Verses percek Maszlay István színművésszel a Magyar Kultúra Napján

A Győri Nemzeti Színház színművészei útnak indultak és rendhagyó irodalomórákat tartanak győri középiskolásoknak. Tegnap délelőtt Maszlay István színművész várta a Révai Miklós Gimnázium diákjait a győri Gyermekek Házában.

Arthur Rimbaud francia szimbolista költő versével nyitotta irodalomóráját Maszlay István színművész. Feltette azt a kérdést, vajon az elektronikus világ korában miért van szükségünk rímbe és ritmusba foglalni például a „szerelmet”. Egy mai sms üzenetet és párhuzamban vele verseket hozott fel példának:

 „ Hazakísérhetlek? Hát persze, hogyne...” 

„Szeretlek, mint anyját a gyermek,                      Minden mosolyod, mozdulatod, szavad,
mint mélyüket a hallgatag vermek,                      őrzöm, mint hulló tárgyakat a föld.
szeretlek, mint a fényt a termek,                          Elmémbe, mint a fémbe a savak,
mint lángot a lélek, test a nyugalmat!                  ösztöneimmel belemartalak,
Szeretlek, mint élni szeretnek                               te kedves, szép alak,
halandók, amíg meg nem halnak.                        lényed ott minden lényeget kitölt…”

A vers hordozóanyaga a rím, ritmus és forma. Valamit közlünk a másik ember felé. Elmesélte a fiataloknak, hogy harmadikas gimnazista korában a matematika tanára megbuktatta matematikából és ekkor elővette magának vigaszul Ady Endre: Búcsú siker-asszonytól című versét, ami így kezdődik: „Nem kellek. Jól van. Jöjjön, aki kell…”

Fotó: Csobay Dániel

Fotó: Csobay Dániel

A vers lehet játék is, játék a szavakkal. - mondta. Majd mindezt érzékeltette József Attila: Születésnapomra című versével: 

„Harminckét éves lettem én -             
meglepetés e költemény
            csecse
            becse:

ajándék, mellyel meglepem
e kávéházi szegleten
            magam
            magam…”

A rendhagyó irodalomóra előtt beszélgettem Maszlay Istvánnal színművésszel. 

Ön szerint miért van szükségünk arra, hogy körülvegyenek bennünket a versek?

Azt szeretném, ha a vers mindenki számára mindennapi fogyasztási cikk lenne. Amikor a gyerekeknek tartom ezeket a foglalkozásokat, akkor a vershez nem úgy közelítek, mint egy idolhoz, hanem úgy, mint egy használati tárgyhoz. A mindennapi életünket szebbé, jobbá teszi. Egy verset bármikor a kezünkbe vehetünk. Amikor rossz kedvünk van, magányosnak érezzük magunkat vagy netán viszonzatlan szerelemtől szenvedünk, ha valakire haragszunk, nyugodtan fogadjunk be egy verset és a vers fel tudja oldani a bennünk levő görcsöket.  Verssel foglalkozni, akár olvasni, akár mondani, mágikus tevékenység. Egyszerre hat szívre, lélekre, értelemre. A vers lehet szappan is, ami megtisztítja a bőrünket, lehet gyógyszer is, ami elmulasztja a náthánkat. Emellett megfoghatatlan varázzsal, megmagyarázhatatlan szépséggel ajándékoz meg bennünket. Minden versolvasás után többek leszünk, hatalmas élményben lesz részünk.

 Melyek a jó versek?

Azok a jó versek szerintem, amelyek oly módon érintenek meg bennünket, hogy a vers olvasása előtt és olvasása után a vers által történik bennünk valami. Ápolják a lelkünket.

Önnek melyik a kedvenc verse?

Azt gondolom, hogy mi magyarok olimpiai bajnokok lehetünk versírásból. A magyar irodalom olyan gazdag reprezentánsokban, hogy egész Nyugat-Európa összesen nem tud annyi költőt felmutatni, mint mi. Ezer olyan vers van, amely a világirodalomban mindennél magasabbra helyezi a magyar költészetet. A számomra két legfontosabb költőt említeném meg: Weöres Sándort és Babits Mihályt. Weöres Sándort annyira zseniális költőnek tartom, hogy úgy gondolom egy angyalként jött le hozzánk, ezért is hívom néha „Sanyi angyalnak.” Olyan széles spektrumát mutatta be a világnak, amire nincs példa. Ő az Egyetemes Költő. Eszterházy Péter nagyon szépen fogalmazta meg gyászbeszédében róla: „ A 15 millió magyar ember számára leküldött Isteni tünemény. –Ez Weöres Sándor.”

Babits Mihály a személyes polgári attitűdje miatt vált legfontosabbá számomra. Azt hiszem az én lelki alkatom Babitséhoz áll legközelebb. Feszes belső, szenvedéstől, szenvedélytől szemérmes, egyben játékos. Belső játékokkal és humorral áldott ember.

Milyen tematika szerint válogatja össze a verseket?

Nincs kötött tematikája a programnak. Nem először tartom már ezt a Rendhagyó Irodalomórát. Függhet attól, hogy milyen a befogadó közeg. A lényege, hogy különböző szituációba helyezve mondok el verseket. Bizonyítva ezzel azt, hogy az egyes helyzetekben, hogyan és milyen vers tud segítséget adni a léleknek és sokszor a testnek is.

A Révai Miklós Gimnázium egyik 11. osztályos tanulóját is megkérdeztem, hogy mint diákra, milyen hatással volt rá az esemény. „Nekem nagyon tetszett az előadás. Mindig is tiszteltem Wenczel Imre tanár úrban, aki a magyartanárom, hogy az ilyen rendhagyó irodalomórákkal izgalmassá teszi a tanóráinkat. Az előadás nagyon érdekes volt és Maszlay István előadásában számomra érthetővé vált a versek mondanivalója.”

A rendhagyó irodalom órák folytatódnak, hogy minél több győri középiskola diákjai közelebb kerülhessenek az irodalomhoz nagyszerű színművészeink által is.