A Győrt kettészelő főút, a Szent István út, meghatározó pontja a Városháza tér. Az itt látható impozáns épület már felépítése idején a város erejét, gazdagságát tükrözte, Győr egyik jelképévé vált.
Méreteit tekintve a vidéki települések között a legmonumentálisabb Városháza épület. 88 méter hosszú, 44 méter széles, tornya 59 méter magas. Építésének története városunk XIX. századi dinamikus fejlődéséhez kapcsolódik, hiszen többször felmerült, hogy a gyorsan fejlődő és növekedő Győrnek,- ami ebben az időben vált kereskedővárosból ipari várossá-, új városházára lenne szüksége.
A mecénás, Bisinger József (Győr, 1780. május 24. - Győr, 1843. április 21.), a város egyik megbecsült polgára, egykori üvegesmester volt. A városra hagyott vagyonából lehetőség nyílt arra, hogy egy új városháza megépítésének költségeit fedezzék. Az 1893-ban kiírt országos tervpályázatra elkészült építési terveknek két elvárásnak meg kellett felelniük: a 200 000 forintos tervezett beruházási költségkeretet nem léphették át, továbbá az 1792-ben épült és 1894-ben lebontott Tűztornyot is meg kellett idézni.
16 pályamű született. Az első helyezett Alpár Ignác terve lett, azonban a második helyezett Hübner Jenő tervei szerint épült meg végül az új győri városháza.
Alpár Ignácot a historizmus mestereként tartjuk számon és az ő tervező irodájában dolgozott bécsi tanulmányainak befejezése után Hübner Jenő. Követte Alpár Ignác kedvelt stílusát és szívesen alkalmazta a francia reneszánsz elemeket. Magyarországon a XIX. század második felében érvényesült leginkább a neostílusokat keverő eklektikus építészeti stílus. Elmúlt korok stílusainak utánzásával, újraélesztésével hagyott nyomot a művészettörténetben és Magyarország számos impozáns épületén.
Az épület díszítettsége az első emeleti szinten a leggazdagabb, számos alakos ornamentika díszítés és a sarkok oszlopos kialakítása vonja magára a figyelmet, ha kissé hátra lépve, tekintetünket felemelve csodáljuk meg részleteit. A kőműves és kőfaragó munkákat híres győri mesterek végezték.
Az északi homlokzat gyakori fotótéma. Jellegzetességei az ég felé törő, egykori Tűztornyot idéző torony a két 33 méter magas fiatorony csúcsaival, a homlokzat kőkorlátos díszerkélye felett a város barokk címere, az első emelet gazdag ornamentika díszítése jól ismert elemei az emblematikus épületnek.
De vajon fel tudjuk-e idézni az „U” alakú épület déli oldalát? Arról kevesebb fotó készül. Ritkábban szemléljük díszítőelemeit, noha a vasútállomás felől érkező látogatók gyakran gondolják úgy, hogy ez az épület központi része, főbejárata.
Csukjuk be egy pillanatra a szemünket és idézzük fel a déli oldal bejáratát! A kocsifogadó árkád fölött, a lépcsőház előreugró tömbjének félemeletén, díszes kovácsoltvas korlát az erkély dísze, ami a belváros barokk városi palotáinak oszlopokon nyugvó, szépen kimunkált, kovácsoltvas korláttal zárt erkélyeit, a XVIII. század impozáns díszítőelemét idézi fel. A vasművesség fénykorát Európa-szerte, hazánkban is akkor élte, majd a barokk építészet tág teret adott a vasművesség kifejlődésének. Jellemzően új épületelemeket alkalmazott, mint például az erkély- és lépcsőrácsokat, a kerti kapukat, ablakkosarakat. A lendületes vonalú rácsok aztán középületek kiemelt helyein a későbbi évszázadokban is feltűntek -mint a Városháza déli homlokzatán-, emelve az épületek pompáját.
Az ornamentika díszítések között szembetűnő az erkély felett a város címere kisebb méretben, de megtaláljuk az építés évszámait (1896-1898) megörökítő díszítőelemet is a visszatérő kagylómotívumok között Hübner Jenő historizáló, eklektikus épületén.
Plusz egy gyöngyszem
További érdekesség a „tornyos ház” történeteihez
A győriek szóhasználatában gyakran szerepel „tornyos ház”-ként a Városháza. A torony pedig vonzza az emberek tekintetét. Sokan vágynak rá, hogy a tornyot körbefogó kőkorlátos erkélyről nézhessenek le városunkra és a környék sziluettjére, ahonnan Pannonhalmáig is ellátni. A 37,5 méter magasságban lévő erkélyre 157 lépcső vezet fel abban a lépcsőházban, ahová az épület kovácsoltvas korláttal körbezárt erkélyével díszített lépcsőházból juthatunk.
Miközben egyre feljebb kapaszkodunk a város fölé, érdemes a torony szimbolikus jelentését is átgondolni. Nem csupán egy kis alapterületű, magas épületet, a földet az éggel összekötő építményt jelenti. Világtengely, ami a létrához hasonlóan az összeköttetést biztosítja ég és föld között.
A védelem, az őrzés jelképeként jelenik meg a görög mitológiában a toronyba zárt Danaé történetében. A hellenizmus kori, fényével utat mutató, éjszakai kikötést is lehetővé tévő világítótorony pedig a biztonság, a bizalom megtestesítője. Az antikvitás leghíresebb világítótornya az ókori világ hét csodájának egyike a pharoszi, vagy más néven Alexandriai világítótorony.
Az ember égbe törésének, gőgjének bibliai példájaként pedig megjelenik a Bábel tornyának építése és az Úr általi pusztulása. Az Énekek énekében Dávid tornyához és elefántcsonttoronyhoz hasonlítják a menyasszony nyakát.
A középkorban az elefántcsonttorony Szűz Mária tisztaságára utal, erényeit jelképezte. A Szentháromságra utaló háromablakos torony Szent Borbála attribútuma, akit apja záratott toronyba, hogy távol tartsa a keresztény tanok hatásától.
A keresztény hagyományban az őrtorony az éberséget jelenti, a világítótorony a hit fényével vezérel, útmutatást ad és a lelkeket a mennyei kikötőbe vezérli.
Sőt a világ egyik leglátogatottabb turistalátványossága is egy torony, amit 1889-es átadása óta több mint 300 millió látogató keresett fel Párizsban, ez a város jelképévé vált Eiffel-torony.
Itt Győrben, a folyók városában a torony további sajátossága az elénk táruló látvány mellett a felcsendülő népdal ismert dallama: „Fújdogál a szél az öreg Duna felől”.
Sétánkon, a GyereGyőrbe Tematikus városnézések és Élményprogramok "Régi főút, új élmények" című programján további érdekességeket is elárulunk. www.gyeregyorbe.hu
Szerkesztette: Csobay Dániel
Fotók: Csobay Dániel fotográfus