2021. február 14., vasárnap

Kővé vált arcok a Belvárosban

A török kiűzése után városaink jó része, így Győr is romokban hevert. Az egykor jellemző városkép, a XVI. század közepén emelt városfalak, a katonai szempontok miatt kialakított egyenes utcák és a központi piactér még őrizte formáját, de a következő évtizedekben, az újjáépítés során megsokasodtak a barokk lakóépületek. 

A fejlődés részben a betelepüléseknek, másrészt az erősödő, gazdagodó polgárságnak és az egyháznak volt köszönhető.

A város egyik központja a XVIII. században is az akkori Piac tér volt, ahol a jezsuiták építették fel templomukat és rendházukat, és polgárházak sora övezi, máig harmonikus összképet alkotva. A tér mai hangulatához a zárt erkélyek látványa is hozzájárul számos, érdekes formájával, díszítésével. Ezek a formák több dunántúli városban előfordulnak szép számmal, de Győr jellegzetességévé váltak, hiszen mintegy 50 belvárosi házat díszít sarokerkély, melyeknek kialakítása a XVIII. században különösen kedvelt volt és több legenda kapcsolódik hozzá.

 

A sarokerkélyek története azonban a korábbi időkre nyúlik vissza. Szívesen alkalmazták az emeleti lakások alapterületének megnövelése, egyúttal a homlokzat mozgalmasabbá tétele céljából már a középkorban is. Sokak szerint ezek az erkélyek jelentősen felgyorsították a városi pletykák áramlásának sebességét, hiszen az otthon ülő vénlányok és unatkozó feleségek remekül belátták a szomszédos utcákat, tereket. A legkorábbi ilyen, még gótikus stílusú emlék Fehérváron a régi megyeházán látható, ami eredetileg lakóépület volt.

 

Az egykori Piac tér mellett több utcában is városi paloták épültek, amelyek megőrizték a XVIII. században kialakult barokk jellegüket. Homlokzataik kialakításánál a szűk telkek, a keskeny utcák miatti adottságokhoz igazodtak. A legfőbb díszítőelemek így aztán csak a kapuzatok, az erkélyek, valamint a homlokzati tagolóelemek lettek.

A barokk városi paloták külső jegyei visszafogottságot tükröznek. Érdemes azonban a jellemző díszítőelemeket jobban szemügyre venni. A homlokzat tagolása, a díszes kapuzat és a kapu fölött elhelyezkedő erkélyek általában hangsúlyozottak, a bejárat fölötti timpanon koronázza a díszítést. Jellemző, hogy az épület tulajdonosára vonatkozó utalások, monogramok, címerek is fő helyet kapnak.  Szoborfülkékben elhelyezett szenteket ábrázoló jelenetek mesélnek történeteket, melyeknek kidolgozottsága gyakran a barokk szobrászat jegyeit viseli magán. 


Győr sarokerkélyei között három különleges is található, ezek hengeres formájúak. Ezek közül az egyiknek vesszük szemügyre rejtett részleteit a múlt heti feladvány kapcsán. Ez a sarokerkély szolgálhatott vélhetően mintájául a két másik ház építésekor.

 

A tartókonzolok szépen megformált torz fejei a XVII. század végéig élő késő reneszánsz ízlést mutatják.

Az épület történetét tekintve a Zichy család grófi ágának ősét, vagyonának megalapítóját, Zichy Pál veszprémi kapitányt kell megemlíteni, aki 1622-ben aranysarkantyús vitézként, Győr és a hozzátartozó Balaton-felvidéki várak főkapitányaként, az 1620-as évek elején vásárolta meg az akkori Szent Adalbert utcai házat. Zichy Pál háza a mai épület helyén állt, amit az 1654-es tűzvész elpusztított.

A palota nagy átalakítása, a palotajelleg kialakítása unokája, Zichy (II.) Pál nevéhez fűződik az 1670-es években. Ebből az időből származik az épület két ma is látható jellegzetes eleme, az udvar felöli kőlábas folyosó, valamint a Liszt Ferenc és a Lukács Sándor utca sarkán látható sarokerkély.

Érdemes felpillantani az erkélyt tartó pillérek emberfejes gyámköveire. Fura tekintetetekkel találjuk szembe magunkat. A Zichy Palota gonosz szellemeket távoltartó, groteszk arcai figyelik évszázadok óta az utcát.

 





+1 gyöngyszem  

További titkos történetek a Zichy Palota múltjából

A Zichy család sarjai több generáción keresztül lakták, formálták az épületet, míg Zichy Katalin grófnő halálát követően gazdátlanul állt a palota. Az örökösök 1800-ban különös körülmények között adták el Huszár Ádámnak, egy Nógrád megyei birtokos nemesnek, aki csak a vásárlás után vált győri polgárrá, de kínos, adósságaival kapcsolatos peres ügyei miatt 1811-ben az éj leple alatt el is hagyta a várost.

 

Emlékét több részlet is őrzi a nagy múltú épületen. A XIX. század első tulajdonosának és feleségének monogramja a kapu fölötti kovácsoltvas erkélyrácson fedezhető fel. A kapu fölötti címer 1745-ös dátuma alá vésette az 1801-es évszámot, ami a ház megvásárlását követő renoválás kezdetére utal.

Az 1745-ben kialakított reprezentatív szobák, termek sora valószínűleg nem változott az 1800-as évek elején, a fennmaradt díszítőmotívumok a palota mai fényét is emelik. Ám érdemes megemlíteni a Liszt Ferenc utcai utolsó szobát, az egykori háziúr, Huszár Ádám dolgozó- hálószobáját. Az égszínkék szoba falain különleges szimbólumok, minden valószínűség szerint az alkímia szimbólumai láthatóak.

 

A folyamatos pénzügyi nehézségekkel küzdő tulajdonos az akkoriban újra virágzó alkímiától, az aranycsinálástól remélte a megoldást. Vajon milyen sikerrel járhatott, ha adósságai miatt eltűnt a városból? Talán éppen a gyámkövek torz fejei követték tekintetükkel sietős távozását…

A GyereGyőrbe Tematikus városnézések és Élményprogramok "Mesélnek a házak" sétánkon még számos izgalmas történetre fény derül. Reméljük hamarosan azon a sétán is találkozhatunk! https://www.gyeregyorbe.hu/ 

 

Szerkesztette: Csobay Dániel 

Fotók: Csobay Dániel fotográfus - A fotók 2019-ben készültek a GyereGyőrbe Tematikus városnézések és Élményprogramok "Mesélnek a házak" című tematikus sétánkon.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése