Amikor Győrben elhangzik a Rába szó, minden győri szemében megcsillan valami. Emlékeket hív elő.
Felidézhetjük e szó hallatán a folyót, a folyóparti sétányokat, a kettős - hidat, a szigetet a folyó ölelésében, vagy az első magyarországi sárkányhajó sportegyesület karcsú hajóit, az élmény- és gyógyfürdőt, egy közeli éttermet, az egykori „kisRába” Presszót és a Rába Mozit, a Rába ETO Stadion örökemlékű focimeccseit, a Rába ETO sportsikereit, a férfi kézilabda csapatot vagy a Rába Táncegyüttest. A „Rába” számos cég nevében is megjelent valamilyen szókapcsolatban.
A Rába név azonban nem csupán a győriek számára sokatmondó. A Rába Hotel már több mint 100 éve szolgálja a Győrbe érkező vendégeket, akik kíváncsiak városunkra, az egykori és mai ipari város történeteire, így megkerülhetetlen téma a győri autógyártás és a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár története. Visszatérő kérdés, hogy milyen emléket őrzünk városunk krónikájában és látnivalói között az ehhez kapcsolódó legendákról.
Múlt heti feladványunk is ehhez a témához kapcsolódott. A megfejtés mégsem Gyárvárosba vagy az Ipari Parkba, hanem a belváros szívébe, a Káptalandombra invitálta az olvasókat. A séta során érdemes -a szomorú évfordulóhoz közeledve- megállni az 1944. április 13-i szörnyű bombázás áldozatainak emléktáblája előtt is, melyet a tragikus esemény 75. évfordulóján avattak fel. A Rába gyár 125 évvel ezelőtt kezdte meg működését. Lerombolásával egy jelentős hadiipari központ semmisült meg, de a gyár újjászületett és a háború után az iparosítás kiemelt színtere lett, a magyar ipar élvonalába került, évtizedeken keresztül azt a szerepet töltötte be városunk életében, amit az elmúlt negyed évszázadban az AUDI tölt be, megalapozta a mai autóipar Győrbe települését.
A gyár legendás vezérigazgatójának, Horváth Edének, elvitathatatlan érdemei voltak abban, hogy egyedülálló eredményeket ért el a szocialista rendszer közepén nyugati módszerekkel működtetett, több mint 20000 embert foglalkoztató gyár, és kiemelkedő üzleti kapcsolatainak építésében. Egyre sokasodó hazai és külföldi vendégeinek, üzletfeleinek azonban nem volt megfelelő színvonalú szálláslehetősége a városban. Így született 1978-ban döntés arról, hogy a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár vendégházat épít. Kiválasztott helye a Káptalandomb volt, egy olyan telken, amelynek beépítésére sem az egyháznak, sem a városnak nem volt pénze.
A vállalat 1985-re felépült kereskedelmi és konferenciaközpontja a győriek körében csak a „kisHilton” nevet viselte, nem véletlenül. Ez a név az amerikai luxusszállodák szinonimájává vált.
A Hilton hotelláncot 1919-ben alapította a norvég–német származású Conrad Hilton, első szállodája 1925-ben Dallasban nyílt meg. Az első budapesti – egyben első kelet-európai – Hilton szálloda 1976 szilveszterén nyílt meg a Budai Várban. Az USA-n kívüli terjeszkedés alapkoncepciója az volt, hogy ha egy amerikai világot akar látni, a világ bármely pontján egy Hiltonba belépve, érezze magát otthon, ugyanaz a komfort várja mindenhol.
A budai történelmi környezetbe illesztéshez hasonlóan, a Hilton szállodák igényességéhez és a Rába gyár üzleti pozíciójához igazították a győri vendégház kialakítását.
A terület beépítésének koncepciójában, a műemléki, környezeti adottságok, műemlékvédelmi szempontok figyelembevétele fontos szerepet játszott. Külső megjelenésének egyszerűsége, az üvegfelületekben megmutatkozó műemléképületek tükröződése, a gótika jelzésszerű megjelenése kiváló építészek, belső terei és díszítése elismert belsőépítész, valamint neves képzőművészek munkáját dícsérik. Minden a 80-as évek hangulatát idézi fel.
A fotó 2019-ben készült.
Noha az épület már Hotel Konferenciaként működik, a bejárati kapun a Rába felirat
a ma már történelmi kor és a gyár emlékét őrzi.
Korábbi kép a GyereGyőrbe Tematikus városnézések és Élményprogramok programjáról.
Plusz egy gyöngyszem az egykori Rába Kereskedelmi és Konferencia központ történeteihez
A Rába gyár megkövetelte a kifogástalan minőséget a beruházás során, kiváló szakembereket bízott meg.
Az építész, a kétszeres Ybl-díjas Lőrincz József volt. 1963-ban költözött Győrbe. Neve a kor több ismert épületének tervezésével kapcsolatosan feltűnik Győrben (pl. egykori Sportcsarnok, Turistaszálló, Ifjúsági Ház, Kristály Étterem, a Rába MVG 67000 m²-es csarnok) és Budapesten (pl. az Európa Hotel) egyaránt.
Munkatársaival, így a beépítés tervezőjével, a szintén Ybl-díjas építész Sedlmayerné Beck Zsuzsával, -aki férje, Sedlmayer János Ybl-díjas építészmérnök munkájához hasonlóan, ő a budapesti Hilton műemléki tervezőjeként, de a Székesegyház Héderváry-kápolnájának a helyreállítása miatt is ismert-, különös gondot fordítottak az új építmény elhelyezésére a Káptalandomb miliőjébe. A különböző stílusú és korú épületeknek a szomszédságában arra törekedtek, hogy a környezeti adottságok, a Székesegyház gótikus kápolnájának közelsége miatt, a város jellemző belső udvarainak hangulatára utalva, sajátos stílusjegyeket dolgozzanak ki és izgalmas részleteket jelenítsenek meg mind az épület külsején, mind a belső terekben.
Sedlmayerné Beck Zsuzsa állami kitüntetést, a Forster Gyula-díjat vehette át az épített és régészeti műemlékvédelem területén végzett kimagasló szakmai tevékenysége elismeréseként 2013-ban.
Az Vendégház egykori belső építésze, a ma már Munkácsy-díjas Schinagl Gábor pályakezdése szerencsésen találkozott a 70-es évek nagy rekonstrukciós feladataival, új középületek, szállodák létrejöttével. Mindehhez az új anyagok, technológiák megjelenése kreatív kibontakozási lehetőséget, szép feladatot jelentett annak a tehetséges fiatal belsőépítész generációnak, akik közé ő is tartozott. A korszerű vagy éppen exkluzív anyagokat, igényeket szívesen ötvözte az érzékeny, egyedileg formált felületekkel, műalkotásokkal a Rába Kereskedelmi és Konferencia központ belső tereinek kialakításában is. Színvonalas megoldása érdekében egyedi kivitelezésben készítette a különböző üvegelemeket, fémtárgyakat, világítótesteket. A belső tereket így értékes képzőművészeti alkotások díszítik, pl. Borsos Miklós: Aphrodité szobra a Borsos-teremben.
Az épület egy kor lenyomata, a legfrissebb helyi hírek szerint azonban kalapács alá kerül a közeljövőben.
A GyereGyőrbe Tematikus városnézések programjai közül a „Győr 7 csodája” és a „Mesélnek a házak” sétákon meg többet mesélünk gyár és az épület történeteiről, értékeiről.
Szerkesztette: Csobay Dániel
Fotók: Csobay Dániel fotográfus
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése