2021. május 14., péntek

Klippremier: Reményt adó gesztus Szemenyei Jánostól

Május 15-én, szombaton 10 órakor mutatja be online, Szemenyei János színész, dalszerző és Horgas Ádám rendező, koreográfus, színész, táncos, író, zeneszerző újabb közös klipjüket, a Lélegzet börtönében címmel.

Tizennegyedik hónapja, hogy a koronavírus felforgatta az életünket. De azoknak, akiket szerencsésen megkímélt a járvány, aligha lehet fogalmuk arról, milyen emberfeletti küzdelem zajlik kórházakban. Még az első hullám idején úgy éreztem, hogy valamiképp hangot kellene adnom ennek az ismeretlen helyzetbe való kényszerülésnek. Meg is született a Kis suttogás, amelyet százhatvankilenc színházi pályatársammal énekeltünk fel, s az online térben negyedmillió látogatót vonzott. A harmadik hullám erősödésével viszont már az foglalkoztatott, miképp lehetne megszólaltatni az együttérzésünket mindazok iránt, akik éjt nappallá téve helytállnak a betegágyak mellett. Pont ekkor keresett meg a Szent Imre Kórház aneszteziológia vezető asszisztense, Tóth Éva, hogy szerezzek egy dalt, amelyet ajándékul adhat a végletekig kitartó kollégáinak. A felkérése célba talált, így tolmácsolhattam sokunk köszönetét.

A dal elkészült, Lélegzet börtönében címmel. Nem volt kérdés, hogy a szövegét Horgas Ádám írja, akivel együtt hoztuk létre a Kis suttogást is. Szeretem metaforikus fogalmazásnyelvét, és nem mellesleg, nagyon ért a zenéhez is. A dal dinamikáját kifejezetten az ő javaslatára pörgettük fel afrikai ütőhangszerekkel, sőt, az egyik dobsávot maga játszotta fel. A hangszerelést pedig most is állandó szerzőtársamra, Mészáros Lászlóra bíztam, akivel ekkor dolgozhattam együtt újra, hosszú betegsége után, amelyben majdnem elveszítettük. Ez a dal az ő visszatérése is. Mint mindig, ezúttal is olajozottan működtünk együtt. A vokális szólamok nagy részét is ő énekelte fel.

Megtisztelő volt, hogy a megbízóm arra is felkért, énekeljem el a dalt élőben is a kórház aneszteziológiai osztályán dolgozó munkatársainak, akiket ezzel a zenébe foglalt, személyes üzenettel lepett meg. Ami azért is volt megható élmény számomra, mert azon túl, hogy könnyeket csalt a megajándékozottak szemébe, érezhető volt, mennyire sokat jelent nekik.


Ezért sem hagyott nyugodni, hogyan mutathatnánk meg szélesebb közönségnek, mivel kell viaskodniuk napról napra a kórházi falak között. Így vetődött fel a gondolat, hogy az ott készült felvételekből forgathatnánk a dal alá egy videoklipet. Egyet értettünk Ádámmal abban, hogy semmiképp se hasson letargikusan. Így alakult ki egy összetettebb elgondolás, amely szerint a járvány árnyékában egy szerelem drámai története sejlik fel. Nemcsak a Szent Imre Kórház támogatását élveztük, de a Szegedi Nemzeti Színházét is, amelynek a tánckara Hajdú Anita egyedi koreográfiájával gazdagította produkciót, amivel már a forgatás előtt napokig készültek. Én pedig nemcsak a zenémet és a hangomat adhattam ehhez a film és a színház ösvényein találkozó úthoz, hanem nagy örömömre színészként is részt vehettem benne.

"Kérdezték tőlem, nem viselt-e meg átélnem ezt a sorsot, amely nem puszta fikció, hanem félelmetesen közel áll mindannyiunkhoz. De éppen ellenkezőleg, megkönnyebbülést éreztem. Jó ideje nyugtalanított, bármennyire szeretném támogatni a heroikus életmentőket, voltaképp alig tehetek valamit értük. Most, hogy legalább megszólaltathattam a hálánkat, az levette a vállamról a tehetetlenségem súlyát, és szinte felszabadított" - mesélte megkeresésemre Szemenyei János


A klippremiert a Szegedi Nemzeti Színház Facebook oldalán és YouTube csatornáján tekinthetik meg.

 

Szerkesztette: Csobay Dániel 

Fotók: Szemenyei János

2021. május 8., szombat

Elmentünk a Nagymamához

A világszerte megünnepelt Anyák Napján az édesanyákat, nagymamákat, dédnagymamákat köszöntjük. A különböző országokban más-más napokon ünnepelnek, Magyarországon május első vasárnapján.  Több országban május második vasárnapján.  

  
                                        Fotó: Csobay Dániel fotográfus

Az anyák megünneplésének története az ókori Görögországba nyúlik vissza. A különböző történelmi korokban is volt olyan alkalom, amikor az anyákat is felköszöntötték, de volt önálló ez az ünnep.

Az Anyák Napja ünnepének ötletét Petri Pálné, egy államtitkár felesége hozta az Egyesült Államokból. Ott már 1914-re elérte az édesanyja emléket megünneplő Anna Marie Jarvis, hogy az Anyák Napját nemzeti ünneppé nyilvánítsák. Igaz, élete végére megbánta tettét, és nem akarta nevét az Anyák Napjával kapcsolatba hozni, ugyanis az eredeti elképzeléshez képest, a tisztelet kifejezése helyett, egyre inkább eltolódott az ünnep az ajándékozás felé, miközben Európában is elterjedt az ünnep.

Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta az első ünnepet, a májusi Mária- tisztelet hagyományaival összekapcsolva, 1925. március 8-án a MÁV gépgyár foglalkoztatójában a munkásgyerekeknek. Az Anyák Napja országos bevezetésének gondolatát a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vezetői karolták fel és 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé.

Az ünneplés módja, az emberek anyasághoz kapcsolódó érzésvilága a különböző korokban talán változott, ám az anya, az anyaság ábrázolása mindig fontos szerepet töltött be a képzőművészetben,  a népi kultúrában. Az anya személyéhez kötődik az új élet létrejötte, a születés csodája, a gondoskodás, védelem, biztonság, segítség, aggodalom, féltés, az anyai fájdalom művészi ábrázolása.

Az ókorban például az anyaság ábrázolása általában istennők alakjában tűnt fel, majd a Mária-kultusz megjelenésével az európai kultúrkörben a Madonna ábrázolások, Mária (Istenanya) és a gyermek Jézus, sokáig az uralkodó motívuma volt az anyaság megjelenítésének. Jó példa erre a Mária-oszlop és a Könnyező Mária Kegykép városunkban. Majd egyre gyakrabban találkozunk szép anya-gyermek kompozíciókkal, ám a nagymamákról sokkal kevesebb alkotás született.

Győr Belvárosának szívében, a Pálffy és Gárdonyi utca sarkán, azonban egy különleges Nagymama vár 2017 óta az arra sétálókra. Az idén 80. születésnapját ünneplő Rieger Tibor Kossuth-díjas szobrászművész alkotása. 

                               Forrás: gyorplusz.hu- Fotó: Marcali Gábor   

A mészkőből készült padon egymás mellett üldögél nagymama és unokája. Ahogy egymásra néznek, a nagyanyáinkkal összefonódó melegség érzését, és a nagymama ölében tartott olvasókönyv, a „Gőgös Gúnár Gedeon", amiből éppen unokájának mond mesét, sok generáció gyerekkorának emlékét idézi. Varga Katalin, József Attila-díjas költő, író, a könyv szerzője 10 évvel ezelőtt hunyt el. Munkásságának emlékét őrzi a Nagymama szobor kedves részlete. Ez volt múlt heti feladványunk. 

                                                  Forrás: Kisalföld
 

                                         Varga Katalin- Forrás: Internet
 

A „Gőgös Gúnár Gedeon” 1962-ben jelent meg, azóta 49 kiadáson van túl. A közel 60 éves mesekönyv, amely az általános iskolák első osztályosainak íródott, lépésről lépésre segítette a kis és nagy betűk megismerését, az olvasás elsajátítását. A versek, mondókák, hosszabb-rövidebb történetek olvasgatása a nagymamák mellett üldögélve, sokak számára az olvasás szeretetét is megalapozta. Generációk emlékeznek még az égszínkék, kemény táblás könyvre, amit később a puha, fűzöld borító váltotta fel. 2003 óta ismét kemény táblába kötve jelenik meg, de színe zöld maradt. Szemünk előtt lebegnek még Lukáts Kató grafikusművész (1900-1990) illusztrációi, aki a Magyarország Érdemes Művésze díjat egy gazdag alkotói pálya elismeréseként vehette át 80 éves korában.

 

A kőpadon Weöres Sándor: Boldogság című versének sorai olvashatóak: „...gurul a labda, sül a fánk, mosolyog hetven unokánk.” Boldog Anyák Napját, Nagymama! 

 

 

 Szerkesztette: Csobay Dániel

 

 

 

 

 



 

 

2021. május 1., szombat

Éljen május elseje!

Számos évforduló és hagyomány kapcsolódik május első napjához. 

Van akinek a majálisok hangulatát idézi, de sokaknak a május elsejei felvonulások, reggeli zenés ébresztők jutnak eszébe a mai napon.

                                                     Forrás: archivum.mtva.hu
 

A néphagyományok őrzői a májusfa állítás hagyományát idézik fel ezen a napon. A hagyomány szerint a májusfát április 30-ról május 1-re virradóra, az éj leple alatt vagy kora hajnalban díszítették színes szalagokkal. A májusfaállítás az udvarlási szándék kifejezését jelképezte. Csoportba verődve érkeztek fiatal legények a lányos ház elé Közös erővel cipeltek oda egy magasabb fát, amit csaknem teljesen lombtalanítottak, és beástak a földbe vagy a kerítéshez rögzítették, hogy ne dőljön el. Tarka szalagok mellett finom csemegékkel dekorálták a házban lakó lánynak. Így készült el a májusfa.

                                                          Forrás: gyorplusz.hu 

A májusfa a természet újjáéledésének a jelképe. A szerelem szimbólumaként a fiú érdeklődését, udvarlási szándékát jelezte, a lány büszke lehetett, ha májusfát kapott. Ha egy ház előtt több fa is állt, az megmutatta, hogy egyszerre több legény is erősen érdeklődik a hajadon iránt. Ilyenkor versenyre keltek a lány kegyeiért.

Azt, hogy az egyház számára is ünnep, XIII. Piusz pápa nevéhez köthetjük, ugyanis 1955-ben Szent József emléknapjává nyilvánította május 1-ét. Így ez a nap katolikus ünnep is lett. Szent József az ácsok, asztalosok, erdészek, famunkások, favágók, bognárok, kádárok, tímárok védőszentje.

A katolikus egyház emléknapjai között ehhez a naphoz kapcsolódik, hogy 10 évvel ezelőtt, 2011. május 1-jén avatták boldoggá Szent II. János Pál pápát ( Karol Józef Wojtyla), aki 25 évvel ezelőtt, egy esős, szeles szeptemberi napon járt városunkban és 160 ezer hívő előtt celebrált szentmisét az Ipari Parkban.  A győri pápalátogatás emlékét az egykori szentmise helyén kereszt őrzi.

 

 
Fotók: Győri Egyházmegye - Matusz Károly archív

Győrben, a Szentlélek-templom előtti téren álló szobra, Páljános Ervin szobrászművész alkotása. 



Fotók: Csobay Dániel fotográfus; Győri Egyházmegye - Matusz Károly archív