2020. április 9., csütörtök

A Portugál írójának önkéntes karaténja: Egressy Zoltán


Egressy Zoltán József Attila-díjas drámaírót kérdeztem hogyan éli meg az önkéntes karantén időszakát.



A Győri Nemzeti Színházban olyan műveit láthatták színpadon, mint az emblematikus Portugál, a Kék, kék,kék, a 4x100, a Június és az Édes életek.
"Ahogy mások, úgy én is próbálok valamiféle nem túl szoros, betartható napirendet kialakítani. Ilyenem nemigen volt korábban, de most szükségét érzem, mert a nagy itthonülésben egyszerűen elfolynak a napok. Egyébként én alapvetően sokat voltam eddig is itthon, hiszen a lakásom a munkahelyem, persze egész más dolog kényszerből otthon maradni, mint saját elhatározásból.

Azt hittem, sokkal több időm lesz rendbe szedni a dolgaimat, selejtezni, olvasgatni, filmeket nézni.  Végül is van idő, de azért meglepően gyorsan el tud repülni egy nap. Legalábbis egyelőre." - mondja Egressy Zoltán
Nem tudni, meddig tart még ez az állapot, félek, hogy hosszú távon nagyon lélekromboló lesz. Kérdés, az emberek meddig bírnak türelmesen otthon maradni, szerintem egy idő után mentális problémák léphetnek fel, különösen akkor, ha nem teljesen világos, mi a helyzet. Lehet biciklizni, vagy sétálgatni a megfelelő távolságot tartva, ha igen, kell-e maszk, vagy semmiféle szabadidős tevékenység nem tanácsos maszkban sem - ellentmondásosak az információk. Mindenki jól értesült, de más-más forrásból. Nyilván figyelem én is a híreket, de muszáj szelektálni, mert nagy az összevisszaság.



"A korlátozó intézkedéseket pár nappal két budapesti bemutatóm után hozták meg, a színházak, mint tudjuk, úgy ahogy van, leálltak. Nem tudni, mikor lesz olyan a helyzet, hogy megint nyugodt szívvel üljön be a közönség a nézőtérre. Egyelőre maradnak az internetes előadásnézések, ami nem az igazi, de a semminél több. A tervek szerint napokon belül látható lesz a győri előadásaim közül a Június és az Édes életek." -  meséli a drámaíró
Ami az írást illeti: egyelőre korábbi felkéréseknek igyekszem eleget tenni, kértek tőlem verset, novellát, színdarabot, tárcát, és minthogy éppen nem vagyok benne új regény írásában, kényelmes tempóban eleget tudok tenni a kéréseknek. De azért várom, hogy a napi aktualitásokon felülemelkedve eszembe jusson valami nagyobb szabású történet, amelybe aztán tényleg bezárkózhatnék - akár hónapokra. 

Köszönöm Zoli, minden jót kívánok! 

Én is köszönöm, viszont kívánom!  


Szerkesztette: Csobay Dániel 
Fotók: Egressy Zoltán

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése