2021. február 13., szombat

Kakas szaván remény fakad

Győr történetébe a reményt 1598. március 28-án hozta el a kakas, mely a legenda szerint a város lakóit mentette meg a török uralomtól.


Szt. Ambrus püspök Himnusz kakasszóra című művében e szavakkal jelenik meg a kakas keresztény jelentése: „Kakas szaván remény fakad, s a szenvedőknek enyhület.”  

A győri szélkakas története meseszerű. Ez a legenda életre kelti a győri vár töröktől történő visszafoglalásának eseményeit. A Pálffy-Schwarzenberg emlékmű őrzi annak a pillanatnak az emlékét, amikor a vaskakas lekerült a Duna-bástyáról. Történelmi tény, hogy az ostromló seregek az éj leple alatt petárdával berobbantották a Fehérvári kaput, és rajtaütéssel visszafoglalták a várat a két legendás törökverő, Pálffy Miklós és Adolf von Schwarzenberg vezénylete alatt.

 


 

A szobor Veres Gyula Alpár szobrászművész alkotása, amely a vár visszafoglalásának 400. évfordulójára készült 1998-ban. Jelenleg a Dunakapu tér közelében, a Kossuth-híd lábánál található. Schwarzenberg Adolf tartja kezében a legendás kakasos bástyadíszt, ami egy kettős kereszt szimbólummal kiegészülve egy másik jellegzetes győri látnivaló, a Vaskakas Díszkút főszereplője.

A vaskakas históriája Győr város legismertebb legendája, neve és alakja több helyen is felbukkan a városban. A legendás érckakas a győriek számára a szabadság, a győzelem jelképe, a bátorság és a leleményesség diadala.

A kakast bátorsága és ébersége miatt is nagy becsben tartják, azok jelképe.  Vajon tudjuk-e azt is, hogy számos szimbolikus jelentéssel bír?

Napisten jelképe, kukorékolásával a napfelkeltét jelzi.

A görög mitológiában Hermésznek. a pásztorok, utazók, kereskedők, ékesszólók védelmezőjének egyik szent állata is a kakas volt. Számukra azt jelképezte, hogy a kakas az evilági lét után egy új világ hajnalának fényébe vezeti a halott lelkét. Így lélekkísérőként társult hozzá.

A rómaiaknál harcias, éber jellemvonásai folytán Mars, Mercurius szent állataként jelent meg. Mars a férfierő jelképe lett, a közösség védelmezője, a háború és a harc védnökéve is, ám tavasszal a természet megújulásával hozták kapcsolatba.

Az európai néphitben a kakas kiáltásának szellemriasztó hatást tulajdonítottak. A germán mitológiában is megjelenik a kakas. A fa legmagasabb ágán egy arany kakas figyeli a horizontot, hogy figyelmeztesse az isteneket, ha ősi ellenségeik, az óriások támadásra készülnének ellenük. Elképzelésük szerint a nappalt és éjjelt elválasztó kakas a túlvilág határának őre.

A hiedelem szerint a kakas elriasztja a gonosz szellemeket és ártó démonokat, a vörös színű kakasról pedig azt tartották, hogy távol tartja a tűzvészt a háztól.

A kereszténységben a fény, az újjászületés, de egyúttal az ítéletre való visszatérés hírnöke. Az éberség, amely minden irányban körbe forog, hogy a gonosz erőit lesse, majd hangjával elűzze őket, a szélkakas motívumának megjelenése. A IX. századtól van adat arról, hogy a templom tornyára fémkakast erősítettek. A református templomok ismertetőjegyévé vált.

A tanyasi kakasok magabiztos fölényessége pedig a férfiassággal és a harciassággal kapcsolta össze a madár alakját. Nagyra tartották a kakas nemzőképességét, így egyes helyeken szerelmi varázslásokban is szerepet kapott.

A győriek számára azonban a vaskakas a vár 1954. évi elfoglalásának, Szinán pasa túlkapásainak, Bajusz Ferkó vitézségének, majd az 1598-as ostromnak és a babonás törököknek vált a jelképévé.


 Igaz azt nem tudhatjuk biztosan, hogy Ferkó hőstette, a kakas „megszólaltatása” mentette-e meg a várost, de az tény, hogy a vaskakas létezik, a Xántus János Múzeum őrzi. 

 
 

A legendás kakas a 750 éves évfordulóját ünneplő város emblémájára is felröppent a közelmúltban.

                                                               Forrás: edesnapok.hu

 

+1 gyöngyszem  

A Vaskakas a GyereGyőrbe Tematikus városnézések és Élményprogramok logojában is szerepel. A felfűzött gyöngyszemek pedig azokat a színes történeteket és legendákat szimbolizálják, amelyekről idegenvezetőink mesélnek.

A győri Vaskakas történetét az alábbi gyöngyszemmel egészítjük ki:

Győr visszafoglalása egyáltalán nem volt annyira mesés és főképpen nem egyszerű, mint azt a vaskakas legendája sejteti.

Pálffy Miklós hadvezérnek, a „győri hős”-nek és Adolf Schwarzenberg német-római császári hadvezérnek és annak a történelmi jelentőségű, fényes haditettnek állít emléket Veres Gyula Alpár alkotása, amikor 1598. március 28-án, hosszan tartó, véres harc után visszafoglalták a töröktől Győr várát. Hősiességük és a győri diadal híre reményt adott a katonáknak és az 1598-as esztendő további hadi eseményeit is meghatározta. 1598 nyarán Schwarzenberg visszafoglalta Tatát, Várpalotát és Veszprémet, majd Buda bevételével is megpróbálkozott, bár az utóbbi vállalkozás sikerére még majdnem kilenc évtizedet kellett várni.

Rudolf magyar király köszönetét fejezte ki Pálffynak hősies magatartásáért. A jó barát és bajtárs Schwarzenberg Adolf díszkardot adott tisztelete és elismerése jeleként Pálffynak.

Mátyás főherceg pedig aranysarkantyús lovagi kitüntetést adott át Győrben 1598-ban két törökverő hadvezérnek, Pálffy Miklósnak és Nádasdy Ferencnek.

Az „aranysarkantyús lovag”, a magyar királykoronázások után, Szent István király kardjának érintésével felavatott lovagok megnevezése és rangja. Noha nem volt valódi lovagrend, az aranysarkantyús lovagok avatása a királykoronázás fényét volt hivatva emelni, a magyar történelmi hagyományok része volt, a sarkantyú pedig a lovagság hatalmi szimbólumaként jelent meg.

A szobor tehát emlékeztet a hőstettre, de nem hiányzik róla a sarkantyú, a győri vaskakas és a díszkard sem.

                                                               A fotó 2017-ben készült.  

 

A közelben lévő Vaskakas Díszkúttól indul a GyereGyőrbe Tematikus városnézések és Élményprogramok több sétája . Reméljük hamarosan ott is találkozhatunk! https://www.gyeregyorbe.hu/ 


Szerkesztette: Csobay Dániel 

Fotók: Csobay Dániel fotográfus 

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése