Kék fotókiállítás

"Kék fotó"címmel nyílt kiállítás az Autizmus Világnapján, ma délután a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Karán. 

A kiállító Daniss-Bodó Eszter két érintett gyermeket nevelő édesanya,  nembeszélő gyermekéről készített csodálatos fotóit mutatja be a közönségnek. A fotók magas művészi értékeket képviselnek, mondanivalójuk gazdag. 

A tárlatot  Eifert János fotóművész nyitotta meg. Közreműködött Posonyi-Takács László, a Győri Nemzeti Színház színművésze. Köszöntőt mondott dr. Szabó Péter dékán.

Borbély Károly festőművész, főiskolai docens, a Kar Művészetpedagógiai Intézeti Tanszékének irányítója  az Autizmus Világnapja alkalmából kihirdetett fotópályázat nyerteseit ismertette. 

A díjat és oklevelet I. helyezettként Jankovics Angelika, II. helyezettként pedig Szabó Krisztián kapta. Szívből gratulálok!

Ezután Eifert János fotóművész kalauzolta az érdeklődőket a művészi fotók között és megosztotta szakmai gondolatait a kiállított képekről.

A megnyitót beszélgetést követte. Árnics Katalin gyógypedagógiai tanár, pszichopedagógus kérdezte Daniss-Bodó Esztert, az autista gyermeket nevelő édesanyát, az Autisták Országos Szövetségének elnökségi tagját a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Dísztermében.

Fotó: Csobay Dániel

Fotó: Csobay Dániel

Fotó: Csobay Dániel

Fotó: Csobay Dániel

Fotó: Csobay Dániel

Fotó: Csobay Dániel

Fotó: Csobay Dániel

Fotó: Csobay Dániel

Fotó: Csobay Dániel

Fotó: Csobay Dániel

Fotó: Csobay Dániel

Fotó: Csobay Dániel

Fotó: Csobay Dániel

Paris je t’aime - Beszélgetés Szirbek István művészettörténésszel

Március 27-én "új utak, új élmények" vártak a művészettörténet szerelmeseire.  

Az Original Balance Kft. Turisztikai szolgáltatásainak vendégeként  Szirbek István művészettörténészt köszönhettük a Hotel Konferencia Boros termében, 18 órakor. Az isenheimi szárnyasoltár rejtelmeibe vezetett be minket. Valódi időutazás részesei lehettünk Istvánnal és fantasztikus előadásmódjával.Mindezt egy közvetlen beszélgetés követte a vendégek nagy örömére, hiszen így még közelebb kerülhettek az előadó személyéhez. A beszélgetést Csobay Dániel vezette.

Forrás: Internet

Fotó: Cs. É.

Több, mint 25 évvel ezelőtt, a rendszerváltás után Párizsba utaztál. Annak idején hogyan választottad Párizst magadnak? Mit találtál akkor vonzónak a francia fővárosban?

Valóban 25 évvel ezelőtt kerültem Párizsba, teljesen véletlenül. Egy nevelőotthonban dolgoztam és egy tanítványomat fogadták örökbe. Én kísértem ki Franciaországba. Párizs mindig a szívem csücske volt, de nem tudtam, hogy ezt akarom. Bárcsak mindenki a szívére hallgatna! Én úgy tettem. Odamentem és megdobbant a szívem. Úgy éreztem, Párizs a „barátnőm”. „Ő” az, akiben nem csalódom. Éreztem, ez nekem kell, ezt szeretném. Valahogy azonnal otthon éreztem magam és ezért aztán ott is maradtam.

Egyébként nagyon egyszerűen szólva két évig babysitter voltam. Huszonöt évvel ezelőtt még másképp néztem ki és amikor megérkeztem az egyik helyre, a nevem alapján nem tudták, hogy fiú vagyok-e vagy lány. Egy pocakosodó ötvenes úr kinyitotta az ajtót, ott állt mögötte a 25 éves felesége, babával a karján. A férfi meglátott és azt mondta: „na nem” - és becsapta az ajtót. Ez volt az első élményem. Aztán végül sikerült munkát találnom és 2 évig tényleg babysitterkedtem. Hamarosan elvégeztem az idegenvezető képzést, majd beiratkoztam egyetemre, a Sorbonne-ra. Ott elvégeztem a művészettörténet szakot, de közben rájöttem, hogy történelem nélkül ez nem az igazi. Így a történelemtanár végzettséget is megszereztem utána. Ezt követően két évet tanítottam ott az egyetemen, azóta pedig idegenvezetőként dolgozom.

      Milyenek Szirbek István párizsi hétköznapjai?  Hogyan telik ott egy napod?

Úgy telnek a napjaim, mint mindenkinek itthon. Felkelek, megiszom a kávémat, teljesen szokványosak a napjaim.

Talán az a szerencsém, hogy azt csinálom, amit szeretek. Ez egy fantasztikus dolog. Szeretek bemenni a munkahelyemre, a Louvre-ba és Versailles-ba. Örülök a csoportoknak, várom a vendégeket, szeretem, hogy változatos az életem.

Az a nagyszerű, hogy még mindig nem pipáltam ki a látnivalókat. Nem jártam még minden teremben. Úgy gondolom, egy olyan befogadhatatlan mennyiségű anyag tárul elénk és annyi csoda van benne, hogy az ember soha nem ér a végére. Ugyanez a helyzet Párizzsal is. Rengeteg arca van.

A hétköznapjaimra tehát az jellemző, hogy futok egyik helyről a másikra, egyik csodából a másikba esek. Mondhatjuk, „kedves” stressz alatt élek.

Azt is különlegesnek dolognak tartom és különleges élményként élem meg párizsi hétköznapjaimban, hogy ha az ember elmegy három metróállomással odébb, az olyan, mintha más országba érkezett volna. Másik kerület, másik világ. Két terület között sok stílusbeli, korbeli, jellegbeli különbséget látni, ha feljövök a metróból 3-4 megálló után.

Ezt nagyon szeretem. A Montmarte-on lakom, onnan le tudok sétálni a Louvre-hoz. Mindkettőnek egészen más hangulata van. Azt hiszem Párizs egyik vonzereje ez.

Amikor jó kedvem van, gyalog megyek, egyébként biciklivel. Szürke hétköznapok mindenhol vannak, Párizsban is, hiába élek 10 millió ember között. Az viszont zseniális dolog, hogy a folyamatos változatosság és állandó ingergazdagság miatt mindig újabb dolgokat fedezhetek fel. Ez színessé teszi az életemet.

  

Milyen kedvenceid vannak a francia gasztronómiából?

El fognak ájulni, a csiga. A csigát nem szeretik a magyarok, mert egy „undorító állat”. Felteszem a kérdést Önöknek: a „jópofa bőrkés csirkecomb” nem undorító? Tehát ha nem készítik el  csirkét paprikás csirkének vagy mindenféle fűszerrel, akkor ugyanolyan fehérjedús, rágós, kicsit mócsingos, kicsit ehető, ugyanolyan hús, mint a csiga. Az, hogy mi nem szoktunk csigát enni, más kérdés. Az elkészítési módon és az étkezési szokáson múlik minden. Ha kimennek Franciaországba, sírva könyörgök, ki ne hagyják!

A Louvre-ban is dolgozol tárlatvezetőként!  Melyik alkotás vagy művészettörténeti korszak áll hozzád a legközelebb?

Ez olyan számomra, mint a nők. Hogyan lehet azt mondani, hogy ez a legszebb nő?... Melyik nő miért. Egyik ezért szép, a másik azért, mindegyikben van valami más, egyedi, utánozhatatlan. Nagyon-nagyon nehéz azt mondani, hogy: ez a legszebb nő. Ugyanígy vagyok a Louvre alkotásaival. Periodikusan bele-bele szeretek egybe és akkor azt semmiképpen nem hagyom ki, arra viszem a csoportot is, csak hogy lássam. Ezt egyébként nem tudják a vendégek. Szoktam ilyet csinálni huncut módon. Óriási távolságok vannak Louvre-ban, lehet, hogy csak átmegyek egy-egy termen, de az alkotások, amiket tanulmányoztam és szeretek, köszönnek nekem. Másképp érzem magam egy olyan teremben, amit már jól ismerek. Minél többet megismer az ember, annál többet szeret.

  

   

  Végülis akkor elmondhatod, hogy „Paris je t’aime”, Párizs szeretlek?  

  Nem szeretném Önöket a magánéletemmel untatni, de ahány nőben én már csalódtam… Párizsban még sosem. Egyetemista koromban -mivel nem volt ösztöndíjam- azzal kerestem a pénzemet, hogy egész nyáron idegenvezetőként dolgoztam és abból fizettem a tanulmányaimat. A franciákat vittem magyarként Rómába. 9 évig tanultam Rómát, olaszul, így nagyon megszerettem. Nemrég megkérdezték tőlem, hogy melyiket szeretem jobban: Rómát vagy Párizst? Ez két nő, két szerelem. Rómához odabújok és átölelem, ugyanakkor Párizs más. Távolságtartó, mértékletes, megközelíthetetlen, rejtélyes, varázslatos „nő”. Így van két szeretője vagy egy felesége és egy szeretője az embernek. Nekem legalábbis két szeretőm van: Róma és Párizs, de a lista hosszú… Párizst nem lehet nem szeretni. Amikor valaki elutazik Párizsba és nem szereti meg, az azért lehet, mert rossz hangulatban van vagy  válófélben és a rossz hangulatát kivetíti. Az is lehet az ok, hogy nem velem utazott... 

   Az sem kizárt, hogy olyan, mint József Attila, aki mindenben a rosszat látta. Szeretem a verseit, nincsen bajom vele. Ő ilyen volt. Nem szerette a szomszédját sem, sőt magát sem igazán, de ettől még fantasztikus verseket írt. Istenem, Párizst nem szerette. Ha én magam nem vagyok nyitott, hogy felfedezzem az értékeit, akkor nem tudom megszeretni.

   Párizst csak szeretni lehet!

    

Ennél jobb zárómondatot keresve sem találnék! Köszönöm a beszélgetést!

Fotó: Csobay Dániel

Fotó: Csobay Dániel

Fotó: Csobay Dániel

Fotó: Cs. É.

Fotó: Cs. É.

 

Vasárnap sem maradunk séta nélkül! Egy vadonatúj sétát vezetünk! "Új utak, új élmények!"
Várkerülő körséta: a 16. században a török ellen emelt erődvár várfalainak nyomvonalán sétálva emlékezünk az egykori hatalmas és erős erődítmény építésére, a vár elfoglalására, visszafoglalására és további sorsára.
Megnézzük, merre voltak egykor a bástyák és a városkapuk, és a helyszínen ismerkedünk a hozzájuk kapcsolódó történetekkel.
Szó lesz a Győrben állomásozó végvári katonák életéről is több más érdekesség mellett.
A séta Győr török alól való felszabadításának évfordulóján kerül megrendezésre, így különös figyelmet fordítunk a várost visszafoglaló hősök emlékének megidézésére.

Szeretettel várunk minden érdeklődőt!
Jelentkezés:
www.gyeregyorbe.hu
idegenvezetes.gyor@gmail.com

Gáti Oszkárnak széles a repertoárja

Május 7-én 19 órakor reflektorfénybe kerül a győri Menház Színpad. Gáti Oszkár Jászai Mari-díjas színművész az új kezdeményezés művészeti vezetője. Esteket szervez országos hírnevű színművészekkel, előadókkal.

40 év tartalmas színművészi pályafutás után, hét évvel ezelőtt egy emlékezetes társulati ülésen búcsút intett a színpadnak. Mi motiválta most a kínálkozó lehetőségen túl arra, hogy létrehozza Győrben a Menház Színpadot? 

Van még bennem egy kis energia, gondoltam felhasználom, elpazarolom erre. Abban bízom, hogy Győrben egy fontos lépés ez, hogy megismerjék testközelből azokat a színészeket, akiket egyébként csak televízióban vagy moziban látnak. Valljuk be, hogy mindezért felutazni Budapestre, sok költséggel járhat a családoknak. Úgy gondolom, manapság aktuális kérdés, hogy a kultúrához hogyan lehet hozzájutni. A győrieknek a magyar színházművészeti élet olyan szegmensét kínáljuk, amit nem minden nap kaphatnak meg.

Kossuth- és Jászai Mari-, Príma Primissima- díjas, Érdemes Művész, a Nemzet Színésze díjakkal kitüntetett színművészeket „hoz” városunkba, ahogy ígérte a színházi szakma színe-javát, amiért a győriek hálával  tartozhatnak Önnek! Készen áll már minden az Öt Templom Fesztivál előadásaihoz?

Ó, nem kell ezért hálálkodni. Már sok minden készen áll. Lámpákat például az ország színházigazgatóitól kaptam. Még több feladat áll előttünk, ami sok kiadással jár. Be kell  szigeteltetni például az ablakokat, kell egy dobogórendszert csináltatnunk, hogy minden néző lásson. Ha valaki szeretné valamilyen módon támogatni a Menház Színpadot, azt nagyon szépen megköszönjük. Aki felajánlana egy összeget, amit örömmel ad a színháznak, meg tud keresni engem személyesen.

Van olyan az Ön számára kedves író, költő vagy mű, amit feltétlenül szeretne bemutatni a Menház Színpadon? Hogyan válogat a győri közönségnek?

Kialakult egyfajta kereséskoncepcióm. Kész előadásokat, produkciókat nézek meg és őket hívom meg vendégként. Csak addig lehet nyújtózkodni, ameddig a takarónk ér. 5x3 méteres színpaddal rendelkezünk, erre keresek és hívok olyan produkciókat, amelyek oda elférnek. Ezek maximum háromszereplős darabok lehetnek. Tehát fontos a térbeliség és ezután elsődleges a minőség. Mivel én vagyok a Menház Színpad művészeti vezetője, valahol az én ízlésem, hogy kiket hívok meg. Azokat a kollégákat kértem fel, akiket szeretek, akikkel együtt dolgoztam és számomra fontosak. Biztos vagyok benne, hogy ezeket a művészeket a közönség szereti és eljön az estjükre. Természetesen jövőre, ha sikeres lesz ez az első hónap és a nézőknek is tetszik és megszeretik a mi színházunkat, akkor lesznek más produkciók is. Hamarosan elutazok Tatabányára  és remélem, hogy az ott zajló Monodráma és Stúdiószínházi Fesztiválról is tudok előadásokat hozni. Jövőre ezzel is színesedhet a paletta. Nagyon komoly egyeztetések folynak a háttérben.

Nyárra tervez előadásokat? 

Azt gondolom, hogy nyáron mindenki nyaral és nem vagyok biztos benne, hogy akkor is mennének színházba. Magyarországon nem divat a nyári színház. Ugyanakkor Londonban természetesen ez nem probléma. Ha majd a következő évad jól sikerül és lesz rá igény, akkor lehetséges, hogy újra átgondolom.

Kiknek ajánlja ezeket a rangos, színvonalas esteket?       

A műsorterv magáért beszél, talán nem is kell külön ajánlani. Szerencsére már most nagy az érdeklődés. Tisztában vagyok azzal, hogy nem mindenki színházrajongó. Aki látja ezt a műsort, szereti a színházat és a színészeket, annak biztos érdekes, izgalmas esték lesznek. Azoknak is örömmel ajánlom, akik szeretik az „intim színházat”, amikor a színész karnyújtásnyira van az embertől. Láthatják legkisebb rezdüléseit, arckifejezéseit. 

Valaha közkívánatra még visszatérne a színpadra?

Nem. Nem gondolok rá. Szép volt, jó volt, elég volt. 40 év… eddig cipelgettem, most már vigye más a szakmát. Látom a korlátaimat és tudom a határaimat, maholnap 70 éves leszek…

Felismerik még ennyi idő után az utcán?

Mondjuk igen. 25 évvel ezelőtt játszottam Győrben az első szerepemet a Cyrano de Bergerac című darabban Cyrano-t. Szerintem egy mai fiatalnak már nem nagyon mond semmit a nevem.

Ez biztosan nem egészen így van, hiszen rengeteg szép szerepet hagyott maga mögött. Lear király, Othello, III. Richard, Ványa bácsi, „Hyppolit a lakáj”-ban Hyppolit, vagy akár az utolsó darab is, amiben a győri közönség láthatta Molnár Ferenc: Üvegcipő – je.  Nem vesznek feledésbe jelentős szerepei mint, Lucifer, Ádám az Ember tragédiájában, Danforth főbíró,  Sopronban pedig Proctor a Salemi boszorkányokban ... és még sorolhatnám. Most hogyan készül a Menház Színpad 
május 7-i „premierjére”?

Csak az épületnek lesz premier. Vári Évának, az első előadónknak, csak abban a tekintetben lesz premier, hogy ő „avatja” monodrámájával a színpadot. A nézők beülnek egy vadonatúj színházterembe, ami eddig még nem volt. Jobbára most fizikai munkák folynak, nagyon készülünk. Addig még folyamatosan tárgyalok.

Sok sikert kívánok Önnek!

Köszönöm szépen!

Fotó: Csobay Dániel

A Menház Színpad műsora:

- Május 7.  19 óra  Martin Sherman: Rose  - Vári Éva Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja előadásában. „ Martin Sherman monodrámája Rose életén keresztül éles rajzú portrét tár elénk a 20. századról is, amelyben minden megváltozott, kivéve az erőszakot. Iróniával, nevetve azonban a legsúlyosabb helyzet is könnyebben elviselhető… Szeretne megszabadulni a fejében élő képektől, ezért elmeséli, megosztja velünk élete fontos pillanatait; minden fájdalmat, örömöt és szerelmet. Humorral átszőtt, szívet melengető meséje megkapó jiddis Odüsszeia, amely élni akarásról, bölcsességről és az emberi hitről tanúskodik.”

- Május 8.  19 óra  Platón: Szókratész védőbeszéde  - Haumann Péter  Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, rendező, érdemes művész és Halhatatlanok Társulatának örökös tagja előadásában. „Szókratész védőbeszéde Platón alkotói korszakának első feléből származik. A dialógus Szókratész perét mutatja be: a vádolók álláspontját, és Szókratész vádakra adott válaszait. A dialógus a halál természetét is tárgyalja.” Haumann Péter lázasan kutató, elmélyülten töprengő, de olykor heves, akár könnyen dühbe jövő aztán ezen is elgondolkodó tudóst személyesít meg, mohó játékkedvvel.

- Május 9.  19 óra   Rob Becker: Caveman- Ősember  Kálloy Molnár Péter színész, költő, műfordító, rendező, énekes előadásában. "A darab a párkapcsolatokról, a klasszikus férfi – női szerepekről, vagyis a csajokról és a pasikról szól: szabad szájúan, szókimondóan és szórakoztatóan.”

- Május 9. 19 óra Időpontváltozás!  „Akit az istenek szeretnek”, élőkoncertes est, Csákányi Eszter Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész és 2 fős zenekari kíséretének előadásában. „ Magamról és a női lélek megannyi arcáról mesélek ebben az estben” – mondja a Művésznő. „ Nők végletes lelkiállapotban, akik alárendelik magukat a férfiaknak Akik hiába várakoznak a megbeszélt randevún…” Csákányi Eszter mutatja be őket nagy empátiával és rokonszenvvel, humorral és öniróniával.

- Május 11. 19 óra  Pianínó: Szacsvay László Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész Szép Ernő estje. Rendezte: Benedek Miklós Jászai Mari-díjas színész, rendező, érdemes és kiváló művész. „Egy ezeréves barátság megpecsételése. A gyönyörű, humoros írásokon keresztül nem csak Szép Ernő élete bontakozik ki előttünk, hanem általa beszél  Szacsvay László, fiatalságról, öregségről, szerelemről, háborúról, elmúlásról – színházról.

-Május 16. 19 óra  Kripli Mari: Lázár Kati Kossuth-, Jászai és Déryné-díjas színésznő, rendező, kiváló művész Jászai Mari estje. „A két színésznő életében fellelhető erős lelki és sorsbeli párhuzamok sarkallták Lázár Katit e monodráma összeállítására. A darab a boldogságról és a keserűségről, a szerepek nagyságáról és a színházi viszonyok kisszerűségéről, önmagáról és pályatársakról, magánéleti küzdelmekről és titkon vágyott reményekről szól.”

Fotó: internet

Jegyek április 7-től a Baross úti Látogatóközpontban, valamint az ÖT TEMPLOM FESZTIVÁL jegyirodájában kaphatók. (Ráth Mátyás tér. 4)

A Menház Színpadon további előadások is lesznek még, figyeljék a további műsort a www.facebook.com/Menház Színpad oldalon és a Baross úti Látogatóközpontban.

Slow séták Győrben?

Már lassan másfél éve "sétálunk" Győrben, győriként. Tudtuk, hogy nem lehet idegenvezetés ennek a programnak a tartalmat leginkább tükröző elnevezése. Nagyon elégedettek voltunk a találó "séta" megnevezéssel és az "új utak, új élmények" szlogent választottuk, ami tevékenységünk lényegét híven tükrözi.

A séta közérthető szó, igazán kifejezte, hogy hogyan töltjük vendégeinkkel a szombat délelőttöket vagy éppen délutánokat, hogy csábítjuk el az érdeklődőket egy kis közös programra esetleg a vasárnapokon vagy miért várjuk nyárestéken az éjszakai sétákat. Mégis vannak pillanatok, amikor minden világossá válik számunkra, megértjük a dolgokat. 

Ez történt velem is, amikor tegnap egy írásra bukkantam. "Séta közben gyógyul a lélek"- írja Bakos Zsuzsi életmódcoach, szupervizor a Nők Lapja Ezotéria magazinban. Arról ír a cikk szerzője, hogy

 "a séta, gyógyít, relaxál, egyensúlyt teremt bennünk". Nyilván sokan szereztek már hasonló tapasztalatot, hogy azért jó várost nézni, "mert olyankor nem kell rohanni, az órára pislogni folyton, lebegünk időben és térben". 

Bizonyára sokan elgondolkoztak már azon, miért esik jól a séta, most nem is a fizikai hatásokat emelném ki. Miért jó a léleknek?

"A séta kapcsolódás önmagunkhoz. Van amikor egyedül kell felkerekednünk, és van, amikor számunkra fontos emberek társaságában, netán egy tapasztalt segítővel, idegenvezetővel.  Ilyenkor minden, ami megragadja figyelmünket, üzenetet hordoz és élményeket rejt."- írja Bakos Zsuzsi.

Több országban séták népszerű formái jöttek divatba: sétáló coaching, power walking, nordic walking, aqua walking, hill walking és nem utolsó sorban a slow séták, amelynek 2014 óta mozgalma fejlődött Budapesten. Honlapjukon egy nagyon elgondolkoztató kérdés vezeti be tevékenységüket, miközben közös sétákat hirdetnek. "Azért rohanunk, hogy ne maradjunk le a fontos dolgokról, vagy azért maradunk le a fontos dolgokról, mert rohanunk?"

"Slow sétáik"-nak célja, hogy a résztvevők megláthassák Budapest alig ismert arcát; olyan részleteket és helyszíneket, amelyek hozzásegítik a résztvevőket, hogy a helyszínekhez kötődő történetek hatására legközelebb már másképp tekintsenek a környékre. Tudják majd, hogy hol is sétálnak, ha  a hétköznapokon akadna egy órájuk, hogy megpihenjenek és szemlélődjenek egy kicsit.

A séták során izgalmas témák vetődnek fel és a beszélgetések sokszor a séták után is folytatódnak.

A résztvevők úgy értékelik, hogy "egy közösség részévé válnak, amelynek tagjai hasonlóan gondolkodnak, hasonló dolgoknak örülnek és ez nagy és erőt adó élmény".

 

Akkor győri sétáinkat a fentiek szerint illethetjük ezzel a modern megnevezéssel: SLOW SÉTÁK!

Ezek ugyanis nemcsak a természetben tett, hanem a városi séták is lehetnek. "Segíthetnek abban, hogy kikapcsoljuk vagy átkapcsoljuk agyunkat és inkább csak észleljünk, nézelődjünk, befogadjuk a látottakat"- foglalta össze a budapesti séták vezetője.

Sétálna egyet, találkozna időről időre ismerős arcokkal, barátkozna, beszélgetne? Akkor próbálja ki ezt vasárnap délután Győrben, a www.gyeregyorbe.hu idegenvezetőjével a Győri História elnevezésű sétán!

Fotó: Csobay Dániel

Rendkívüli "Angyalséta" - Az Isenheimi szárnyasoltár titkai

A késő gótikus szárnyasoltárok egyik világhírű remeke, Matthias Grünewald leghíresebb alkotása, az Isenheimi oltár lesz a következő, rendkívüli „Angyalséta” témája.

A colmari Unterlinden múzeum világhírű műtárgyának titkaiba, vendégünk és jó barátunk Szirbek István, a Sorbonne-Paris IV. egyetemen végzett művészettörténész vezeti be az érdeklődőket március 27-én.

Tudom többször jártál már Győrben előadóként!

Nagyon szeretem Győrt! Igaz, jobbára Párizsban élek és dolgozok, de az elmúlt években többször eljöhettem a városba. A TIT szervezésében Egyiptom titkai címmel tartottam előadássorozatot, a Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtárban – ami ma már Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér- pedig több száz érdeklődő előtt beszélhettem. Most nagy örömmel teszek eleget meghívásotoknak, bízva abban, hogy az „Új utak, új élmények!” programsorozat előadójaként, újra találkozhatok a lelkes győri közönséggel.  

  

Hogyan és miért választottad előadásod témájául az Isenheimi szárnyasoltárt?

Ezzel a hatalmas méretű, több táblából álló, festett oltárral először egyetemista koromban találkoztam. Már akkor is magával ragadott a lélegzetelállító alkotás. Egyszerre találjuk meg benne a késő-középkor és a korai-reneszánsz mesés világát, valamint a francia és az olasz festészet kölcsönös egymásra hatását. Egészen kivételes, ahogy a mű elénk tárja az ismert bibliai történeteket. Láthatjuk Jézust a kereszten, akivel együtt szenvedünk, Máriát az angyalok körében, akik dicshimnuszt zengve adnak földi-égi koncertet és a szenteket, akik közbenjárnak értünk.

Kinek ajánlod az előadást?

Mindenkinek! Kicsiknek és nagyoknak, hívőknek és nem hívőknek egyaránt!

Ha jól megfigyeljük a három részből álló festményt, pillanatok alatt besétálhatunk egy mesés világba!  Beléphetünk a szerzetesekkel Franciaország csodálatos templomegyütteseibe, ott állhatunk a Golgotán a Megváltó keresztfájánál és pillanatok alatt eljuthatunk a távoli Szent Földre is. Ez az angyali koncert kíséretében történő, színekben pompázó képzeletbeli utazás segített a betegeknek is a jobbulásban is. Hogyan gyógyítottak a szerzetesek a hit erejével, a szemet gyönyörködtető alkotás szépségével? Ezekre és még sok más érdekes kérdésre keressük együtt a választ a vetítettképes előadáson 2015. március 27-én. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

  

Szirbek István beszélgetésünk során kiemelte, hogy nagy figyelemmel kíséri az „Új utak, új élmények!” tematikus séták programjait. „ Nagy megtiszteltetés számomra, hogy ebbe most bekapcsolódhatok és gazdagíthatom azt a fantasztikus munkafolyamatot, amit elindítottatok Győrben!” – mondja.

A művészettörténész egyenesen Párizsból érkezik hozzánk. Előadását egy beszélgetés követi majd.  "Paris Je t'aime" címmel Csobay Dániel kérdez az előadótól.

 Az "Angyalkoncert szemnek és léleknek" című előadás március 27-én pénteken, 18 órakor kezdődik a Hotel Konferenciában ( Győr Apor Vilmos Püspök tere 3.)

Belépő díj: 1500 Ft/fő


A PROGRAMRA ELŐZETES REGISZTRÁCIÓ SZÜKSÉGES a helyszín befogadóképessége miatt.
idegenvezetes.gyor@gmail.com címen vagy a 06/30 2949174-es telefonszámon.

Fotó: Csobay Dániel

Győrben a máriapócsi kegykép

Győrbe látogatott ma és holnap, kedd délutánig megtekinthetik az érdeklődők a máriapócsi kegyképet az újvárosi Rác templomban. A kegykép érkezésénél jelen volt Dr. Pápai Lajos győri megyéspüspök, Szemerei János evangélikus püspök és köszöntőt mondott Dr. Somogyi Tivadar alpolgármester. 

A pócsi kegyképet 1676-ban Csigri László máriapócsi bíró készíttette fogadalomból és hálából, a török rabságából történt szabadulásának emlékére. A képet Papp Dániel helybéli görögkatolikus lelkész öccse, Papp István festette 6 magyar forintért.

Ezt a bíró nem tudta kifizetni, így az ikont egy tehetősebb polgár, Hurta Lőrinc vásárolta meg és ajándékozta a templomnak. Valószínűleg ő íratta a kép aljára orosz nyelven a következő szöveget: Én, Isten szolgája állíttattam fel a képet vétkeim bocsánatára..

1696. november 4-én , miközben a kis fatemplomban Papp Dániel lelkész a Szent Liturgiát végezte, Eöry Mihály pócsi földműves arra lett figyelmes, hogy az ikonosztázon elhelyezett Istenszülő-ikon mindkét szeméből bőségesen folynak a könnyek. A rendkívüli esemény csodálattal töltötte el a jelenlevőket. A könnyezés két hétig szünet nélkül tartott, majd kisebb megszakításokkal egészen december 8-ig. A korabeli feljegyzések szerint a könnyezés utolsó napján olyan hideg volt, hogy a kehelyben a bor és a víz megfagyott, de Mária könnyei ekkor is bőségesen hullottak.

1696. december 8-án jelent meg Pócson kíséretével a Tisza vidékre vezényelt császári seregek főparancsnoka, gróf Corbelli tábornok. Megvizsgálta a táblakép épségét, s a lefolyó könnyeket egy kendővel maga szárította fel. A vizsgálatot másokkal is elvégeztette 300 ember jelenlétében, akik között lutheránusok és kálvinisták is voltak. Az egyházi vizsgálatot Fenessy György egri püspök rendelte el. Az 1696. december 26-án megkezdett tanúkihallgatások jegyzőkönyvei 36 katolikus és protestáns tanú egyértelmű vallomását tartalmazzák a könnyezés hitelességéről. Corbelli tábornok sajátkezű nyilatkozatot küldött az egri püspöknek, a császárnak pedig jelentésében számolt be a könnyezés csodájáról. A kihallgatások jegyzőkönyveinek eredeti példányai a bécsi Szent István-dóm levéltárában voltak, ma a Budapesti Egyetemi Könyvtár Hevenesi-gyűjteményében őrzik őket.

Fenessy György egri püspök engedélyezte a tanúvallomások jegyzőkönyveinek közzétételét, kijelentve, hogy Pócs görögkatolikus temploma Mária csodás könnyezésének színhelye volt.

Az esemény híre az akkori viszonyok között is gyorsan terjedt, s hamarosan eljutott Bécsbe. I. Lipót osztrák császár és magyar király a történtek alapján - és felesége, Eleonóra császárné kívánságára - elrendelte, hogy a könnyező képet szállítsák a császári városba.

A képet a könnyezés után állandó katonai őrizet alatt tartották a pócsi fatemplomban. A helyiek mindenképpen meg akarták akadályozni a kép elvitelét, de a császári döntés végrehajtói ellen semmit nem tudtak tenni. A kegyképet 1697. március 1-jén 150 lovas katona sortüze mellett levették az ikonosztázionról. Július 4-én érkezett meg a kegykép Bécsbe, körmenetekkel vitték egyik virágdíszbe öltözött templomból a másikba. Közben Európa keresztény népeinek hadserege Savoyai Jenő herceg vezetésével török elleni ütközetre készült. A kegyképnek a Szent István vértanúról elnevezett dómba történő végleges elhelyezése napján, 1697. szeptember 11-én Jenő herceg Zentánál döntő vereséget mért a törökökre. Lipót császár 1701-ben Pócsnak adott bullájában maga is tanúsítja, hogy 1697-ben Európa keresztény népeit a pócsi Mária csodatevő erejébe vetett hit késztette imára, és a bécsiek ennek tulajdonították a győzelmet.

Az eredeti pócsi könnyező kegykép a bécsi Stephansdom déli oldalhajójának XVI. századi márványbaldachinja alatt, művészi oltáron kapott méltó elhelyezést, ahol azóta is nagy tisztelettel őrzik. A gyertyák és mécsesek százai égnek állandóan a kép előtt.

II. Rákóczi Ferenc 1703-ban 100 pontba foglalta össze a nemzetünket ért fájó jogtalanságokat . A kéziratot az egri káptalani levéltár őrzi. Ennek 90. pontjában sérelmezi a pócsi kegykép Bécsbe szállítását és vissza nem hozatalát.

A pócsi fatemplomban a Mária-ikon helye évekig állt üresen.

Már a kép Bécsbe szállításakor, útközben is számos másolat készült a csodás képről, nem is tudni hány darab, mert nemcsak templomok, hanem magánszemélyek is hozzájuthattak. Hazánkban - többek között - Egerben, Budapesten, Esztergomban (a Bakócz-kápolnában) őriznek egy-egy másolatot. Ausztriában egyébként hét templom birtokol egy-egy képet. Németországban és Svájcban is van néhány másolat. Egy ilyen másolat került az eredeti kép helyére Máriapócson is. A mostani kép eredetéről kétféle változat is szól:

Az egyik szerint még a kép Bécsbe való átszállításakor készítettek egy másolatot a Kassa melletti Bárcán, a jezsuiták kolostorában. Festőjét nem ismerjük.

A másik változat szerint a pócsi görögkatolikus paróchus a császárhoz intézett beadványában a kép visszaadását kérelmezte. Az uralkodó ezt rossz néven véve, az egri püspökhöz intézett leiratában ígéri, hogy az eredeti képről másolatot készíttet, s azt a pócsi görögkatolikus templomnak ajándékozza. A kegykép másolata Telekessy István egri püspök intézkedésére készült el, s ez került a pócsi templomba.

Sem az eredeti kép, sem a róla készült másolatok a továbbiakban nem könnyeztek, kivéve azt, amelyiket Pócsra visszavittek. 1715. augusztus 1-jén Papp Mihály fiatal paróchus a reggeli istentiszteletet végezte, amikor Molnár János kántor észrevette a kép könnyezését. A csodás jelenség hírét futár vitte Kállóba, Bizánczy György helynökhöz. Az augusztus 1-jén, 2-án és 5-én több órán át tartó könnyezést sok százan látták. A könnyezést követő napokban Erdődy Gábor Antal egri püspök hivatalosan kivizsgáltatta az eseményt. A szemtanúk vallomásának jegyzőkönyve kétséget kizáróan bizonyítja a könnyezés valódiságát.

A máriapócsi kegyhely újabb nevezetes eseménye, a kegykép harmadik könnyezése 1905. december 3-án kezdődött. P. Gávris Kelemen szerzetes atya - a kegykép őre - zarándokokat vezetett a templomba. Amikor a kép foglalatát kinyitotta észrevette, hogy a Szűzanya arca a szokottnál sötétebb, jobb szeméből könnycsatorna húzódik le az arcon, ami egy könnycseppben végződik. A könnyezés december 19-ig folyamatosan tartott, majd december utolsó két napján is, összesen 18 napig. A könnyezés tényét egyházi és világi vegyesbizottság ellenőrizte, s megállapította a könnyezés valódiságát. A könnyeket felfogó selyemkendőt kicsiny foglalatban a templom falára függesztették, ma is ott található a kegykép alatt.

Forrás: http://www.mariapocskegyhely.hu/?q=node/1

Fotó: Csobay Dániel

Fotó: Csobay Dániel

Fotó: Csobay Dániel

Fotó: Csobay Dániel

Fotó: Csobay Dániel