2021. április 12., hétfő

Április 12. - A régészet atyjának születésnapja

1815-ben ezen a napon született Pozsonyban, német anyanyelvű családban Rómer Flóris, aki korának polihisztoraként vált ismertté.

 


Sokoldalúságát, aktív életét igazolja, hogy bencés szerzetes, bölcsészeti doktor, régész, művészettörténész, festőművész, egyetemi tanár, törökszentmiklósi plébános, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, nagyváradi nagy-prépost-kanonok, kinevezett püspök volt.  

1830-ban lett bencés szerzetes, mivel szülei papnak szánták. Felszentelése 1838-ban volt és ebben az évben doktori címet is szerzett. Sok szállal kötődik Győrhöz.

1839-től Győrben a bencés gimnáziumban, majd 1845-től, csupán 30 évesen már a pozsonyi akadémián tanított. Sorra jelentek meg tudományos írásai, melyekkel nagy elismertséget szerzett.


1847-ben rábízták az ifjú József főherceg nevelését, ami ebben a korban óriási elismerést jelentett. 1848-ban ismét fényes állást ajánlottak fel neki, ám ő a forradalmi események miatt nem fogadta el és a magyar király katonái közé állt közlegényként. „Római" néven harcolta végig a szabadságharcot, és  közlegényből kinevezett kapitány lett. Nyolc év várfogságra ítélték fegyveres zendülésben való részvétele miatt. A fogságban sem hagyta el magát: matematikával és mérnöki tudományokkal foglalkozott, valamint tanulta a francia nyelvet. Emellett szorgalmasan levelezett. Levelezéséből számos kéziratot az Országos Széchenyi Könyvtár őriz.

A börtönből 1854. április 4-én szabadult. Tanári jogait nem kaphatta azonnal vissza. Pannonhalmán, majd Bakonybélben élt, később néhány évig főúri családoknál nevelősködött.

1857 végén kezdhetett újra tanítani a bencés rend győri gimnáziumában, német nyelvet, mennyiségtant és természetrajzot. Ekkor alapította meg a gimnázium régiségtárát, bővítette az állatgyűjteményt és meteorológiai megfigyeléseket is végzett. 

1859-ben megalapította a győri múzeumot, a mai Xantus János Múzeum elődjét, ami a legrégebbi vidéki helytörténeti múzeumként jött létre és tervszerű fejlesztési programot hirdetett.

                   A Design Hét programján a Xantus János Múzeum, Apátúr- Ház 2018
 

Ettől kezdve óriási lendülettel végezte szerteágazó, sokirányú tevékenységét, tudományos munkáit.

1860-ban Simor János győri püspök régészeti tanszéket állított fel, melynek előadójává őt nevezte ki.  További fontos esemény volt ebben az évben, hogy megjelent a Győrben híressé vált könyve, "A Bakony", ami óriási sikert aratott. Ebben az évben az Árpás melletti román kori Szent Jakab templom történetének kutatásával is foglalkozott.

1861-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. Győr vármegye főlevéltárnokával, Ráth Károllyal közösen egy sorozatot indított „Győri Történelmi és Régészeti Füzetek" címmel, melynek 1869-ig megjelenő füzeteiben nagyon sok értékes tanulmány és közlemény látott napvilágot. Ám 1861-ben Rómer Flóris Pestre költözött, mert felajánlották neki a Magyar Tudományos Akadémia megüresedett levéltárosi állását. Emellett tanított is. Sokat utazott: kutatott, ásatásokat végzett és előadásokat tartott.

1868-ban a régészet rendes egyetemi tanárává nevezték ki a pesti egyetemen.  

1869-től a Nemzeti Múzeum őre lett, és támogatta vidéki múzeumok alapítását is. 

1872-ben a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választotta.

1888-ban még bemutathatta aranymiséjét. 1889. március 18-án halt meg Nagyváradon.

Tartalmas életének emlékét Győrben a Széchenyi tér sarkán, a Xantus János Múzeum bejáratával  szemben álló mellszobra őrzi. 1990. júniusában avatták fel Borsos Miklós 1972-ben faragott vörös márvány mellszobrának bronzmásolatát. A város múzeuma Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumként őrzi nevét és munkásságának emlékét.


Forrás: wikipédia, sulinet 

Szerkesztette: Csobay Dániel

Fotók: Csobay Dániel fotográfus

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése