó: Internet

Interaktív társas - játék

Érezte már, amikor beült egy színházi előadásra, hogy másképp alakította volna a színdarab történetét? Gondolt már arra, hogy milyen lehet egy színházi szövegkönyv megírása? Beleképzelte magát már egy történetbe? Játszott volna a mondatokkal?

Pal Pörtner Hajmeresztőjében kipróbálhatja kreatív gondolkozását. A krimiben nézőként beleszólhatnak a nyomozásba.

„Az önök segítségére lesz Rosetti felügyelő, aki minden tudásával igyekszik Isabel Czerny rejtélyes gyilkosának nyomára bukkanni.

A helyszín egy fodrászszalon. Az áldozat egy zongoraművésznő.

A gyanúsított? Szinte mindenki. 

És, hogy ki a gyilkos? Azt csakis ön tudhatja.” 

Fotó: Győri Nemzeti Színház

A színdarabról kérdeztem meg néhány szereplőt:

Járai Máté: A Hajmeresztőben játszott Tony Whitcomb figurám nagyon sikeres lett és borzasztóan boldog voltam, hogy ez ennyire népszerű lett.
Régi vágyam egy önálló est vagy  egy monodrámát eljátszani. Sokszor szoktam olvasgatni, keresgetni, hogy melyik monodráma lenne nekem való. Tony Whitcomb kapcsán volt egy olyan érzésem, hogy ugyanabban a díszletben, amiben a Hajmeresztőt játsszuk, milyen érdekes lenne ennek a fiúnak az előéletéről csinálni egy darabot.  Megírni azt, hogy mi történt Tony Whitcomb-bal az események előtt vagy után akár, hogyhogy a krimi szerint aznap este éppen ő lett a gyilkos… és hogy a börtönben mi történik Tony- val… Ezt a gondolatomat nem vetem el teljesen, de nyilván egy nagyon hosszú folyamat mire ebből egy kész előadás  lenne. Arra gondoltam hogy lehetne ebből kihozni még többet vagy valami mást is akár.
Fontosnak tartom, hogy a melegekkel való előítélet nagyon sok mindenben pozitívan változtatja meg az emberek nézeteit, miután megnézik az előadást. Nekem fontos volt korábban a Rent című darabnál is, - melyben transzvesztitát játszottam- hogy az emberek nézzenek rá úgy, mint bármelyik embertársukra és ne tartsák őket kívülállónak. Igyekszem mindig olyan pozitív energiákat belevinni, pozitív energiákkal eljátszani ezeket a figurákat, hogy megváltozzon az emberek negatív véleménye azokról az emberekről, akik valamiben másak. Fogadjuk el ugyanúgy őket, mint a többi embert.

Rupnik Károly: A Hajmeresztő egy krimi-komédia. Annyit elárulhatok, mindazok számára is, akik esetleg nem látták, hogy ez egy rendhagyó előadás, ma úgy mondanánk, hogy interaktív. Részt vesz benne a közönség, játszik benne a közönség. Sokan meg vannak lepődve, hogy lehet, egyszer csak őket is partnerként, játszótársként hívnak ebbe az előadásba. Valóságos játszótársként még bele is szólhatnak a nézők.

Ahhoz voltak eddig hozzászokva az emberek, hogy kifizetik a színházjegyet, leülnek, aztán megy az előadás. De így, milyen jó együtt játszani. Ez egy közös, társas játék igazából.

Habár nézőként, de mégis lelkileg, gondolatilag, szeretetileg, együttműködésből, ő is részt vesz benne. Nagyon jó dolog ez.

Mihályi Orsolya: Zseniális próbafolyamata volt a Hajmeresztőnek. Görög Laci rendezte nekünk, ő egy iszonyatos jó ember. Általa is a próbafolyamat során egy jó csapat kovácsolódott össze.

Aki csak teheti, menjen el, nézze meg a Hajmeresztőt. Ma dupla előadásban játsszák, februárban pedig 18-án kedden, szintén dupla előadásban.
Szereplők: Agócs Judit, Mihályi Orsolya, Járai Máté, Ungvári István, Rupnik Károly és Pingiczer Csaba

Ritka kincsek

A győri Egyházmegyei Levéltár "Arte et scientia Művészek és tudósok iratai" címmel nyitott időszaki kiállítást az elmúlt év szeptemberében. A február 1-ig hirdetett tárlatot a nagy érdeklődésre való tekintettel a hónap végéig látogathatják még a ritka kincsek iránt érdeklődők szerdánként és csütörtökönként -mondta el Nemes Gábor levéltáros.

A kiállított dokumentumok különlegesek, vannak igazi kuriózumok. A bemutatott legrégebbi kézirat 1549-ből származik, különleges Alfonsus asztrológus horoszkópja 1560-ból. Megtalálhatóak itt hírességek (Jászai Mari, Richter János, Kisfaludy Károly) keresztelési bejegyzései, számla  Melchior Hefele osztrák építész kézírásával 1773-ból valamint Franz Anton Maulbertsch osztrák festőé 1774-ből. Látható még Révai Miklós nyelvész 1807-ben írt nyugtája, sőt magánlevelek ( Szegedy Róza férjének írt német nyelvű levele)  valamint Mayrhofer József győri kanonok 1852-ben, 1857-ben, 1868-ban készült fényképei is szerepelnek a kiállított dokumentumok között több más irat mellett.

Fotók: Cs.É.

 

A tárlókban elhelyezett ritkaságok a levéltár féltve őrzött kincsei. A bemutatás sikerén felbuzdulva már a következő kiállítás anyaga is körvonalazódik, ami a pecsétek világába nyújt betekintést márciustól.

Verses percek Maszlay István színművésszel a Magyar Kultúra Napján

A Győri Nemzeti Színház színművészei útnak indultak és rendhagyó irodalomórákat tartanak győri középiskolásoknak. Tegnap délelőtt Maszlay István színművész várta a Révai Miklós Gimnázium diákjait a győri Gyermekek Házában.

Arthur Rimbaud francia szimbolista költő versével nyitotta irodalomóráját Maszlay István színművész. Feltette azt a kérdést, vajon az elektronikus világ korában miért van szükségünk rímbe és ritmusba foglalni például a „szerelmet”. Egy mai sms üzenetet és párhuzamban vele verseket hozott fel példának:

 „ Hazakísérhetlek? Hát persze, hogyne...” 

„Szeretlek, mint anyját a gyermek,                      Minden mosolyod, mozdulatod, szavad,
mint mélyüket a hallgatag vermek,                      őrzöm, mint hulló tárgyakat a föld.
szeretlek, mint a fényt a termek,                          Elmémbe, mint a fémbe a savak,
mint lángot a lélek, test a nyugalmat!                  ösztöneimmel belemartalak,
Szeretlek, mint élni szeretnek                               te kedves, szép alak,
halandók, amíg meg nem halnak.                        lényed ott minden lényeget kitölt…”

A vers hordozóanyaga a rím, ritmus és forma. Valamit közlünk a másik ember felé. Elmesélte a fiataloknak, hogy harmadikas gimnazista korában a matematika tanára megbuktatta matematikából és ekkor elővette magának vigaszul Ady Endre: Búcsú siker-asszonytól című versét, ami így kezdődik: „Nem kellek. Jól van. Jöjjön, aki kell…”

Fotó: Csobay Dániel

Fotó: Csobay Dániel

A vers lehet játék is, játék a szavakkal. - mondta. Majd mindezt érzékeltette József Attila: Születésnapomra című versével: 

„Harminckét éves lettem én -             
meglepetés e költemény
            csecse
            becse:

ajándék, mellyel meglepem
e kávéházi szegleten
            magam
            magam…”

A rendhagyó irodalomóra előtt beszélgettem Maszlay Istvánnal színművésszel. 

Ön szerint miért van szükségünk arra, hogy körülvegyenek bennünket a versek?

Azt szeretném, ha a vers mindenki számára mindennapi fogyasztási cikk lenne. Amikor a gyerekeknek tartom ezeket a foglalkozásokat, akkor a vershez nem úgy közelítek, mint egy idolhoz, hanem úgy, mint egy használati tárgyhoz. A mindennapi életünket szebbé, jobbá teszi. Egy verset bármikor a kezünkbe vehetünk. Amikor rossz kedvünk van, magányosnak érezzük magunkat vagy netán viszonzatlan szerelemtől szenvedünk, ha valakire haragszunk, nyugodtan fogadjunk be egy verset és a vers fel tudja oldani a bennünk levő görcsöket.  Verssel foglalkozni, akár olvasni, akár mondani, mágikus tevékenység. Egyszerre hat szívre, lélekre, értelemre. A vers lehet szappan is, ami megtisztítja a bőrünket, lehet gyógyszer is, ami elmulasztja a náthánkat. Emellett megfoghatatlan varázzsal, megmagyarázhatatlan szépséggel ajándékoz meg bennünket. Minden versolvasás után többek leszünk, hatalmas élményben lesz részünk.

 Melyek a jó versek?

Azok a jó versek szerintem, amelyek oly módon érintenek meg bennünket, hogy a vers olvasása előtt és olvasása után a vers által történik bennünk valami. Ápolják a lelkünket.

Önnek melyik a kedvenc verse?

Azt gondolom, hogy mi magyarok olimpiai bajnokok lehetünk versírásból. A magyar irodalom olyan gazdag reprezentánsokban, hogy egész Nyugat-Európa összesen nem tud annyi költőt felmutatni, mint mi. Ezer olyan vers van, amely a világirodalomban mindennél magasabbra helyezi a magyar költészetet. A számomra két legfontosabb költőt említeném meg: Weöres Sándort és Babits Mihályt. Weöres Sándort annyira zseniális költőnek tartom, hogy úgy gondolom egy angyalként jött le hozzánk, ezért is hívom néha „Sanyi angyalnak.” Olyan széles spektrumát mutatta be a világnak, amire nincs példa. Ő az Egyetemes Költő. Eszterházy Péter nagyon szépen fogalmazta meg gyászbeszédében róla: „ A 15 millió magyar ember számára leküldött Isteni tünemény. –Ez Weöres Sándor.”

Babits Mihály a személyes polgári attitűdje miatt vált legfontosabbá számomra. Azt hiszem az én lelki alkatom Babitséhoz áll legközelebb. Feszes belső, szenvedéstől, szenvedélytől szemérmes, egyben játékos. Belső játékokkal és humorral áldott ember.

Milyen tematika szerint válogatja össze a verseket?

Nincs kötött tematikája a programnak. Nem először tartom már ezt a Rendhagyó Irodalomórát. Függhet attól, hogy milyen a befogadó közeg. A lényege, hogy különböző szituációba helyezve mondok el verseket. Bizonyítva ezzel azt, hogy az egyes helyzetekben, hogyan és milyen vers tud segítséget adni a léleknek és sokszor a testnek is.

A Révai Miklós Gimnázium egyik 11. osztályos tanulóját is megkérdeztem, hogy mint diákra, milyen hatással volt rá az esemény. „Nekem nagyon tetszett az előadás. Mindig is tiszteltem Wenczel Imre tanár úrban, aki a magyartanárom, hogy az ilyen rendhagyó irodalomórákkal izgalmassá teszi a tanóráinkat. Az előadás nagyon érdekes volt és Maszlay István előadásában számomra érthetővé vált a versek mondanivalója.”

A rendhagyó irodalom órák folytatódnak, hogy minél több győri középiskola diákjai közelebb kerülhessenek az irodalomhoz nagyszerű színművészeink által is.

Feltárultak "A titkos gyűjtemény" titkai a Magyar Kultúra Napján

A Magyar Kultúra Napján rendhagyó tárlatvezetéssel örvendeztette meg a festészet és művészettörténet iránt érdeklődőket a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum főépületében, az Esterházy-palotában. (Győr, Király u. 17.)

A titkos gyűjtemény - Remekművek Aba-Nováktól Vaszaryig című kiállítást 17-18 óráig Fülöp Szabolcs tárlatvezető mutatta be a nagy számú érdeklődőnek. A műkedvelők érdeklődése estére sem esett vissza. Mintegy 100 ember várta Grászli Bernadett művészettörténészt, a múzeum igazgatóját a 18 órakor kezdődő tárlatvezetésen. Az igazgatónő kifejezte köszönetét a nagy érdeklődés iránt, majd két csoportban zajlott a vezetés.

Fotó: Csobay Dániel

A rendkívüli kiállítás iránt már nemzetközi sajtóérdeklődés is mutatkozik, emelte ki Grászli Bernadett. Az igazgatónő büszkén fedte fel a gyűjtemény titkait és a kiállítás létrejöttének kulisszatitkait. 

Megismerhettük Kövesi István és feleségének történetét, féltve őrzött műgyűjteményük létrehozásának körülményeit és és a modern magyar festőművészet klasszikus számos remekművét. 

Fotó: Csobay Dániel

Kövesi István a madarakkal kelt, húsokat csontozott, majd nyitva tartási időben kiszolgálta a vevőket hússal és a polcokon sorakozó 10 literes savanyúságokkal. A zárás után pedig felment az emeleti lakásába, ahol 230 festmény várta. Ebbe a titkos világba pillanthattak be az érdeklődők a Rómer Múzeum falai között.

Ez a kollekció a szocializmus évtizedei alatt jött létre, a  rejtőzködő magángyűjtemények utolsó nagy példája.

Fotók: Csobay Dániel


Ízelítő a tárlatvezetésből:


http://youtu.be/3VhqxsrIGEs

Egyedülálló mozgásművészet- 102 éves az euritmia

Nem olyan régen megismerkedtem a budapesti Regionális Waldorf Gimnázium 10. osztályos diákjaival. Még az elmúlt év őszén csodálatos előadással léptek fel Győrben a Petőfi Sándor Művelődési Központban. 
Az osztály képviseletében Freisinger Csillával és Győri Glóriával beszélgettem a waldorf iskolák tantervben szereplő egyik speciális tárgyáról, az euritmiáról.

Az euritmiának számos élettani, lelki hatása van, valamint a kognitív, megismerésen alapuló funkciókra is erőteljes hatást gyakorol. A hazai képzés 22 évvel ezelőtt, 1992-ben indult. Magyarországon Scheily Máriának és Clemens Scheuning-nak köszönhetően már 1989 után tarthattak nyilvános bemutató előadásokat.

Fotó: Csobay Dániel

 

                       „Az euritmia lélekkel teli testi kifejezésformát öltő belső mozdulat.”

Mikor kezdtél megismerkedni az euritmia világával?

Első osztályos korom óta euritmiázom. Mivel a waldorf iskolában kötelező, így már régóta ismerem, szeretem és csinálom. 

Fotó: Csobay Dániel

Mit ad Neked az euritmia? 

Az euritmia olyan élményeket és érzéseket ad, amit sehol máshol nem kaphatnék meg. 

Mennyi gyakorlást, időt vesz igénybe mire összeállnak egyes mozdulatsorok? 

Először megtanuljuk a mozdulatsorokat, ebbe beletartozik a hang és a beszéd is, majd amikor már benne van a kezünkbe és magunkévá tettük, akkor kezdjük el tökéletesíteni. Utána kezd folyamatossá válni az egész. Heti 1x 2 vagy 3 óránk van, attól függ mennyire vagyunk fáradtak és hogy hol tartunk.

Amikor már egy adott előadásra készültök mennyi időtök van egy teljes euritmia előadás tökéletesítéséhez?

Attól függ hogy milyen a darab, hosszú, rövid, egyszerű vagy még nehéz is kicsit. Mi körülbelül egy évet szánunk rá, de fél év amíg betanuljuk. 

Milyen kifejezésmódokat különböztettek meg az euritmiával?

Megkülönböztetünk beszéd hangzó mozdulatokat, minden betűnek van egy mozdulata és így lehet ABC-t is mutogatni, a zenében pedig minden zenei hangnak van egy helye és ott kell mutatni. A magánhangzók inkább a beszéd lelki tartalmát közvetítik, míg a mássalhangzók a lélek külvilágra való reagálását tükrözik.

Fontos alapanyaga az euritmiának a zene. Van kedvenc euritmia zenétek?

Igen. Csajkovszkij -től a Diótörő volt az egyik darabomnak a zenéje, nagyon szerettem, aztán Beethoven-t, Chopin-t, Mozartot és még sorolhatnám.

Fotó: Csobay Dániel

Az előadásban nélkülözhetetlenek a fellépő ruhák.  Az euritmiához mik az elvárások?

Az euritmiához nagyon finom anyagokat viselünk. Ezek között van selyem, de van csak sima anyagú is. Nélkülözhetetlen a selyemfátyol is, attól lesz igazán varázslatos az egész. Aztán még az elvárások közé tartozik az is, hogy például bokáig érő legyen a ruhánk, ami nem szabad, hogy a nyakunkat befedje és csuklóig érjen. A selymet pedig hozzá kell patentolni a selyemhez. Az euritmiának fontos alapja még a vers is.

Hogyan történik a versek kiválasztása? Az euritmiához választják a verseket vagy euritmiát igazítjátok a vershez?

Mindegyik állítás igaz, összekombinálva. Általában előbb kiválasztják a verset, majd hozzátesszük a hangzókat és a mozdulatokat. 

 

Fotó: Csobay Dániel

Az euritmát, mint gyógymódot is alkalmazzák. A gyógyeuritmia az antropozófus orvoslás és gyógyászat egy speciális vállfaja.

Hétvégén indul a Litera-Túra!

A Litera-Túra egy időutazással egybekötött séta, ahol Győr Belvárosának  XVIII. és XIX. századi irodalmi emlékeinek felkutatása a cél. A Magyar Kultúra Hetének eseményei adják az alkalmat, hogy ezen a héten, amikor számos esemény a kulturális programok szerelmeseinek igényeit elégíti ki, egy újabb szín kerüljön a palettára. Ha úgy tetszik az "Angyalsétát" követően egy újabb gyöngyszemet fűzzünk arra a képzeletbeli nyakláncra, amin Győr tematikus sétaprogramjait, mint egy-egy gyöngyszemet gyűjthetünk össze.

Győr a Dunántúl egyik leggyorsabban fejlődő települése volt a XVIII. században, az ország 11. legnagyobb városa. Szellemi kisugárzása azonban túlnőtt a tájegység határán. A pezsgő szellemi légkör, a lendületes építkezések a művészetek felvirágoztatását is elősegítette ezt. A várfalak között egy gazdag város élete zajlott. Győr barokk pompáját mutatta ebben az időben. Ehhez a külső pompához szellemi pezsgés is társult a felvilágosodás hatására. A Nemzeti Rajziskola tanárai a magyar nyelv és műveltség gyarapításának lelkes hívei voltak, ott ahol a kereskedő és iparos polgárság jórészt németül beszélt - így kezdődhet a Litera-Túra Győr Belvárosában.

Érdekes információ lehet ez akkor, amikor az emberek olyan ingergazdag környezetben élnek, hogy az épületek homlokzatán csillogó vagy kissé megkopott emléktáblák nem vonják már magukra a figyelmet?

Rejthet vajon a város annyi érdekes történetet, sztorit, összefüggést az irodalmi élet vonatkozásában, hogy az erről szóló mesék irodalmi sétára sarkallják az érdeklődőket? - ennek járunk utána a séta során.

Vajon elég jól ismerjük-e ezt a korszakot a város történetében? A XVIII. század ugyanis úgy köszöntött a városra, hogy noha a török már évtizedekkel korábban továbbvonult, a gazdasági erősödés, szellemi emelkedés lehetőségére még kevés alkalom nyílott.

Tudjuk-e, hogy egy meglehetősen szegényes irodalmi korban, a felvilágosodás előtt is élt - ha elszigetelten is - a magyar irodalom, s hogy egy letűnő kor alakja, a magyar barokk költészet képviselője is alkotott olyat, ami a XX. században tette világszerte ismertté? A sétán Amadé László emléktáblájánál fellebben a fátyol erről a meglepő történetről.

A város elismert gimnáziumainak névadói - Révai Miklós, Kazinczy Ferenc - élete hogyan fonódott össze Győrrel? Milyen kapcsolatot ápoltak a kor irodalmi életének jelentős képviselőivel - Kisfaludy Sándorral és Kisfaludy Károllyal -, akiknek számos győri kötődése jól ismert? Életrajzuk azonban számos érdekes történetet rejteget...

Hogyan vált a "Hazánk" a szabadságharcot megelőző másfél év legjelentősebb irodalmi orgánumává? Hogyan járult hozzá Petőfi, hogy Győr városa a magyar irodalmi élet centrumává váljon egy rövid időre?

Mivel "jutalmazták" Czuczor Gergelyt "Riadó" című verséért? - még sok-sok érdekességre választ kaphatnak a  séta résztvevői. 

A Litera-Túrán különleges gyűjteményeket is bemutatunk...

Érdekes lehet, hogy milyen összefüggés fedezhető fel a Madách-gyűjtemény  a Magyar Kultúra Napja, a Himnusz "születésnapja" között?

A Streibig nyomda Győr első és 1850-ig egyetlen könyvnyomtató műhelye volt. A város tudós tanárai mellett fontos szerep jutott az akkor már országosan ismert győri nyomdásznak, akinek nyomdája vonzotta a városba az írókat. A nyomda közel 800 kiadványát gyűjtötték már össze. Nagyszerű élmény lesz megnézni ezt a csodálatos anyagot és megismerkedni a gyűjtemény érdekességeivel!

Januári újdonságunk egy körülbelül két órás séta a kultúra, az irodalom jegyében, ami garantáltan nem lesz unalmas!

További információ, jelentkezés:

www.gyeregyorbe.hu

idegenvezetes.gyor@gmail.com

Találkozás egy élsportolóval

A győri Rokob József tavaly megnyerte a világ első harmincszoros ultratriatlon Ironman- versenyét az olaszországi Garda-tó közelében.  

„ A verseny minden reggel 7 óra 45 perckor kezdődött.” – mesélte. A versenyzők naponta egy hosszú távú triatlont teljesítettek, amely  3,8 km úszásból, 180 km kerékpározásból és maratoni futásból áll. Így összesen 114 kilométert úsztak, 5400 kilométert kerékpároztak és 1260 kilométert futottak a résztvevők. A 114 kilométer úszás egy 25 méteres medencehosszban 4560 hosszt jelentett a 30 nap alatt.

Fotó: Internet

21 évesen már Ausztráliába utazott tanulni, mindezt saját pénzből, szabadidejében és saját akaratból. Lelkes és elkötelezett, szerényen, de alázattal, hittel mesélt elkötelezettségéről, felkészüléséről, eddigi eredményeiről. Igazi sportoló, példakép, üzletember.

Ahogy elmondta: „ Nagy célokat kell kitűzni!”

A magyarok 11-12 órás napi időket értek el, így ők tudtak a legtöbbet pihenni két Ironman között. A verseny keménységét jelzi, hogy a 21 indulóból csak nyolcan tudták leküzdeni a távot.

Rokob József összesen 356 órát, 33 percet,17 másodpercet töltött versenypályán. A huszonkét induló közül összesen nyolcan bírták végig a rendkívüli fizikai igénybevételt.

Az előadásnak több nagyon fontos tanultsága is lehet számunkra: Sportoljunk sokat, táplálkozunk egészségesen, merjünk nagyokat álmodni és hagyjuk, hogy álmaink beteljesedjenek! 

Nem mindennapi találkozás A kripli Billy-jével – Járai Mátéval

Tavaly októberben mutatták be a Győri Nemzeti Színház Kisfaludy Termében Martin McDonagh művét: A kriplit. A történet szívünket, lelkünket megdolgoztatja.

Ezúttal a színészbüfében A kripli Billy-jével találkoztam, aki, amint megszólalt a sokoldalú  Járai Mátévá változott. 

Amikor „A kripli”-t nézzük, a hatása alá kerülhetünk az előadásnak, azoknak a művészi alakításoknak, melyek érzelmeket válthatnak ki belőlünk. Csodálattal néztem többek között Járai Máté kidolgozott, kifinomított színészi játékát is. Mind az élethelyzet, szituáció, mozgás, beszéd, mind-mind külön megérdemli a nézők koncentrációját. Ez  igazi színház. 

Elgondolkoztam, hogy vajon mennyi lelki ereje lehet Járai Máténak? Hiszen rendkívül sokoldalú, az ország két végében is szerepel, több műfajú darabban játszik.

 

Jelenleg, ma este is Billy-t alakítod A kripli című előadásban, aki kacskakezű, kacskalábú, 16 éves fiú. Először, amikor néztem az előadást, ámulattal csodáltam és emeltem meg előtted a nézőtéren ülve képzeletbeli kalapomat, hogy annyira hitelesen és olyan átéléssel játszod ezt a szerepet is. Rengeteg ismerősöm is látta az előadást és velem együtt mindenki elérzékenyült kicsit szereped láttán. Hogy bírod lelkileg, fizikailag egy héten keresztül minden este ugyanolyan meggyőzően eljátszani ezt a figurát?

Ez egy  briliáns mű, egy briliáns szerep. Nem szeretném túl misztifikálni, a színészet a mutatás művészete, nem kell napról napra meghalni és sorozatgyilkosnak lenni, hogy az ember jól játssza el, amit éppen játszik. Az érzelmeinkkel és az idegrendszerünkkel játszunk estéről-estére.  Egy pofon a színpadon is fáj, a könnyek valódiak és ennek a fiúnak az életét kell élni ebben a három órában, mindig. Engem rettenetesen kifacsar, de hosszú évekre feltölt ez a szerep. Azzal a lehetőséggel és azzal a bizalommal, amit a színház belém fektetett. Mivel ez a szerep lelki és fizikai fáradtságot is követel, amikor nagyon sokat játsszunk belőle egymás után, az a nehéz, hogy még a negyedik előadás is olyan legyen, amilyennek én szeretem vagy ahogy megrendezték. Nem véletlen, hogy nincs belőle dupla előadás.

Ehhez az előadáshoz kell az embernek egy olyan pont, amikor helyre teszi a lelkében a dolgokat. Ahogy látom a nézők 90%-ra is hatást gyakorol ez a szerepem. Nagyon köszönöm azt a nézői szeretetet is, amit kapok. 

Hogy találtál rá a figurára?  Nem lehetett egyszerű a rátalálás…                                         

Ez az évad első bemutatója volt a Kisfaludy Teremben. Nyár végén kezdtünk el dolgozni, augusztus végén kezdődtek el a próbáink és október közepéig dolgoztunk vele. Egy teljes nyaram volt arra, hogy beleéljem magam, hogy ezt kell majd játszanom. Balikó Tamás rendezőnkkel nagyon jó volt a közös munkában, hogy nem kellett különösebben terelgetni engem, hanem mutattam neki valamit és ő azt az esetek 90%-ban helyesnek találta. Kitaláltam, hogy ez a fiú hogyan járjon, hogy tudok úgy játszani, hogy az egyik kezemet nem használhatom vagy hogy tudok úgy menni, hogy az egyik lábamat húzom. A beszédet úgy kellett kitalálni, hogy azért mindenki számára érthető legyen, ugyanakkor kásás, ami a próbák alatt nagyon sokat alakult. A próbák során nem tettem fel kérdéseket a rendezőnek a fiúval kapcsolatban. Nagyon egyértelmű volt számomra, hogy mit kell játszani. A rendezőnek nagyon pontosak az instrukciói, tehát, akinek erre érzékenysége van, akár szociális érzékenysége, az ilyen fogyatékkal élők iránt, kellőképpen figyelmes, jól össze lehet szedni ennek a jegyeit.

13 évesen eljátszottad már a Macskák című musicalben Elvisz Trént. Saját házatok kertjében előadásokat rendeztél egy születésnapodra  kapott színpadon. Hogy sikerült olyan fiatalon a Elvisz Trénszerephez vezető út?

Gyermekkoromban nagyon meghatározó volt, hogy később színész lett belőlem. Egyrészt a saját színpaddal, amit említettél. Ezt az Elvisz Trént úgy kell elképzelni, hogy nem a Madách Színházas Macskákról van itt szó, hanem  az általános iskolában volt belőle egy előadás. Egy amatőr társulat előadása volt, hihetetlen nagy sikerrel, a televízió is felvette, elég messze eljutott a híre. Azt hiszem mindig is ezt szerettem volna csinálni. Szüleim is felismerték és mindig támogatták, hogy jó úton járok és valósítsam meg az álmaimat. Ehhez készült az említett színpad is a kertbe, ahol hatalmas sikereim voltak, nagyon szerettem.

A napokban olvasgattam a színház nagy évkönyvét, amit korábban adtak ki a 30 éves évfordulóra; és egy 1979-es adatra bukkantam. Ráadásul ez az időpont majdnem egybeesik a te 1 éves születésnapoddal, amikor az akkori győri MMK Kamara Színház bemutatta Szép Ernő: Patika című előadását, amit Maár Gyula filmrendező rendezett és Törőcsik Mari játszotta a Patikusnét. Mesélnél kicsit a rokoni kapcsolatotokról?

Mari mama sokáig játszott itt Győrben. Nagyon érdekes, hogy pont egyidős vagyok a Győri Nemzeti Színházzal, ezzel az épülettel, ahol most beszélgetünk, ugyanis ’78 novemberében adták át, én pedik ’78 októberében születtem. Gyakorlatilag egy hónap különbséggel ünnepeltük a születésnapunkat. Ez is egy ilyen furcsa véletlen, de az is lehet, hogy nem véletlen… A rokoni kapcsolatról pedig annyit, hogy az említett Maár Gyula filmrendező az én nagypapám, akit sajnos néhány hete elveszítettem. Fájó pont ez most, pont karácsony előtt történt. Az ő felesége Törőcsik Mari. Ahogy ő szokta mondani: balkézről jött unokája vagyok.

Próbáljátok a Csoportterápia című mjuzikelkámedi-t. Milyen előadásra számíthatunk?

Nagyon nagy siker lesz, nagyon fogják szeretni. Igazi populáris, könnyed szórakozást ígér. Nem titkolt szándéka a rendezőnek, hogy talán mélyebbre ássunk ezeknek az embereknek a problémáiban. A Madách Színházban ez nagyszínpados előadás, mi a Kisfaludy Teremben fogjuk játszani. Ezzel lehetőség adódik nekünk egy kicsit intimebb közeget teremteni. Nagyon hálás szerepek vannak benne.  Most egy teljesen más karaktert próbálok, Sziszi szerepét, aki a közönségnek nem lesz idegen figura. Finoman szólva nagyon feminin fiút játszom, akinek a darabban van egy titka, ami helyre teszi kicsit majd a dolgokat. 

Köszönöm szépen, hogy beszélgethettünk!

Szívesen Dani, máskor is!