Vérfürdő a szent dombon

A magyar történelem emlékeit őrző helyszínek közül a városunkban található történelmi emlékhely azért is különleges, mert az egykori győri vár, a Székesegyház és a Püspökvár a Káptalandombon, kiemelkedő történeti és műemléki értékei révén, egyedülálló egységet alkot.

Nemzetünk történelme és fejlődése szempontjából kiemelkedő történelmi és kegyeleti jelentőségű helyszínek megőrzése céljából -2001 óta a kulturális örökség védelméről szóló törvény alapján- történik az egyes helyszínek nemzeti- illetve történelmi emlékhellyé nyilvánítása. Ezt a törvényt 2011-ben módosították és bevezették a nemzeti és történelmi emlékhelyek fogalmát. Azóta őrzi sztélé (emlékoszlop) a Káptalandomb Dunakapu tér felőli lábánál a győri vár megmaradt részének emlékét. Annak az egykori erősségnek a történetét, ami a XVI. században -a török háborúk idején- a kereszténység védőbástyája volt. 

A várat itáliai mesterek a kor legmodernebb technikájával építették át, erősítették meg a korábbi pusztítások, tűzvészek után, hogy képes legyen a török seregek megállítására. 

A szabálytalan négyszög alaprajzú város öt sarkára (Kastély-, Szentdombi-, Új-, Közép- és Magyar-bástya), és a két hosszabbik oldalára (Duna-, Császár-bástya) épült egy-egy bástya. A Sforza-félbástya ráadás volt. A falak tövéhez széles, mély várárokba a Rába és a Mosoni-Duna vizét vezették. Három kapu is épült: a Bécsi (vagy Rába, Vízi) kapu nyugat felé nyílt, a Fehérvári (vagy Sokorói) dél felé, a Duna (vagy Rév) kapu pedig észak felé. A birodalom egyik legkorszerűbb erősségeként épült meg a XVI. században. 

1594-ben az óriási túlerővel érkező török sereg több hónapos ostrom után mégis elfoglalta. Visszafoglalásának évfordulójához közeledve, emlékezzünk meg a visszafoglalás napjáról. Legendás történetéről a Vaskakas kapcsán már meséltünk. A múlt heti feladvány megfejtéséhez az építmény emlékeit és a visszafoglalás katonai eseményeit kell feleleveníteni.

 

1598. március 29-re virradó éjjel Pálffy Miklós komáromi várkapitány és Adolf Schwarzenberg bécsi várőrség-parancsnok seregei a Fehérvári-kapu alatt gyülekeztek és nagy riadalmat keltve, váratlanul támadtak nagy erejű robbanószerkezetükkel, az akkor még kevéssé ismert petárdával, az élelmiszer szállítmányra számító törökökre. Ők ellentámadást indítottak az éjjeli ostrom közben és a pasa parancsára a lőportornyot is felrobbantották. 

A Szentdombi-bástya kazamatáiban tárolt puskaport felrobbantásával 300 keresztény áldozat vérét ontották ki. Ezután a helyet Vérhalom-bástyának, majd Vérbástyának, az odavezető utat pedig Vérhalom köznek nevezték el az eset emlékére. Nem volt tehát elég a kakas hangja az ellenség kiűzéséhez, komoly áldozatokat kívánt a vár visszafoglalása.

Az egykori Szentdombi-bástya helyén, a Bástya utca és Újkapu utca sarkán találjuk a Vérbástyára utaló emléktáblát, ez a helyszín a rejtvény megfejtése.

 

 

A vár stratégiai jelentőségét a francia háborúk után elveszítette, ezért a napóleoni csapatok kivonulása során, 1809-ben felrobbantották.  Ennek köszönhető, hogy az 1820-ban megkezdődő bástyabontásokat követően a város új területeket nyert a városkép átalakításához, fejlesztéséhez. Csupán a Rába-parton látható a Kastély- és Sforza-bástya, a Kőtárban egykori bástyák és kapuk néhány részlete, az egykori várfalak, kapuk, bástyák helyére utaló emléktáblák idézik meg történetét. 

 

Fennmaradt azonban a hősök emléke és történeteik is. A törökök kiűzését követően II. Rudolf császár a hősök iránti tisztelet kifejezésére Raaber Kreuz-ok (győri keresztek) állítását rendelte el Magyarországon, Ausztriában, Németországban, és Európa-szerte hálaadó szentmiséket tartottak emlékükre. A városévforduló alkalmából városunk polgármestere is ezeknek a kereszteknek a nyomát kutatta.

 

Plusz egy gyöngyszem a Vérbástyához

A győri vár építéstörténetéhez kapcsolódóan érdemes említést tenni azokról a történetírásokban szereplő információkról, miszerint a pogány törököknek tulajdonították, hogy a várfalakba templomköveket építettek be. Ez a győri erősség esetében, az 1530-as éveket követően, bizonyára nem a törököknek tudható be, bár nagy szükség volt a kőanyagra, mert a török időkben nem volt jellemző a kőbányászati tevékenység.

A középkor viharos évszázadaiban, a tatárdúlást követően, és más szerencsétlenségek következtében a középkori templomok jelentős része megrongálódott vagy megsemmisült, eltűnt. Gyakori volt, hogy a későbbi építkezésekhez ilyen épületek anyagát bontották el és használták fel a nagyobb építési munkákban. Amikor a győri erősség építése zajlott a XVI. században, a Szentdombi-bástya anyagát egykori felszentelt építmények adták, ennek állított emléket a bástya elnevezése.

A bástya mindkét neve, Szentdombi- illetve Vérbástya, igazi „történetmesélő” név.

 

További érdekességeket, izgalmas történeteket mesélünk a GyereGyőrbe Tematikus városnézések és Élményprogramok "Várkerülő körséta" programján. 

www.gyeregyorbe.hu

 

Szerkesztette: Csobay Dániel

Fotók: Csobay Dániel fotográfus 

 

110 éves lenne az ipartörténeti emlék

Három évvel ezelőtt, 2018. március 23-án pénteken délelőtt 11 órakor romba dőlt Győrben egy, akkor 107 éves ipartörténeti emlék, az Olajgyár kéménye, Győr-Szigetben. A műemlék idén lenne 110 éves. 

 

A robbantást az a tatai cég végezte, amelyik 2016-ban az olajgyári kisebbik kéménynél is ellátta a várostörténeti pillanatot jelentő feladatot.

A győri Olajgyár kéményei egykor - Forrás: indafoto.hu

Ez a NOVEXPLO Robbantástechnikai Kft., melynek fő tevékenységi területe az ipari robbantástechnika, mely tevékenység kiterjed az építmények bontására, bányászati
robbantások végzésére, valamint robbantóanyagok forgalmazására. Kiterjed a robbanóanyagok gyártására és forgalmazására, valamint a robbantástechnikai kivitelezésre.

A növényolajgyár története, a növényolajok jelentősége:
A germán népeket a rómaiak tanították meg a repce- és a lenolaj készítésére, ezután az olajnyerés népies foglalkozássá vált. A világításnak a 19 században a faggyúgyertya használata volt a legelterjedtebb módja. Ám ez büdös és kormoz, ezért az 1830-as évekre a fogyasztók áttértek a repce-olaj használatára. Így a legkeresettebb ipari termékek közé került. A lenolajnak a mázoló festékek gyártásában, mint oldószer van nagy jelentősége.
Ezek a változások kedvezően hatottak a mezőgazdaságra, megnövekedett az olajos magvak
termelése. Győr kereskedelmi központ volt e kezdetektől. Az 1271-es kiváltságlevélben árumegállítói jogot kapott, és az idők folyamán megtartotta ’szortírozó’ szerepét. Eleinte vízen uszályokon, majd vasúton érkeztek a termények, amik Győrből mentek tovább Ausztria és Csehország irányába.
Ezekből az alapanyagokból fokozatosan bővülő termékkínálattal jelent meg a Győri Növényolaj-gyár. Termékeik: nyers és finomított repce- illetve lenolajok, napraforgó, pálmaolajok, zsírsavak, keményített olaj és zsír, erőtakarmányok: olajpogácsák, olajos magliszt; Vénusz étolaj, Luculus ételzsír.

Kohn Adolf (1820-1905)
Morva kereskedő család gyermeke, a bécsi műegyetemen tanult. 1848-ban telepedett le Győr-szigetben. Sógorával Austerlitz Henrikkel 1851-ben megalapította Magyarország első gőzerővel működtetett olajgyárát, a Győr-szigeti Olajgyárat.
A gyár felszerelései: két mozsársajtó, és 15 gőzgép.
A következő ötven évben az uralkodóvá váló kapitalista viszonyoknak, a vállalat gyors ütemben fejlődött. 1854-ben kizárólagos tulajdonába kerül és Kohn Adolf és Társa Olajgyára néven működik tovább. 1886-ig vezette a gyárat, ez idő alatt a gyár jó hírnévre tett szert a piacokon, Győrben és a községben is. 1874- ben Bécsbe költözik és 1887-től fia vezeti a gyárat. Részt vesz a Sziget Győrhöz csatolásáért folyó küzdelemben is, természetesen saját érdekei figyelembevételével (gyárak vízvételi jogának kérdése).

Forrás: gyorikonyvtar.blogspot.hu

A vásártéri Kohn Adolf-féle olajgyárat újra az Austerlitz-Meller család vezeti. Forrás: Győri Közlöny, 1893. április 27.; gyorikonyvtar.blogspot.hu

Kohn Ignácz (1864-1935)

Már a szülők olajgyári lakásában született, középiskoláit Bécsben, a gépészmérnök képzést
Zürichben, a műegyetemen végezte. 1900-ban megnyitja a gyár budapesti irodáját, 1910-ben átalakítja a részvénytársasággá.
Beruházásokat eszközöl, melyekkel a gyár gyárteleppé válik, termékköre kibővül, profitja növekedik. Igyekszik piacokat és termelőbázist szerezni. Győri üzeme a technikai fejlesztések
végbemenetelével (12 extraktőr; kondenzációs és ellennyomásos gőzturbinák, Disel-motor, 4 kazán, olajkeményítőtelep, oxigén és hidrogéngyár, iparvágányok, és rendező-pályaudvar, 1922-től villamos energiafelhasználás) az egykori Monarchia legnagyobb olajgyárává nőtte ki magát.
1930-ra 3000 waggon olajterméket állított elő évente. 1930-ban a nemzetközi verseny veszteseként kénytelen a részvénytársaságot eladni az Unilever Rt. A második világháborús készülődésben az angol tulajdonú gyárat a német import szolgálatába akarják állítani, ezért 1937-ben előkészítik a termelés beindítását.

A beruházó által megbízott biztonsági cég mellett a közterület-felügyelet és a rendőrség biztosította a területet.

Az Ecet utca érintett lakóinak és a szomszédos olimpiai faluban élőknek fél 10-től délig el kellett hagyniuk az otthonukat, a robbantás szervezői meggyőződtek arról, hogy mindenki kiköltözött-e. Autók sem parkolhattak a kémény közelében, már csütörtök este 10-től ideiglenes helyet kellett keresni az érintetteknek.

Péntek délig tartott a parkolási tilalom a kémény melletti utcákban, aznap reggel fél 9-kor a rendőrség elszállítja a rossz helyen parkoló kocsikat.

A forgalomban és a buszok útvonalában is volt változás péntek délelőtt.

„Nemcsak egy ipartörténeti építmény fog hiányozni péntektől, hanem a jó szándék is, hogy vannak dolgok, amiket nem érdemes forintosítani. Mert az emlékeket nem négyzetméterben árulják…” – írta Werner Krisztina újságíró, szerkesztőségvezető, a Kisalföld csütörtöki számában.

Forrás: sze.hu; novexplo.hu; Kisalföld Napilap (részlet)

Szerkesztette: Csobay Dániel

További fotók: Csobay Dániel fotográfus

Hol járunk és hol nem járunk V. István nyomában

A múlt heti feladvány a város egyik legnagyobb parkjába, a Batthyány térre vezette azokat, akik követik a Hétvégi Séták Győrben játékát.

Az 1800-as évek első felében még Czech János (1798-1854) polgármester fácánkertje volt itt. Az 1831-ben megválasztott polgármester felismerte, hogy a városmag középkori településszerkezete akadályozza a Belváros területi fejlődését. Emiatt 1832-ben megindította a középkori várfalak és várbástyák lebontását. Az építkezések során előkerült római kori sírköveket, építészeti, képzőművészeti kőemlékeket összegyűjtette és a Fácános-kertben helyeztette el. Az idők folyamán a teret különböző célokra használták fel. Északkeleti sarkában sokáig lovarda működött, lovaglótérként is használták, kertek is voltak rajta szederfákkal, azután pedig piac, sőt állatvásártér is volt itt.

1906. december 13-án választották meg Győr polgármesterének Wennes Jenőt (1866-1915).  Az ő javaslatát elfogadva, Batthyány Lajos (1807—1849) születésének 100. évfordulója alkalmával változtatta meg a terület elnevezését a város vezetése.

Az egykori Szedres kert 1907 óta viseli az első független magyar miniszterelnök nevét. A város polgárai Batthyány iránti tiszteletükből nemcsak névadóvá választották a grófot, hanem a park keleti részén, fehér kőoszlop tetején egy kovácsoltvas örökmécsest is felállítottak a vértanú miniszterelnök emlékére.

1907. május 30-ára készült el Győr új pihenő parkja a városi faiskolából származó 6138 fa és cserje elültetésével. Számos különleges növényfaj színesítette az egykori délkeleti bástya helyét, ami az 1820-ban megkezdett bástyabontások során tűnt el. 

 

 

 

 

 Korábbi fotók a GyereGyőrbe Tematikus városnézések és Élményprogramok

              sétájáról. Fotók: Csobay Dániel fotográfus                         

1996 óta áll a park középpontjában a Millecentenáriumi emlékmű, Lebó Ferenc szobrászművész alkotása. A négy méter magas szabálytalan mészkőtömb homlokzatán a Győrnek „királyi város” címet ajándékozó V. István királyt, és a város kiváltságait megerősítő, „szabad királyi város” kiváltságlevelet átadó Mária Teréziát láthatjuk, rejtvényünk megfejtését. 

  

 

 

 

Érdemes az emlékmű hátsó falát is szemügyre venni, ahol Győr történelmének legjelentősebb eseményeit ismerhetjük meg, valamint az alkotó nagyméretű éremmásolatait láthatjuk. 

 

 

A park árnyas fái -óriási platánok, japánakác, juhar, ezüstfa, vadgesztenye, feketefenyő, oszlopos tölgy, hárs, júdásfa, csörgőfa, tuják, diófa- és virágágyasai között sétálva a park nyugati oldalának látnivalóihoz, legismertebb ifjúsági íróink mellszobraihoz érkezhetünk. Gárdonyi Géza, Móra Ferenc és Fekete István emlékét őrizzük itt.

 

 

 

Minden korosztály számára kikapcsolódást nyújt a park, itt adták át 2008-ban Győr első, óvodáskorúaknak épített KRESZ-parkját, található itt játszótér és sportpálya is. Az emlékművek pedig a turisták számára is érdekes látnivalók.

Érdekes azonban, hogy Czech János és V. István emlékét egy olyan helyen őrizzük, ami a látogatók szeme elől elzárt, csupán időnként, különleges alkalommal válik láthatóvá. Az egykori polgármester szülőházának emlékét a Király utca 7. számú ház kapualjában, zárt kapu mögött elhelyezett emléktábla őrzi. A ház kertjébe sem juthatnak be a kíváncsi látogatók, még akkor sem, ha az idei városévforduló alkalmával szeretnék meglátogatni a „száműzetésbe vonult” királyt.

Győr várossá válásának 700. évfordulója alkalmából 1971-ben készült el V. István király domborműve. Kiss Sándor alkotása eredetileg a Városháza előcsarnokában kapott helyet, majd 1992. június 11-én áthelyezték az egykori középkori várfal tövébe, a Király utca 7. szám alatti ház kertjébe, ahol jelenleg egy szépen megnőtt tuja mögött rejtőzködik. Türelmes „várakozása” után, a 750. évforduló alkalmából talán érdemes lenne ismét elköltöztetni, és jól látható helyet találni a várostörténeti emléket őrző alkotás számára.

 

Plusz egy gyöngyszem

Az V. István király domborművét készítő művész emlékére

Az V. István király vörösmárvány dombormű alkotója, az erdélyi származású Kiss Sándor 1925. május 24-én született. 1945-ben került növendéknek a budapesti Képzőművészeti Főiskolára. 1949-ben a szobrászati alapvizsgán kitűnő osztályzattal ismerték el munkáját. Mesterei között Pátzay Pál és Ferenczy Béni Kossuth-díjas művészek nevével találkozhatunk. Munkásságában magában hordozta az erdélyi hagyományokat, melyeket főleg faszobrai viselnek magukon. Szobrai a klasszikus nyugalmat hordozzák, de finom eleganciával, balladai tömörséggel megfogalmazva. Életrajzírói királyszobrászként tartják számon, mivel számos magyar királyt megformált.

Éremművészet terén is jelentős alkotó volt. Munkácsy – díjban részesült 1969-ben és 1974-ben, Érdemes Művész kitüntetést kapott 1980-ban.

Munkásságából érdemes kiemelni, hogy Rómában, a Vatikán területén is találkozhatunk alkotásaival, a Szent Péter Bazilika Magyarok Nagyasszonya Kápolnában. A 20 magyar szentet, ill. életükből vett jelenetet ábrázoló reliefsoron ő mintázta meg Magyarországi Szent Erzsébet, Boldog Gizella, Árpád-házi Szent Margit alakját.

Nem vallási témájú, nem klasszikus királyábrázolás ugyan, de Kiss Sándor szobrászművész egy másik alkotása is megtalálható Győrben. Az 1965-ben átadott „Fiú tállal” szobor 2020-ban megújult, ismét működőképes csobogóként díszíti a Bem tér sarkát. A felújításnak köszönhetően a magas, nyúlánk fiú felemelt jobb kezében tartott táljából a medencébe csorog ismét a vízsugár.

A Budapesten töltött hosszú évek után a művész visszakívánkozott a gyermekkori élményeit soha el nem múlóan meghatározó természeti tájba, ahonnan inspirációt merített, így feleségével -a szintén szobrászművész Lesenyei Mártával-, a Vas megyei Zsennyén élt és dolgozott. A település egykori Bezerédy kastélya és a 16 hektáros ősfás parkja művésztelep.

Zsennyén több művész is lakik, így a 2015-ben felújított kastély és az azt benépesítő alkotók jól illeszkednek a falu szellemiségéhez. Batta András zenetörténész például, a Zeneakadémia korábbi rektora, második otthonának nevezte a Zsennyei Alkotóházat, ahol minden művészeti ág képviselője megfordult az elmúlt ötven év során.

1986 nyarán itt írta meg Presser Gábor és Sztevanovity Dusán A padlás című musicalt.

1991-ben Kiss Sándor kezdeményezője volt a szombathelyi Rotary Asztaltársaság létrehozásának és 1993-ban az újjáalakult szombathelyi Rotary Club alapító elnöke lett. 1999-ben halt meg. Halála után, 2001-ben a Rotary Club Szombathely a klubalapító elnök - Kiss Sándor szobrászművész - emlékének adózva, díjat hozott létre. A Kiss Sándor emlékplakettet és a pénzdíjat egy Vas megyében élő, vagy a megyéhez kötődő, a művészetek bármely ágában kiemelkedő tevékenységet nyújtó 35 év alatti, fiatal személynek ítéli oda az öttagú kuratórium. Ünnepélyes átadása a Rotary bálon történik. 

Már 7 éve Vendégeink egyik kedvenc sétája a GyereGyőrbe Tematikus városnézések és Élményprogramok kínálatában az irodalmi séta, a "Litera-Túra". Ezen a programon számos életrajzi történetet, győri vonatkozást és érdekességet árulunk el a séta egyik helyszínén, a Batthyány parkban is. 

V. István emlékét pedig a "Nagy idők, nagy emberek" történeteiben és a "Győri História" című sétában is felidézzük. 

Alig várjuk, hogy 2021-ben is körbejárhassuk ezeket a helyeket!

www.gyeregyorbe.hu

 

Szerkesztette: Csobay Dániel 

Fotók: Csobay Dániel fotográfus 

 

 

 

 

 

A patinás patika cégére

Az egykori kereskedőváros, Győr belvárosának képéhez hozzátartozik a szép számú cégér látványa, amelyek között több jól ismert vonja magára a járókelők figyelmét és a múlt üzeneteit hordozza.

Vannak olyanok is, amelyekhez legendás történetek kapcsolódnak vagy különleges formájúak, mint például a Vastuskó. Vannak különleges értékűek alkotójuk személye miatt is, mint például az Aranyhajó.

 

A cégérek -mint korabeli marketingeszközök-, főképpen a tájékoztatás eszközeiként kezdtek elterjedni a középkorban. A kézművesek, iparosok üzleteit számos formavilágában, színvilágában eltérő, figyelemfelkeltő cégér jelölte. Ha a régi fotókat tanulmányozzuk Győrről, jól láthatjuk, hogy a patinás üzletekkel együtt hangulatos cégéreik is eltűntek, azonban újak is születtek.

Schima Bandi aranykoszorús ötvösművész több cégére és a 2015-ben lezárult Lüktető Belváros keretében kihelyezett alkotások, Lebó Ferenc cégérei, látványos, a turisták érdeklődését is felkeltő színfoltjai a belváros utcáinak.

A múlt heti feladvány megfejtői azonban egy kevéssé színes, ám annál érdekesebb cégérre bukkanhattak a Széchenyi téren, a Széchényi Múzeumpatika bejárata felett.

A patika az egykori jezsuita rendház délnyugati sarkán, a díszes rendházkaputól jobbra nyílt meg „Megváltó” névvel 1634-ben. A patika eredetileg a rendtagok ellátását szolgálta és a folyosóra nyílt. Csak később lett nyilvános gyógyszertár, amikor a mai utcai bejáratot kialakították. Itt működött a rend feloszlatásáig, 1773-ig, majd elköltözött. Története kalandos, leggyászosabb időszakát 1860-1969 között vaskereskedésként vészelte át a helyiség. Végül 50 évvel ezelőtt, 1971-ben, Győr szabad királyi várossá válásának 700. évfordulóján nyílt meg ismét Széchényi Múzeumpatikaként. 

 

A patika cégérét, valamint a gyógyszertáralapító Széchényi György püspök nevének bronzbetűit a bejárat fölött, Péri József készítette 1972-ben. A cégér címerpajzs formájú, Széchényi György címerének elemei -a kettőskereszt és a napba néző galamb-, valamint középpontjában a gyógyszerészet jelképe, a kígyó a kehellyel is megfigyelhető rajta.

 

Érdemes azonban az alkotóművészt is megismernünk! Tanulmányait a Magyar Iparművészeti Főiskolán végezte az 50-es évek első felében. Mesterei között ott találjuk Borsos Miklóst. Szívesen foglalkozott ékszerművességgel, régi, elfelejtett technikák inspirálták. Az ötvösség hagyománytisztelő mesterei közé tartozott. 1956 után fiatal ötvöstársaival elsőként hozták létre saját szervezetüket, amikor 1958-ban megalakították az Ötvös Stúdiót.

Jelentős köztéri munkái között ott találjuk az auschwitzi Magyar Emlékhely örökmécsesét is.

Az ő munkája az 1991-ben II. János Pál pápa számára készített rózsafüzér. Több egyetem tőle rendelte a méltóságjelvények elkészítését. Sokat dolgozott a katolikus egyház számára.

Életének jelentős eseménye volt, amikor 1989-ben a Koronabizottság felkérésére a Szent Korona Bizottság ötvös szakértője lett.

Péri József, a Munkácsy Mihály-díjas ötvösművész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, a Vörös Oroszlán Rend parancsnoki keresztjének és a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjének kitüntetettje az újkori magyar ötvösművészet történetének kiemelkedő alakja. 2003-ban, 70 éves korában halt meg.

A közelmúltban fejeződött be a Múzeumpatika pompás belső terének restaurálása. Győr és a Szent Mór Perjelség, a győri bencések büszkesége impozáns korabarokk díszítése, ahol a régmúlt szépsége elvarázsolja a gyógyírért érkezőket. Sőt minden látogató szemét, lelkét gyönyörködteti a XVII. század megőrzött barokk hangulata.

 

Plusz egy gyöngyszem:

További érdekesség a patinás patika cégéréhez

A különleges cégérhez kapcsolódva érdemes említést tennünk a gyógyszerészet jelképéről, a bot vagy serleg köré tekeredő kígyó ábrázolásának történetéről. Ez a motívum már az ókorban megjelent és mindig a gyógyítás, valamint a gyógyulást segítő szerek és azok elkészítőinek szimbóluma volt.

                                                        

Mezopotámiában az orvosok védőszellemét szimbolizáló képen jelenik meg először a kígyó. Egyiptomban a papok és papnők fejdíszeinek állandó szereplője. Sok helyen használt, sokféle jelentéssel bíró és szinte minden kultúrában megjelenő jelkép. A jelkép onnan eredhet, hogy az akkori orvosok előszeretettel használták a kígyó bőrét és egyéb testrészeit a gyógyítás során.

Aszklépiosz görög isten, a rómaiaknál Aesculapius, a gyógyításért felelős isten jelképe volt.

Akik gyógyulásra vágytak, kígyók között aludtak az istenség szentélyében.

A kígyók a föld alatt laknak, ezért a föld és az alvilág erőit jelenítik meg. Titkos tudás és sötét varázserő birtokosai. Mivel a kígyóméreg akár halálos is lehet, így a kígyó a settenkedő gonosz jelképe is lehet.

A kígyó a kettősséget testesíti meg. Egyrészt mint ártó, mérgező, másrészt mint jótékony, a földistennő, Gaia gyermekeként a földmágiával gyógyító erőt jelenti. Rendszeres vedlésének, csodálatos megújuló képességének tulajdonították erejét. A suméroktól ered annak a hite, hogy a kígyó halála után újjá tud születni, meg tud fiatalodni, így alakváltó képességgel, gyógyító- és varázserővel ruházták fel.

Pozitív jelentése sokrétű: hatalmat, tisztaságot, jóságot, bölcsességet, termékenységet, egyúttal egészséget, fiatalságot, megújulást is szimbolizál a különböző kultúrákban.

A magyar néphitben házikígyóként szerepel, aki a család jólétére és egészségére vigyázó, küszöb alatt lakó szellemlény.

Városunk évfordulójához kapcsolódva érdemes megemlíteni, hogy 1271 a gyógyszertárak történetének is fontos éve.  Európában Trogírban nyílt meg ugyanis 1271. október 29-én a város főterén, az akkori iskolaépület alsó szintjén, a legelső gyógyszertár.

Magyarország első, nem szerzetesrendekhez tartozó gyógyszertára pedig Budán létesült 1303-ban. Később aztán sorra alakultak patikák Pozsonyban, Kassán és Körmöcbányán is.

                                              Forrás: pixabay.com

 

A GyereGyőrbe Tematikus városnézések kedvelt programja a ,,Látogatás a győri bencéseknél" Kelemen atyával, amikor a patika történetéről is meséltünk részletesebben sok más érdekességen kívül. 

www.gyeregyorbe.hu

 

Szerkesztette: Csobay Dániel

Fotók: Csobay Dániel fotográfus, pixabay.com