153 éve, ezen a napon született Árkay Aladár műépítész, iparművész és festő. Győrben is több alkotás fűződik a nevéhez.
Temesváron született, művészcsaládból származott. Apja, Árkay Sándor műlakatos iparművész volt, aki dualizmus korában újra felvirágzó hazai kovácsművészet egyik vezető képviselője lett. Számtalan épület kovácsoltvas díszei fűződnek nevéhez: a fővárosban többek között a New York-palotáé, a Nyugati pályaudvaré, a Dísz téri honvéd főparancsnokságé vagy a régi Erzsébet hídé. Nagyapja, Ehrengruber Jakab csizmadiamester volt, gyermekei azonban magyarosították nevüket Árkayra.
Már a középiskolában Balló Ede rajztanár-festő felismerte Árkay Aladár rajztehetségét. Az iskola e elvégzése után nehéz döntés elé került, mivel az építészet és a festészet egyaránt vonzotta. 1886-ban beiratkozott a budapesti Műegyetemre, egy évvel később pedig az akkori Mintarajziskolába is, ahol Greguss János, Székely Bertalan és Lotz Károly voltak a tanárai.
Ezután Bécsben Ferdinand Fellner és Hermann Helmer osztrák színházépítők cégénél mint művezető irányította a salzburgi színház és a pesti Nagymező utcai Somossy-orfeum építését. Hazatérve Hauszmann Alajos oldalán a budai várpalota építésében vett részt. Mint fiatal építész, korábban, 1889-ben Budapesten már pályázott egy városi szökőkút-tervvel, és meg is nyerte az első díjat.
Az 1890-es években apósa, Kallina Mór (1844-1913) építész irodájának tagja. Számos pályázaton indultak közösen.
Rövid ideig magániskolában is festegetett, ezt folytatta – az építészeti tanulmányok mellett – 1892-ben Párizsban.
1895 és 1896 között ugyancsak első díjat nyert a Budai Vigadó tervpályázatán. Közben festőként is bemutatkozott, 1894-ben egy férfiarcképével, később utcaképekkel, hangulatos balatoni motívumokkal szerepelt a Műcsarnokban. A Szépművészeti Múzeumban a Nyugati pályaudvar című olajfestménye maradt az utókorra.
1929-ben készült el a Győr-gyárvárosi Jézus Szíve Római Katolikus Templom, melyért 1930-ban megkapta a Kisfaludy Társaság Greguss-díját.
Árkay Aladár pályájának jelentős állomását képezte a gyárvárosi templom. A külső megjelenése egyszerű eszközöket alkalmazva tükrözi a belsőt, festői színhatásokra épülve, ugyanakkor a funkció-követelményeknek is tökéletesen megfelel.
A belsőépítészeti kiképzés, a berendezés is nagyrészt Árkay Aladár és fia, Bertalan tervei alapján készült. Az építész – az ablakokon keresztül beáradó természetes fény alkalmazásán túl – a világítást praktikusan úgy oldotta meg, hogy egyszerű, a pillérek belső oldalára simuló világítótesteket szereltetett fel, kiküszöbölve ezzel a kisebb méretű templom belső térhatását zavaró csillárrendszert.
A templom díszes üvegablakai menye, Árkay Bertalan első felesége Árkayné Sztehlo Lili festő, iparművész üvegfestő alkotásai.
Árkay Aladár 64 éves korában hunyt el, 1932. február 2-án. A városmajori modern templom tervezését fia, Árkay Bertalan (1901-1971) építész fejezte be. Halálának 2022-ben lesz a 90. évfordulója.
Alig várjuk, hogy a GyereGyőrbe Tematikus városnézések és Élménprogramok "Gyárváros régen és ma" című sétánkon újra meglátogathassuk ezt a templomot is és megmutathassuk értékeit kedves Vendégeinknek!
Szerkesztette: Csobay Dániel
Forrás: gyoriszalon.hu; Wikipédia
Képek: epiteszforum.hu; kozterkep.hu, Csobay Dániel fotográfus
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése