2021. március 13., szombat

A patinás patika cégére

Az egykori kereskedőváros, Győr belvárosának képéhez hozzátartozik a szép számú cégér látványa, amelyek között több jól ismert vonja magára a járókelők figyelmét és a múlt üzeneteit hordozza.

Vannak olyanok is, amelyekhez legendás történetek kapcsolódnak vagy különleges formájúak, mint például a Vastuskó. Vannak különleges értékűek alkotójuk személye miatt is, mint például az Aranyhajó.

 

A cégérek -mint korabeli marketingeszközök-, főképpen a tájékoztatás eszközeiként kezdtek elterjedni a középkorban. A kézművesek, iparosok üzleteit számos formavilágában, színvilágában eltérő, figyelemfelkeltő cégér jelölte. Ha a régi fotókat tanulmányozzuk Győrről, jól láthatjuk, hogy a patinás üzletekkel együtt hangulatos cégéreik is eltűntek, azonban újak is születtek.

Schima Bandi aranykoszorús ötvösművész több cégére és a 2015-ben lezárult Lüktető Belváros keretében kihelyezett alkotások, Lebó Ferenc cégérei, látványos, a turisták érdeklődését is felkeltő színfoltjai a belváros utcáinak.

A múlt heti feladvány megfejtői azonban egy kevéssé színes, ám annál érdekesebb cégérre bukkanhattak a Széchenyi téren, a Széchényi Múzeumpatika bejárata felett.

A patika az egykori jezsuita rendház délnyugati sarkán, a díszes rendházkaputól jobbra nyílt meg „Megváltó” névvel 1634-ben. A patika eredetileg a rendtagok ellátását szolgálta és a folyosóra nyílt. Csak később lett nyilvános gyógyszertár, amikor a mai utcai bejáratot kialakították. Itt működött a rend feloszlatásáig, 1773-ig, majd elköltözött. Története kalandos, leggyászosabb időszakát 1860-1969 között vaskereskedésként vészelte át a helyiség. Végül 50 évvel ezelőtt, 1971-ben, Győr szabad királyi várossá válásának 700. évfordulóján nyílt meg ismét Széchényi Múzeumpatikaként. 

 

A patika cégérét, valamint a gyógyszertáralapító Széchényi György püspök nevének bronzbetűit a bejárat fölött, Péri József készítette 1972-ben. A cégér címerpajzs formájú, Széchényi György címerének elemei -a kettőskereszt és a napba néző galamb-, valamint középpontjában a gyógyszerészet jelképe, a kígyó a kehellyel is megfigyelhető rajta.

 

Érdemes azonban az alkotóművészt is megismernünk! Tanulmányait a Magyar Iparművészeti Főiskolán végezte az 50-es évek első felében. Mesterei között ott találjuk Borsos Miklóst. Szívesen foglalkozott ékszerművességgel, régi, elfelejtett technikák inspirálták. Az ötvösség hagyománytisztelő mesterei közé tartozott. 1956 után fiatal ötvöstársaival elsőként hozták létre saját szervezetüket, amikor 1958-ban megalakították az Ötvös Stúdiót.

Jelentős köztéri munkái között ott találjuk az auschwitzi Magyar Emlékhely örökmécsesét is.

Az ő munkája az 1991-ben II. János Pál pápa számára készített rózsafüzér. Több egyetem tőle rendelte a méltóságjelvények elkészítését. Sokat dolgozott a katolikus egyház számára.

Életének jelentős eseménye volt, amikor 1989-ben a Koronabizottság felkérésére a Szent Korona Bizottság ötvös szakértője lett.

Péri József, a Munkácsy Mihály-díjas ötvösművész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, a Vörös Oroszlán Rend parancsnoki keresztjének és a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjének kitüntetettje az újkori magyar ötvösművészet történetének kiemelkedő alakja. 2003-ban, 70 éves korában halt meg.

A közelmúltban fejeződött be a Múzeumpatika pompás belső terének restaurálása. Győr és a Szent Mór Perjelség, a győri bencések büszkesége impozáns korabarokk díszítése, ahol a régmúlt szépsége elvarázsolja a gyógyírért érkezőket. Sőt minden látogató szemét, lelkét gyönyörködteti a XVII. század megőrzött barokk hangulata.

 

Plusz egy gyöngyszem:

További érdekesség a patinás patika cégéréhez

A különleges cégérhez kapcsolódva érdemes említést tennünk a gyógyszerészet jelképéről, a bot vagy serleg köré tekeredő kígyó ábrázolásának történetéről. Ez a motívum már az ókorban megjelent és mindig a gyógyítás, valamint a gyógyulást segítő szerek és azok elkészítőinek szimbóluma volt.

                                                        

Mezopotámiában az orvosok védőszellemét szimbolizáló képen jelenik meg először a kígyó. Egyiptomban a papok és papnők fejdíszeinek állandó szereplője. Sok helyen használt, sokféle jelentéssel bíró és szinte minden kultúrában megjelenő jelkép. A jelkép onnan eredhet, hogy az akkori orvosok előszeretettel használták a kígyó bőrét és egyéb testrészeit a gyógyítás során.

Aszklépiosz görög isten, a rómaiaknál Aesculapius, a gyógyításért felelős isten jelképe volt.

Akik gyógyulásra vágytak, kígyók között aludtak az istenség szentélyében.

A kígyók a föld alatt laknak, ezért a föld és az alvilág erőit jelenítik meg. Titkos tudás és sötét varázserő birtokosai. Mivel a kígyóméreg akár halálos is lehet, így a kígyó a settenkedő gonosz jelképe is lehet.

A kígyó a kettősséget testesíti meg. Egyrészt mint ártó, mérgező, másrészt mint jótékony, a földistennő, Gaia gyermekeként a földmágiával gyógyító erőt jelenti. Rendszeres vedlésének, csodálatos megújuló képességének tulajdonították erejét. A suméroktól ered annak a hite, hogy a kígyó halála után újjá tud születni, meg tud fiatalodni, így alakváltó képességgel, gyógyító- és varázserővel ruházták fel.

Pozitív jelentése sokrétű: hatalmat, tisztaságot, jóságot, bölcsességet, termékenységet, egyúttal egészséget, fiatalságot, megújulást is szimbolizál a különböző kultúrákban.

A magyar néphitben házikígyóként szerepel, aki a család jólétére és egészségére vigyázó, küszöb alatt lakó szellemlény.

Városunk évfordulójához kapcsolódva érdemes megemlíteni, hogy 1271 a gyógyszertárak történetének is fontos éve.  Európában Trogírban nyílt meg ugyanis 1271. október 29-én a város főterén, az akkori iskolaépület alsó szintjén, a legelső gyógyszertár.

Magyarország első, nem szerzetesrendekhez tartozó gyógyszertára pedig Budán létesült 1303-ban. Később aztán sorra alakultak patikák Pozsonyban, Kassán és Körmöcbányán is.

                                              Forrás: pixabay.com

 

A GyereGyőrbe Tematikus városnézések kedvelt programja a ,,Látogatás a győri bencéseknél" Kelemen atyával, amikor a patika történetéről is meséltünk részletesebben sok más érdekességen kívül. 

www.gyeregyorbe.hu

 

Szerkesztette: Csobay Dániel

Fotók: Csobay Dániel fotográfus, pixabay.com

 

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése