„Azért is örültem a beszélgetésnek, mert ilyenkor minden
elkerüli a figyelmet az izgalomról. Ez nagyon jó. Én általában ilyenkor szoktam
vásárolni, sétákat tenni a városban. Tegnap volt a házi főpróbánk, akkor
játszottuk úgymond először közönség előtt az előadást. Az előadások ritmusát a
közönség adja meg, hogy hol és hogyan reagál. Nagyon jól reagáltak már a
főpróbán is, sőt többet, mint gondoltuk és ez fantasztikus érzés.” - kezdte
beszélgetésünket a premier napjának délelőttjén Vincze Gábor Péter.
Miska lovász legényt alakítod a Mágnás Miska című operettben. Azt
írják, hogy „a szerep szerinti viselkedés, öltözködés az úri világ karikatúrája
lesz..” Hogy látod, ennek a közel 100 éves darabnak - azontúl, hogy a magyar operett-irodalom
egyik legsikeresebb műve, tele fülbemászó dallamokkal - mennyire van
aktualitása a mai korban?
Ez egy érdekes történet, mert ma is léteznek olyan emberek,
akik azt hiszik, hogy a ruha teszi az embert és ha felöltöznek elegáns ruhába
és olyan környezetben mozognak, ami őket felemeli, attól ők már többek és
különbek lesznek. Ez nem így van. Az emberi belső értékeket bármilyen ruhába
csomagoljuk be, az soha nem változik.
A darab üzenetét úgy tudnám megfogalmazni, hogy ne akarjunk
mások lenni, mint akik vagyunk, és ne akarjunk többnek látszani. A Mágnás Miska
egy rendkívül urizáló világban játszódik, ahol Baracs Pistát, a vasútépítkezés mérnökét, aki
egy nagyon nagy tudású szakember, nem veszik emberszámba. Átöltözteti a mérnök
úr Miskát Eleméry gróffá, úgy mutatja be inasát. Az úri társaság elkezdi őt
piszkálni. Egyre jobban elfelejti Miska a kötelező viselkedési formákat, elkezd
raccsolni, inni, csapkodja a lányok fenekét, stb. Az egészben az az érdekes,
hogy akiről a viselkedéséből kiindulva azt hiszik, hogy egy nagyon jó ember, az
nem biztos, hogy úgy van.
Tulajdonképpen, miért is kaphatta Miska a „Mágnás” jelzőt a nevéhez?
A „ mágnás” nagyon gazdag, nagy
diadalommal és nagy anyagi javakkal rendelkező embert takar. Vannak az ipari
mágnások és vannak a mezőgazdasági mágnások, akiknek hatalmas nagy uradalmuk
volt. Szerintem ezért Mágnás Miska, mert azt hiszik, hogy Eleméry a mágnás,
csak ugye közben meg a Miska.
A Mágnás Miskából film is készült 1948-ban, amit pont 70 évvel ezelőtt,
1949-ben mutattak be Gábor Miklós főszereplésével. A filmből is merítettetek
színészként ötleteket?
Én azt gondolom, hogy nagyon szerencsés helyzetben vagyunk,
mert a rendező, Molnár László, bele tette azokat a rövid párbeszédeket a szövegkönyvbe,
melyek nagyon sikeresek. Sok erényét megtartotta a rendező a filmnek is. Nagyon
szerencsés a színpadtechnikánk, hatalmas forgóra került az egész, gyönyörű a
díszlet. Gyakorlatilag teljesen más helyszínen vagyunk, mint egy filmben.
Rengeteg szinkronszereped is van. Ki a kedvenc azok közül, akiknek
kölcsönzöd a hangodat?
Az Oroszlánkirály című rajzfilmből Timon szerepe az egyik
leghosszabban tartó szinkronhang, amivel mindig megtalálnak. Először készült
belőle egy mozifilm, aztán az Oroszlánkirály 2, aztán évi 80 részt szinkronizáltunk,
több mint egy éven keresztül. Fantasztikus élmény, mert hasonlítok egy Timon nevű
szurikátára az életben is. Nekem azért is kedves ez a szerep, mert amikor a
gyermekeimet kisiskolás korukban vittem az iskolába és megtudták ott a
gyerekek, hogy a fiam papája, én, Timon
magyarhangja vagyok, akkor reggelente, rendszeresen Timon hangon kellett velük
beszélnem és különböző tréfákat kieszelni. Voltam még például a Szépség és a
Szörnyetegben Gaston hangja is. Igazából énekes és vicces karakterekkel szoktak
a szinkronból megkeresni. Narrátora vagyok hollywood-i hírességekkel foglalkozó
magazinműsornak, most már több mint két éve heti rendszerességgel. Éppen
pénteken is, így főpróbahéten fel kellett mennem Pestre négy órát
leszinkronizálni. A sorozatot nem lehet otthagyni, nem mondhatom azt, hogy most
nem jövök…
A Győri Nemzeti Színházban minden műfajban láthatott már a közönség.
Próza, operett, opera vagy inkább a musical áll hozzád a legjobban közel?
Kettősség kíséri végig az életemet. A Zeneakadémián végeztem
először és utána végeztem csak el a Színház-és Filmművészeti Főiskolának ( ma
már Egyetem- a szerk.) a prózai színész szakát. Nagy boldogság nekem, hogy akár
egy prózai vígjátékban vagy egy nagy musicalben, operettben és operában is
szerepelhetek. A Győri Nemzeti Színház az egyetlen olyan színház, ahol mind a
négy műfaj, minden évben szerepel és ezekben benne tudok lenni.. Más színházat
nem is tudok nagyon mondani, ahol ez a négy műfaj egymás mellett él. Még a
balettben nem szerepeltem és nem is fogok valószínűleg.
Melyik volt a legkedvesebb szereped?
Természetesen sok volt, de most például Miska szerepe.
Nagyon nagy kedvenc. Igazából ez egy jutalomszerep, hogy ezt a táncos- komikus
szerepet 50 éves koromban megkaphattam. Hálás szerep és hihetetlenül jó
kollégákkal dolgozom együtt! Partnernőm Mózes Anita, aki szintén sikeres a
szerepében és nagyon sokat segített nekem. Naprakész mindenben. Olyan
szempontból kicsit nehéz a szerep, hogy nagyon melegek a ruhák, sokat kell
benne táncolni.
Nagy szerencsém van az életemben, mert 25 éve vagyok a
pályán. Pécsett kezdtem, ott négy évig játszottam. A 25 év alatt egyetlen olyan
szerepre emlékszem, amit nem nagyon szerettem. Ez egy néma szerep volt, nem is
értettem, hogy miért én kaptam. Pártmegfigyelő voltam, egy bőrkabátban és
bőrkalapban játszottam el és az előadás végén csak annyit kellett mondanom,
hogy „éljen a párt!”
A Mágnás Miskában is szerepeltem már 15 évvel ezelőtt
Szegeden. Ott Baracs Pista szerepét játszottam. Mindegyik hálás szerep volt.
Vincze Gábor Pétert a 2014/2015-ös Mesés Évadban a műsoron
maradó darabok közül a Sakkban és a Mágnás Miskában, az új előadások közül
pedig a Varázsfuvolában, a Jézus Krisztus Szupersztárban, illetve a Kaviár és
lencse című vígjátékban láthatja majd a közönség.
