Szombaton nyílt meg Csobay Dániel fotográfus "Hangulatok" című fotókiállítása, a Múzeumházban.
Különleges megnyitó részesei lehettek mindazok, akik eljöttek. A megnyitóban a fiatal győri fotográfust, volt tanárai- Hollósi Emese
és Kurcsis László grafikusművész- szívhez szóló gondolatokkal méltatták.
![]() |
Fotó: Cs.J. |
![]() |
Fotó: Cs.J. |
Hollósi Emese a Forrás Waldorf Iskola magyartanárának engedélyével szeretném megosztani a kedves olvasókkal a teljes megnyitóbeszédet:
"Tisztelettel és Szeretettel köszöntök
Mindenkit, aki Csobay Dániel Hangulatok
című fotókiállításának megnyitóján ma megjelent!
Megkülönböztetett tisztelettel és
szeretettel köszöntöm Dani barátait és szeretteit.
Igen jól hallották, semmi félreértés,
a Művész Urat, Csobay Dánielt illettem így: Dani. Volt tanítványomat, sok
munkában segítőmet, akivel az évek múlásával még mindig magázódunk, - furcsa
megszokásaim szerint, - de, akivel a kapcsolatom már rég a „kedves te” és a „szeretett
kolléga” között mozog.
![]() |
Fotó: Bognár Imre |
Kérem, engedjék meg, hogy a kiállítás
ürügyén bennem felmerült gondolatokat osszak meg Önökkel!
Nagy megtiszteltetésnek érzem, hogy
felkérést kaptam a kiállítás köszöntőjének megírására, és ennek okát bizony nem
találhatom abban, hogy nagy szakértője lennék a képzőművészeteknek, de
melegséggel tölt el a lehetőség, hogy talán azért állok itt, mert Danit hosszú
évek óta ismerem. Oly hosszú évek óta, melyet most korom okán nem is firtatnék,
de elég régóta ahhoz, hogy barátomnak tekintsem, a barátom barátait – Önöket - pedig
a magaménak is tudjam.
Így hát barátok között lévén nem
történhetik sértődés, ha emlékidézésbe is fogok, s teszem ezt azért, hogy a
kiállítás képei között sétálva ne feledhessék az alkotót, aki a masina mögött
állva megragadta nekünk pillanatot.
![]() |
Fotó: Cs.J. |
Danit gyermekként is művészetekért
rajongó léleknek ismertem meg. Vonzotta a színház, a zene, a balett. Táncolt,
filmeket készített, újságcikkeket írt, és igazi lokálpatriótaként aligha van
olyan győri művész, akinek a nevét és munkásságát ne ismerte volna.
Hogy több ilyen fiatal is van – talán
joggal mondhatnák, de fel kell tennem a kérdést, hogy olyan diák is sok van,
aki törekszik a művész mögötti ember megismerésére? Aki alig tízévesként
interjúkat kér, felnőve blogot indít élményeiről, nyilvános beszélgetéseken
barátként látja viszont gyermekkora példaképeit, hogy könnyet csaljon szemükbe,
mint Csankó Zoltánnak, vagy meghökkentsen kedvességével olyan öreg rókát, nagy
bölényt, mint Fábry Sándor? Nem tudom. De azt tudom, hogy Dani erre is képes, ő
a barátságnak is nagy művésze.
Mikor néhány évvel ezelőtt, immár
végzettséggel igazoltan is belépett a fotósok sorába, meghívott egy
kiállítására. Stuttgarti útjáról hozott képeket, úgy éreztem magam, mintha kirándulni
vitt volna magával. És ma is ezt a képzeletbeli utazást érzem a képein, mintha
hívna, csak: „Sétáljunk egyet, te csak
fogd a kezem, én vezetlek.” Pontosabban:
„Emese, csak fogja a kezem, majd én
vezetem.” Ha így tennénk itt a teremben – és majd így teszünk - a fények és
árnyékok játékában hallanánk az esti neszeket, beszívhatnánk az tovatűnt
évszakok illatait, győri tornyok láttán kicsit elszédülhetnénk, és láthatnánk,
ahogyan a Dunán úszik el a dinnyehéj.
Mert majd látni fogják, Dani
szeretett városa Győr. És akár e város szülöttei, akár messziről jött vándorok,
mint én, most igazán lehetőségük lesz magukba szívni e város hangulatát,
hangulatait.
Hogy megtehessék, tisztem véget ér.
Kedves Dani, köszönöm, hogy ebbe az estébe múltja fontos darabjaként a Waldorf Iskola is bekerülhetett. Örülök, hogy új diákjaink megtapasztalhatják ezt a gesztust, ahogyan a tanítvány felemeli mestereit. Nekem nagyon jól esik. Mondja, nem tegeződhetnénk?"
![]() |
Fotó: Bognár Imre |
Ezeket a szívhez szóló gondolatokat osztotta meg Hollósi Emese az érdeklődőkkel, végére hagyva egy különleges, örömteli, nem mindennapi fordulatot.
A vendégkiállító, idén 25 éves Forrás Waldorf Iskola diákjai megnyitóműsorral kedveskedtek.
Rigó Zita (11. osztályból) csodálatosan szavalt verset. Heiter Julcsi, Komonczy Benedek és Numa egy zenei számot adtak elő, amit személyesen is kedvencemnek tartok.
![]() | ||
Fotó: Cs.J. |
![]() |
Fotó: Bognár Imre |
![]() |
Fotó: Cs.J. |
![]() |
Fotó: Cs.J. |
Összeállította: Csobay Dániel